Felszólalás adatai

SZÉP BÉLA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! "A mindenkori polgári törvénykönyv kiemelkedő jelentőségű jogszabálya a jogrendszernek. Nincsen még egy olyan törvény, mely a mindennapi élet ennyi összefüggését érintené közvetlenül, mint ez a törvénykönyv. Nincsen még egy olyan törvény, amelyet olyan gyakran és olyan fontos életviszonyokban alkalmaznánk, mint ez." Tisztelt Képviselőtársaim! Az előzőekben Sólyom László köztársasági elnök úr szavait abból az átiratból idéztem, amelyben az elnök úr megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az új polgári törvénykönyvről szóló törvényt.

Az elmúlt hónapokban és években számos alkalom kínálkozott arra, hogy a szakma és a politika terén egyaránt megvitassuk álláspontjainkat, nézeteinket az idézett szövegben meghatározott fontosságnak megfelelő felelősséggel a polgári jog új kódexéről. A szocialista frakció erre mindig készen állt akár a parlamentben, akár a nyilvánosság egyéb színterén, a Fidesz és KDNP képviselői azonban folyamatosan kitértek az érdemi viták elől. A kezdetektől csak formális kifogásokat fogalmaztak meg, illetve egyfajta vádként minősítő szavakat használtak a megegyezés, a szakmai párbeszéd és a jobbító együttműködés helyett. Az újra megnyitott vita most újfent lehetőséget ad arra, hogy minden képviselőcsoport kifejthesse álláspontját a kódex szövegjavaslatáról, a köztársasági elnök úr átiratáról és a beterjesztett módosító javaslatokról.

Elsőként tájékoztatom az ülésen részt vevő képviselőtársaimat, valamint az ország nyilvánosságát is, hogy a szocialista frakció felelősséggel várja a törvényjavaslat újratárgyalását, hiszen úgy gondoljuk, hogy Magyarország új magánjogi kódexének, az új polgári törvénykönyvnek a lehető legtökéletesebb tartalmat és formát kell nyernie.

A köztársasági elnök úr levelében áttekinti a törvényjavaslat megszületésének kronológiáját, és hangot ad nemtetszésének annak kapcsán, hogy a törvényjavaslat szeptemberi záróvitája során az előirányzott 4 óra 40 perces időkeret helyett csupán egy órán át tartott a vita. A figyelmesebb érdeklődők természetesen maguk is tapasztalták, de a tisztánlátás kedvéért most újra fölhívom a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat záróvitájában a fideszes és kereszténydemokrata képviselők összesen alig 15 percet szóltak, majd a tárgy jelentőségét figyelmen kívül hagyva, esküvel erősített kötelezettségüket mellőzve elhagyták az üléstermet.

(9.20)

Magatartásuk egyben minősíti is őket. Nem a szocialista képviselőkön múlt tehát az, hogy a tervezettnél rövidebb ideig tartott a záróvita. Látni kell, hogy a Fidesz és a KDNP politikai hasznot remél attól, hogy az új polgári törvénykönyv még véletlenül se a szocialista kormány nevéhez kötődhessen. Ez az indítéka annak, hogy nem a legjobb tudásuk szerint segítik a magyar vállalkozások versenyképességének javítását, a gyengébb pozícióban lévő emberek esélyeit erősítő szabályok mielőbbi megalkotását.

Tisztelt Országgyűlés! A törvény megszületésének körülményeit illetően pár dolgot újra szükséges tényszerűen tisztázni az Országgyűlés, egyben az ország nyilvánossága előtt. A törvényjavaslat benyújtását hosszas előkészítő munka előzte meg. A koncepció tervezetének előkészítése 1998-ban a Horn-kormány határozata alapján indult, majd folytatódott az Orbán-kormány idején is. A szakértői munkacsoport által előkészített szabályozási koncepciót már a Medgyessy-kormány fogadta el 2003 januárjában, amelynek alapján megkezdődhetett a normaszöveg kidolgozása. A széles körű tematikus egyeztetések, a nyilvános vitára bocsátott normaszöveg-tervezetek lehetőséget adtak arra, hogy mind a szakmai szervezetek, mind a civil szervezetek kifejthessék véleményüket, javaslatot tegyenek a szabályozás tartalmára.

Éppen a társadalmi konszenzus megteremtése, a meglévő és egyben méltányolható érdekkülönbségek összebékítése érdekében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium folytatta 2007-től az egyeztetéseket, amely új szakaszt jelentett a normaszöveg-tervezet előkészítésében. Az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslatról két szakmai konferenciát is rendezett az igazságügyi tárca tavaly novemberben és idén januárban is.

A polgári jogi kodifikációs bizottság legtöbb tagja nemcsak a konferenciákon való aktív részvétellel, hanem a törvény-előkészítőkkel folytatott szakmai konzultációkkal is segítette, hogy a törvénykönyv előkészítésének ezen szakasza is eredményes legyen. Több egyeztetésre került sor neves polgári jogászokkal, többek között Lábadi Tamással, Petrik Ferenccel, Sárközy Tamással, Weiss Emíliával és Zlinszky Jánossal - a teljesség igénye nélkül. Köszönet együttműködő segítségükért.

A jogalkotás előkészítő folyamatában a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma is kifejtette álláspontját, amelynek eredményeként lényegében nem maradtak fenn kifogások az általuk elsősorban véleményezett kötelmi jogi résszel, szabályozással kapcsolatban. A törvényjavaslat és az elfogadott módosító, illetve bizottsági módosító javaslatok szövegét ellenőrizte a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete, szakvéleményük alapján került véglegesítésre az egységes javaslat és a zárószavazás előtti módosító javaslat.

Tisztelt Ház! Az elmondottakból is látható, hogy a törvény előkészítése nagyfokú szakmai gondossággal zajlott. A kodifikációs bizottság megbízatása kétszeri meghosszabbítást követően 2007. június 30-án megszűnt, értékes munkájuk nyomát magán hordozza az új Ptk. Azonban a modern parlamentáris demokráciákban a jogalkotási folyamat elsődleges kezdeményezője szükségképpen a kormány - így kellett ennek történnie a Ptk. esetében is -, hiszen a legfelkészültebb tagokból álló szakmai bizottságok sem vállalhatják át a kormány alkotmányos törvénykezdeményezési jogát.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt hónapokban az Országgyűlés közel húsz órán át vitatkozott a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslatról. A módszernél, a hogyannál azonban sokkal fontosabb, hogy mit is kívánunk szabályozni. Lefolytattuk az értékalapú vitát az ellenzékkel a jegyességről, a házastársi hűségről, a bejegyzett élettársi kapcsolattal összefüggő kérdésekről, de szóba került a teljes alávetettséget és kiszolgáltatottságot mai világunkba visszacsempészni próbáló cselédszerződés, mint egyfajta értéket megjelenítő Fidesz-KDNP-javaslat is. Világossá vált, hogy ezekben a témákban nem várható egyetértés a parlamenti patkó két oldala között. Kompromisszumkészség hiányával azonban nem lehet vádolni sem a kormányt, sem az MSZP frakcióját. A szakmai konferenciákon és a parlamenti vitákban is arra törekedtünk, hogy egy korszerű, a jogbiztonságot szolgáló Ptk. megalkotásához járuljunk hozzá. A módosító javaslatokról való döntés során Rétvári Bence kereszténydemokrata képviselőtársunk számos indítványát az MSZP-frakció is elfogadta, megszavazta. A módosítások nyomán formálódó egységes javaslat, majd a zárószavazás előtti módosítások révén létrejövő végső normaszöveg számos újítást kíván bevezetni a magyar polgári jog rendszerébe.

A következőkben a mintegy 1200 paragrafusnyi, igen tág szabályozási kört felölelő normaszövegből néhány fontosabb rendelkezést szeretnék kiemelni. Az új Ptk. nyomán megszűnik a végleges, teljes és általános hatályú cselekvőképességi korlátozás. Az előzetes jognyilatkozat, valamint a támogatott döntéshozatal új lehetőséget biztosít a személy méltóságának megőrzésére, valós érdekének és akaratának kifejezésére. Az új Ptk. bevezeti a sérelemdíjat mint a személyhez fűződő jogok megsértése kompenzációját. Az új Ptk. a házassági vagyonjog, az élettársi jogviszony, valamint a szülő-gyermek kapcsolat újraszabályozásában lényeges változásokat hoz a világ jogfejlődésére, a társadalmi viszonyok változására is tekintettel, természetesen biztosítva az alkotmányos alapelvek érvényesülését is. A törvénykönyv biztosítja az elévülési határidők egységesítését, a méltánytalanul rövid elévülési határidők növelésével.

