Készült: 2024.09.23.06:01:42 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

99. ülésnap (1999.11.10.), 4. felszólalás
Felszólaló Szabó Sándorné (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:42


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ SÁNDORNÉ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A huszadik század utolsó évének költségvetése kapcsán a családokat érintő témában szeretnék néhány szót szólni, e témában kívánom kifejteni a részletes vitában az MSZP álláspontját.

A mi értelmezésünk szerint a családok a nyugdíjasokat, a gazdaságilag aktívakat és a gyermekeket egyaránt jelentik. Századunk őszülő évszázadnak is nevezhető, hiszen világtendencia az átlagéletkor növekedése. 1999-ben, az idősek nemzetközi évében különösen visszatetsző az a sajátos nyugdíjemelési mód, amely az idén 50 milliárd forinttal rövidítette meg hazánk majd' harmadnyi lakosságát, a nyugdíjas-társadalmat. A kormány propagandakampánya ellenére a nyugdíjasok, akikről szó van, tudják, érzik, észrevették ezt a nyugdíjfizetések alkalmával.

A kormánynak a '97-es törvényt szegő magatartása jövőre más gondot is felvet, mégpedig azt, hogy a kormány prognózisa a várható bérnövekedést és a várható árnövekedést, inflációt illetően alultervezett, emiatt a kormány 8 százalékos nyugdíjemelést tervez 2000-re. Számításaink alapján azonban ez körülbelül 3,5 százalékkal - 3,2 százalékkal - több lesz, tehát ennyivel nagyobb mértékben kellene emelni a nyugdíjakat január 1-jétől. A nyugdíjasokhoz hasonlóan minket, szocialistákat sem nyugtat meg az, hogy a törvény előírja, novemberben korrigálni kell a nyugdíjemelést, ha számításaik nem bizonyulnak reálisnak. Mi határozottan állítjuk - már most is látható -, hogy több lesz a bérkiáramlás, magasabb lesz az infláció. Ha viszont több lesz, akkor a korrekcióra is szükség lesz. De miért a nyugdíjasok hitelezzenek a kormánynak, akik amúgy is komoly megélhetési gondokkal küzdenek? Miért utólag kellene korrigálni a nyugdíjakat, ha már előre látható, hogy ez bekövetkezik? Ezért mi az alternatív költségvetési javaslati csomagunkban erre 25 milliárd forintot pluszforrásként megjelöltünk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A leendő nyugdíjasokat is érinti a másik módosító javaslatunk, amely a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat emelné a kormány szerinti 6 százalékról 8 százalékra. Ez a magán-nyugdíjpénztári tagoknak 70 ezer forintot jelentene pluszban, amit a kormány elvesz tőlük. A nyugdíjrendszer iránti bizalom helyreállításának fontos eszközét látjuk a 8 százalékos tagdíjfizetés lehetővé tételében. E két javaslatunk összességében 48 milliárd forintot jelent a jelenlegi és a majdani nyugdíjasok számára pluszban.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kormánypárti képviselőtársaim a "polgár" szó mellett talán a "családbarát" kifejezést használták a legtöbbet. Ha családbarát a kormány, akkor ez gyermekbarátságot kell hogy jelentsen. Mifelénk a "család" a "gyermek" szinonimájaként is ismert. Minden gyermeknek joga van - különösen a gazdaság fejlődésének időszakában, tehát nem csődközeli helyzetben - alanyi jogon értékőrző ellátáshoz jutni; olyan ellátáshoz, amely nem a szülők anyagi helyzete alapján támogatja a gyermeket, hanem a szülők anyagi helyzetétől függetlenül. Az alternatív költségvetési javaslatban ezért nem értünk egyet az adóból leírható gyermekkedvezménnyel, mert kirekeszti ebből az ellátásból azokat, akiknek nincs annyi adójuk, mint amennyit igénybe vehetnének, vagy egyáltalán nem fizetnek adót.

(8.20)

Sokszor hallottuk: a kormány azokat a családokat akarja támogatással segíteni, amelyek értékteremtő munkát végeznek, jól adóznak, ami a Fidesz-magyarban azt jelenti: magas jövedelem után adóznak. Mi, szocialisták az átlag feletti jövedelmű családok mellett azonban látjuk a közel félmillió egyszülős családot is, a több mint százezer rokkantnyugdíjas, nyugdíjas szülős gyermekes családot is, a minimálbéren foglalkoztatott szülős családokkal együtt; és akkor még nem szóltunk az önhibájukon kívül munkanélkülivé lett családokról. Értékrendünknek az felelne meg, s ha velem számolnak, akkor a magyar gyermekes családok többségének is: 3800 forintról 6000 forintra kellene emelni a családi pótlékot, így nem esne ki a családtámogatási rendszerből senki sem, az a közel 40 százalék sem, amely a kormány gyermekek után járó adókedvezményét nem tudja igénybe venni. Az adókedvezmény összegét mi a családi pótlék emelésére fordítanánk.

Egy, az ártatlan gyermeki létet csodásan kifejező versidézettel hadd fejezzem be gondolataimat, tisztelt képviselőtársaim. Vegyék úgy, a kormány láthatárán kívül rekedt gyermekek kérik, illetve mondják ezt: "Megszülettünk, itt vagyunk, egyikünk sem kérte, kérve kérünk, szép jelen, meg ne büntess érte!"

Remélem, kormánypárti képviselőtársaim is értik és megértik e sorokat, és támogatják a családi pótlék jelentős emelését az adókedvezmény helyett. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai