Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Urak! Kedves Képviselőtársaim! Magyarország központi költségvetésének parlamenti tárgyalására a megszokott módon nyár elején kerül sor, mégis szokatlan helyzetben vagyunk, mert a koronavírus elleni védekezés a költségvetési tervezet elkészítésének folyamatában is újabb és újabb szempontokat hozott nemcsak a kormány, hanem a képviselők elé is. Számos kérdést már a képviselőtársaim érintettek ma és tegnap, ezért mint az Európai ügyek bizottságának elnöke, engedjék meg, hogy a költségvetés európai uniós dimenzióiról szóljak, kitekintéssel annak gyakorlati megjelenésére. Tisztelt Képviselőtársaim! Az uniós transzferek jelentősége a járványhelyzettel kapcsolatban és attól függetlenül is, úgy vélem, hogy kiemelt jelentőséggel bírnak az előttünk fekvő tervezetben. A költségvetés benyújtását követően megjelentek a sajtóban olyan vélemények is, melyek szerint például ez a költségvetés átláthatatlan. Meggyőződésem, hogy ez az állítás nem igaz, különösen az uniós transzferek esetében látjuk, hogy ez alaptalan. Már csak azért is, mert például a XIX. fejezetben található, az uniós fejlesztéseket összefoglaló szerkezeti rész mellett ugyanis a XLVIII. fejezet, az Európai Unióból érkező járvány elleni támogatások alapja azért került kialakításra, hogy elkülönítetten tarthassuk nyilván azokat a kiadásokat, azokat a bevételeket, amelyek forrása az EU-s költségvetésből származó, a koronavírus-járvány kapcsán Magyarország számára biztosított vissza nem térítendő többlettámogatás. Ugyanakkor fontos, hogy megjegyezzem, az uniós fejlesztéseket tartalmazó rész is követi vagy reagál a koronavírus által okozott különleges helyzetre. Az emberierőforrás-fejlesztési operatív program, amit csak egyszerűen EFOP-nak szoktunk rövidíteni, nem csak a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával járul hozzá a társadalmi felzárkózáshoz vagy éppen a család társadalmi szerepének a megerősítéséhez és a társadalmi összetartozás erősítéséhez, az EFOP támogatja a Covid-19-járvány miatt kialakult veszélyhelyzetben szükségessé vált intézkedéseket is a járvány terjedési ütemének lassítása, megszüntetése érdekében. Tehát így gyakorlatilag elmondható, hogy az uniós transzfereket kétféle módon is hasznosítani tudtuk a járvány veszélyes következményeinek elhárítása érdekében az előttünk fekvő költségvetésben.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az is szembetűnő, hogy a költségvetésben található uniós transzferek összege kisebb az előző évekéhez képest. Nos, az operatív programokra az előző uniós hétéves költségvetési ciklusban összesen közel 25 milliárd euró állt rendelkezésre, amíg jövőre 3,5 milliárd euróval számolhatunk. Ez nem az egész hétéves ciklusra kivetített várakozás, hanem annak jelzése, hogy biztosan lesznek a magyar költségvetésnek olyan kiadásai, olyan technikai vagy pályázást segítő tevékenységei, amelyek miatt nemcsak a most záruló uniós költségvetés előlegelszámolásait, számláit, projektjeit kell kezelni és a szükséges finanszírozást biztosítani, hanem bizony gondolni kell a jövőre is, bárhogy alakuljon az Európai Unió hétéves költségvetési tárgyalási folyamata. Helyes tehát, hogy az előterjesztő figyelme erre is kiterjedt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetésnek másik pozitív törekvése az, hogy a kormány figyelmet fordít a közvetlen uniós programok támogatására. Az önálló jogcímcsoporton szereplő 3 milliárd forintnak, úgy hiszem, hogy jó helye lesz, hiszen a 2014 és 2020 közötti időszak jól megmutatta azt, hogy hazánk a lakosságarányosnál alacsonyabb mértékben részesül a közvetlen irányítású uniós programokból. Ezért tehát úgy vélem, hogy igenis megfelelő támogatásnak kell rendelkezésre állnia azon pályázatok előkészítésére vagy az önerők finanszírozásához, amelyekhez sajnos nem biztosítható mindig önállóan az önerő vagy az előkészítéshez szükséges forrás. Megjegyzem, hogy erről ugyancsak számos alkalommal tárgyaltunk az Európai ügyek bizottsága ülésein.

Tisztelt Képviselőtársaim! Amíg az európai uniós hétéves költségvetést nem tudjuk elfogadni, addig biztos, hogy függőben marad jó néhány kérdés. Itt kell utalni azokra a folyamatokra is, amelyek a járvány miatt, de az új költségvetéstől elvben függetlenül, de mégis szoros egységben haladtak azzal. Itt nagy figyelemre és erőfeszítésekre lesz szükség, hogy eredményeket érjünk el a magyar költségvetésre való kihatása miatt, és úgy hiszem, hogy ezekről is fontos még néhány szót ejteni.

A 2021-2027 közötti többéves pénzügyi keretről folyó egyeztetések egyébként hamar összekapcsolódtak a helyreállítási tervvel. Ez utóbbira a május végén megjelent bizottsági közlemény szerint 500 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 250 milliárd hitel volt tervezve, amely az 1100 milliárd főösszegű költségvetéssel együtt tehát 1850 milliárd eurós csomagot jelent.

(15.50)

Szép számok ezek. Azonban azt is meg kell jegyezni, hogy sem a kiigazított európai uniós hétéves költségvetés, sem az úgynevezett új tervezet nem előnyös a magyar költségvetés számára. Ahogy azt Varga Mihály pénzügyminiszter úr az uniós pénzügyminiszterek keddi videokonferenciáján kijelentette, Magyarország álláspontja az, hogy az Európai Uniónak méltányosan és arányosan kell eljárnia a koronavírus-járvány okozta károk enyhítésekor.

A Bizottság a források elosztásánál ugyanis számos, az alacsonyabb jövedelemszintű tagállamok számára kifejezetten hátrányos megszorítással élt. Olyan valódi helyreállítási programra lenne szükségünk, amely igenis figyelembe veszi azt is, hogy a fegyelmezett költségvetési politikát folytató, de kevésbé fejlett, nyitott gazdasággal rendelkező országoknak a helyreállítás sokkal nagyobb terhet jelenthet a későbbiekben, mint például Magyarországnak. A Magyarországot  nyugodtan mondhatni  fenyegető brüsszeli döntések ellenére, úgy hiszem, hogy még ebben a bizonytalanságban is tudunk előrelépni, és ezért köszönetet szeretnék mondani a Pénzügyminisztériumnak.

Tisztelt Ház! Bárhogy is alakuljon az uniós költségvetés sorsa, fontos leszögezni, hogy nemcsak küzdünk Brüsszelben a jobb magyar pozíció eléréséért, mint tettük ezt  emlékeztetem képviselőtársaimat  a 2014-20-as uniós hétéves költségvetési keret döntését megelőzően, hanem a járvány után még mindig úgy vélem, hogy elég nehéz gazdasági helyzetben is komoly figyelmet fordítunk a fejlesztésekre.

2021-ben a hazai és európai uniós fejlesztések kiadási összessége 3653 milliárd forint lesz, amely kis korrekciót mutat az idei évihez képest, mivel az uniós fejlesztési kiadások a 2020-as 1694 milliárd forintról ’21-ben 1600 milliárd forintra csökkennek.

Fontos ugyanakkor az is, hogy a  nyugodtan mondhatom, hogy szívemnek is nagyon kedves  közúti és vasúti fejlesztésekre az idei évhez képest mintegy 90 milliárd forinttal többet, vagyis 387 milliárd forintot fordít a kormány, ugyanis a hazai felhalmozás, költségvetés közúti fejlesztésekre (sic!) 203,7, a vasúti fejlesztésekre pedig 183 milliárd jut. De ne feledkezzünk el a biciklisekről sem, akiknek a lehetőségeit, ha jól tudom, 9 milliárd forintból javíthatjuk.

Szűkebb pátriám, Zemplén és Abaúj számára ugyancsak nagyon lényeges a turizmus ügye, és itt említem meg a turisztikai fejlesztési célelőirányzaton szereplő 45 milliárdot, és a költségvetés, ahogy képviselőtársam említette, a „Magyar falu” program keretében pedig 90 milliárd forintot biztosít a kistelepülések fejlesztésére.

Mindezen, sok más tétellel együtt is figyelemre méltó összegek, összeszámoltam: 2050 milliárd forintot adnak ki, amely éppen a lecsökkentett uniós források mellett is, úgy hiszem, hogy komoly lehetőséget biztosít számunkra, különösen a vidék Magyarországa számára.

Tisztelt Képviselőtársaim! Zemplén és Abaúj az elmúlt években számos fontos beruházások nyertese volt, elég, ha azt említem, hogy felújítottuk a vasutunkat, a Sátoraljaújhely-Mezőzombor vonalat, ami például a klímacélokat is támogatta, autópálya épült és épül Kassa felé, így a V4-es együttműködésünk is erősödik, valamint turisztikai szempontból is megerősödött a vidékünk: várakat, kastélyokat és különböző turisztikai attrakciókat építettünk Füzértől egészen át Sátoraljaújhelyig. Csak a vasútvonalra nyújtott 29 milliárdos támogatást kiemelve, azt gondolom, hogy mi Abaújban és Zemplénben igenis jó példát mutattunk abból, hogy mire érdemes az uniós és hazai fejlesztési forrásokat felhasználni.

Ezért meggyőződésem, tisztelt államtitkár úr, hogy bármiképpen is alakuljon a következő uniós költségvetés, az új prioritásoknak és céloknak ugyanígy képesek leszünk majd megfelelni, és azt hiszem, hogy ez országos viszonylatban is kijelenthető. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)