Az előttünk lévő kódex fokozott védelmet ad a fogyasztók számára, mérsékelve kiszolgáltatottságukat. Új intézményként bevezetésre kerül a bizalmi vagyonkezelő, a végrendeleti végrehajtó, illetve a hagyatéki gondnok intézménye. Javítja a jogbiztonságot a nagy számban létrehozott szerződésfajták - így egyebek mellett a lízing- vagy a faktoringszerződés - nevesítése és szabályozása is. Fontos, hogy megjelenik a rendelkezések között a környezeti károkért való felelősség, de az is, hogy újra alkalmazható lesz a régi magánjogban alkalmazott teljesítésátvállalás vagy a tartozáselvállalás lehetősége. Az európai tendenciáknak és a vagyoni viszonyok átalakulásának megfelelően a házastárs és a szülők öröklési jogi státusa is megváltozik.

Tisztelt Országgyűlés! Az előzőekben kiemelt rendelkezések egyfajta ízelítőül szolgálhatnak az új Ptk. újításainak megismeréséhez. A köztársasági elnök úr által megfontolásra visszaküldött törvény újratárgyalása a Ház kötelezettsége, és természetesen a jobbító szándékú javaslatokat indokolt, szükséges figyelembe venni. Örömmel állapítottuk meg, hogy a polgári jogban jártas elnök úr nem talált alkotmányossági szempontból aggályos rendelkezéseket a polgári jogi kódexben.

Két képviselőtársammal olyan módosító javaslatokat nyújtottunk be, amelyekben az elnöki álláspontot igyekeztünk a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni. Ennek körében módosító javaslatainkkal javítani kívánjuk a normaszöveget, jobban biztosítva az egyértelműséget, illetve a rendszertani következetességet. Ennek körében az elnöki felvetésnek megfelelően áthelyezni javasoljuk a nyilatkozat megtételekor belátási képessége hiánya állapotában lévő jogalany nyilatkozatának semmisségére vonatkozó szabályokat az általános szabályok közé, illetve az érvénytelenség és hatálytalanság megfelelő elkülönítéséről is gondoskodni kívánunk. Törölni javasoljuk elnöki javaslatra a szerződéses kötelezettség kifejezési formájára vonatkozó mondatot, valamint a törvény egységes fogalomhasználatának megfelelően pontosítani kívánjuk a végrendelkezésben közreműködőkre vonatkozó személyi kört. A félreértésekre okot adni képes negatív elhatárolás helyett pozitív szabályozást javaslunk a jognyilatkozat pótlásának esetkörét meghatározva, illetve egyértelműbbé tesszük a megszűnő alapítvány alapítójának rendelkezési jogát és a végintézkedéssel létrejött alapítvány jogállását.

(9.30)

Nem látjuk annak sem akadályát, hogy a törvény által védett jogok közé beemelésre kerüljön a méltósághoz való jog, de indokolatlannak tartjuk ismételten említeni a becsületvédelemre utalást, hiszen a II. könyv 80. § (1) bekezdése már tartalmazza, hogy a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév és a becsület védelmére.

A házasság érvénytelenségével kapcsolatos kérdéskörben nem csupán az elnöki átirat, hanem a nyilvánosság is aggályokat fogalmazott meg. Ugyan tény, hogy csupán erkölcsi fékek akadályozhatják, hogy testvér testvére vér szerinti leszármazójával szexuális kapcsolatot létesítsen, akár gyermeket is vállalva, tény, hogy a jelenleg hatályos törvény sem fogalmaz meg abszolút házassági érvénytelenséget, mégis úgy ítéljük meg, hogy nincs akadálya a hatályos rendelkezések kiegészítésének a jegyzői döntés feltételhez kötésével, egyszerre védve a már megszületett gyermek jogát a családban éléshez, valamint óva a még meg sem fogant magzatot a kockázatoktól.

Ugyan a haszonélvezet megváltásának igénylése az elfogadott, de megfontolásra visszaküldött kódexben nem egyoldalú lehetősége az állagörökös részére, amint azt az elnök úr írja, hanem mind az állagörökösöket, mind az özvegyet egyaránt megillető lehetőség, de megfontolandónak tartottuk azt a javaslatot, hogy a haszonélvező érdekében garanciális szabályok, rendelkezések kerüljenek beépítésre a törvénybe. Ennek érdekében kiegészíteni javasoljuk a normaszöveget a haszonélvező korábbi életviteléhez igazodó lakhatási joga biztosításának követelményével, akár pénzben, akár természetben történjen a megváltás.

