Felszólalás adatai

FEDOR VILMOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés a megszűnt Kulturális Alap jogutódjaként ’93-ban hozta létre a Nemzeti Kulturális Alapot XXIII. törvényszám alatt. Megalapításának elsődleges célja az volt, hogy a hazai kulturális élet egyik legfőbb pénzügyi támasza legyen, a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint a határon túli terjesztésének támogatása révén. Az elmúlt években nem kevesebbszer, mint nyolc alkalommal módosította ezt a törvényt az Országgyűlés, ez lesz most a 9. alkalom.

Mindez idő alatt a Nemzeti Kulturális Alap megőrizte önállóságát, az elkülönített állami pénzalapok 1995-ben életbe léptetett megszüntetése, illetve összevonása után is. Így volt ez egészen 1998-ig, amikor az előző kormány a ’99. évi költségvetéséről szóló ’98. évi XC. törvény részeként a központi költségvetés előirányzatainak megalapozását szolgáló rendelkezések és törvénymódosítások között sort kerített a Nemzeti Kulturális Alapról szóló törvény újabb módosítására. Ebben rögzítette, hogy az NKA megvalósítását a központi költségvetés elkülönített fejezeti kezelésű előirányzata szolgálja, amellyel a miniszter a törvény előírásai szerint rendelkezik.

Az NKA új neve nemzeti kulturális alapprogram lett, és ez nemcsak névváltozást jelentett. 1999-ben nyilvánvalóvá vált, hogy az NKA szervezeti felépítését is hozzá kell igazítani ahhoz, hogy az alap megszűnt, és helyébe a miniszter rendelkezése alatt álló fejezeti kezelésű költségvetési előirányzat lépett.

Tehát míg korábban az NKA működéséért a miniszter felelőssége csak közvetett volt, addig az új helyzetben a minisztert közvetlen felelősség terhelte az alapprogram működtetéséért, forrásainak rendeltetésszerű felhasználásáért.

Az 1999. évi CXXV. törvény, amely a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szólt, tovább módosította most már az alapprogramot, tudniillik az alapprogram rendelkezésére álló eszközökből elkülönített miniszteri keret mértékét az addigi szabályozás nem határolta be, ezért a törvény arra irányult, hogy az éves előirányzat 50 százalékban maximálja a miniszter által közvetlenül felhasználható forrást.

(1.00)

A törvény az alapprogram elvi irányítását végző bizottság létszámát és hatáskörét is bővítette, az addigi 10 fő helyett 12 főből álló testület jött létre, és a jövőben a szakmai kollégiumok által kiírt pályázatokat felülvizsgálhatta, dönthetett a pályázatok kiírásáról és elbírálásáról is. Emellett megteremtette a lehetőséget ad hoc kollégiumok létrehozására.

Tisztelt Ház! Erdős Norbert képviselő úr felszólalásában jelezte, hogy az elmúlt években a most működő kormány miért nem módosította ezt a törvényt, hiszen választási ígéretei között, illetőleg a kormányprogramban szerepeltette. Nos, azt kell hogy mondjam, hogy ez az állítás nem igaz, hiszen a kormány módosította. Nézzük, hogyan: a 2002. évi LXII. törvényben, amely a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szólt, a miniszteri keretet 25 százalékra csökkentette, illetve a szakmai kollégiumoknak a miniszter saját hatáskörében felkért tagjai megbízásánál figyelembe vette a társadalmi szervezetek véleményét, ezzel biztosítva a nemzeti kulturális alapprogram társadalmasítását és szakmaiságát, ami szerepelt a kormányprogramban.

Ugyanez a törvénymódosítás fogalmazta meg, hogy az államháztartás működése ésszerűsítésének keretében lehetővé teszi a minisztériumok és egyéb központi költségvetési szervek számára a kulturális célú pályázataiknak az NKA pályáztatási technológiájának megfelelő és annak felhasználásával történő lebonyolítását.

2004-ben a CXXXV. törvény, amely a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szólt, szintén módosította a törvényt. Ennek egy bekezdése az alapprogram teljesíthető kiadások célját pontosította azzal, hogy a működési költségeken túl a pályázatkezelés során felmerülő költségek fedezetét is biztosította, valamint egy további bekezdés elfogadásával szélesítette a pályázatot benyújtók körét is. Így történhetett meg először, hogy nem zárta ki a pályázati rendszerből az egyéni vállalkozásokat.

A jelenlegi módosítás során tovább finomodnak a kollégiumokba való delegálás szabályai, de különösen két elem az, amit hangsúlyosnak tart a szocialista frakció, nevezetesen, hogy ez az első olyan módosítás, amely konkrét szabályokat fogalmaz meg az összeférhetetlenség szabályozására, valamint az alappá alakítással már nemcsak alapszerű működést biztosít, hanem ténylegesen elkülönült pénzügyi alapot hoz létre.

Összefoglalva: a tárgyalt törvénymódosítás azt segíti, hogy a magyar kultúra támogatásában olyan pályázati rendszer jöjjön létre, mely minden szereplő, pályázó és bíráló számára egyaránt elfogadható új, átlátható, kiszámítható és számon kérhető rendszert teremt. A szocialista frakció ezért támogatja a törvény módosítását.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiból.)