Végezetül: nem láttuk akadályát - egyfajta megerősítésként -, hogy visszaemeljük a hatályos Ptk. 117. § (4) bekezdésének rendelkezéseit, illetve pontosítsuk a közös tulajdonnal kapcsolatos viták elintézésének, közös tulajdonná alakításával történő módjával kapcsolatos rendelkezéseket.

Mindezeket követően szükséges megállapítani, hogy az elnök úr aggályai között több olyan felvetés is található, amelyeket nem tudunk elfogadni. Álláspontunk szerint nem szolgálja a jogalanyok érdekét, nem segíti a felesleges jogviták elkerülésére vonatkozó érdeket, mindezen túl gyengítenék a szerződéses szabadság érvényesülését is.

Itt miről van szó? Az elnök úr aggályosnak ítéli meg, hogy a törvény a foglaló tekintetében nem kívánja az egyidejű pénzteljesítés követelményét előírni. Véleménye szerint így a bírói gyakorlatban visszatérő, a foglaló átadásának időpontjára vonatkozó probléma nem megoldódna, hanem tovább nehezedne, romlana a foglaló jogi megítélésének helyzete.

Álláspontunk szerint már nem tartható fenn a jelenlegi készpénzkímélő pénzügytechnikák mellett, hogy a szerződéskötés időpontjával egyidejűleg történjen meg kötelezően a pénz foglalókénti átadása, hiszen akár átutalás esetén, akár bankkártyával vagy a kötelezettségvállalást követően készpénz-automatából történő pénzkivétel esetén szükségképpen vagy praktikusan néhány perccel, órával vagy nappal elválik egymástól a szerződés megkötésének az időpontja és a tényleges pénzügyi teljesítés. Amennyiben a szerződő felek akaratának az megfelel, a teljesítés időpontját vagy határidejét a szerződésben megfelelően rögzítik, majd szerződésszerűen teljesítik, miért fosztanánk meg őket a gyakran alkalmazott mellékkötelezettség igénybevételének lehetőségétől, miért korlátoznánk indokolatlanul szerződéses szabadságukat, ráadásul miért adnánk akár visszaélésszerűen is gyakorolható szabadulási lehetőséget a szerződés meghiúsulásáért felelős félnek. Természetesen az elfogadott, de az elnök úr által kifogásolt rendelkezések azt sem zárják ki, ha a szerződő felek az egyidejű teljesítést írják elő; ha az megfelel érdekeiknek és akaratuknak, akkor ennek megfelelő tartalmú szerződést hozzanak létre.

De nem tudunk azonosulni azzal az elnöki felvetéssel sem, hogy az elévülést megszakító esetkörből kerüljön ki az írásbeli felszólítás. Nem hisszük, hogy szolgálná akár a jogosult, akár a kötelezett érdekét, ha már az elévülés megszakadására mindenképpen bírósági eljárást kellene indítani, amely mindkét fél számára költség- és időszükségletet, utánajárást igényelne, ráadásul tetemesen növelné a bíróságok leterhelését is. A jelenleg is hatályos szabályozás, beleértve az írásbeli felszólítás elévülésre gyakorolt hatását is, a jelenleg hatályos törvény hatálybalépése, tehát lényegében a születése óta kifogásmentesen szolgálja a jogrendszert. Ettől eltérést csak a sokat ostorozott pártállami időkben engedtek a szocialista szervezetek egymás közötti követeléseire vonatkozóan, amikor ezen szervezetek pénzköveteléseinél - és csak ezen szervezetek pénzköveteléseinél - egyfajta kivételezésként az írásbeli felszólítás nem szakította meg az elévülést, ehhez a követelés bírósági úton vagy beszedési megbízással történő érvényesítése szükségeltetett.

Értékválasztásról már volt szó, és biztosan még szó esik a mai vitában, de kijelenthetem, hogy mi - fiatalként és szakértőként - nem ilyen értéket választanánk. Frakciónk az előttünk fekvő, alaposan átgondolt, színvonalas törvényjavaslatot az ismertetett módosító javaslatokkal együtt támogatja, ugyanakkor kérem tisztelt képviselőtársaim nem politikai érdektől vezérelt, hanem szakmai lelkiismeretükön alapuló támogatását.

Tartalmas és szakszerű vitát kívánok mindannyiunknak, valamint korszerű, minőségi polgári törvénykönyvet Magyarországnak.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)