Felszólalás adatai

KISS PÉTER tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Hölgyeim és Uraim! A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény szerint a kormány kétévente beszámol az Országgyűlésnek a Magyar Köztársaság területén élő kisebbségek helyzetéről. E törvényi kötelezettségnek eleget téve a most tárgyalt helyzetértékeléssel hetedik alkalommal készítettünk átfogó beszámolót az Országgyűlés számára a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekről. A beszámoló összhangban áll a kormány programjában meghatározott alapelvekkel és célokkal, a decentralizáció erősítésére irányuló kormányzati szándékokkal, valamint az esélyegyenlőség és a társadalmi igazságtalanságok felszámolásának, ezen belül a romáknak biztosítandó egyenlő esélyek kiemelt céljával.

A beszámoló megerősíti a kormány elkötelezettségét a hazai kisebbségek jogainak érvényesülése mellett, azt hangsúlyozza, hogy a hazai kisebbségeket nemzetünk szerves részének, egyenrangú tagjának tekinti, és hagyományaik megőrzését, kultúrájuk, anyanyelvük ápolását, az anyaországaikkal való kapcsolattartást a nemzetet gazdagító közös érdeknek tartja. A kormány nemzetközi keretekben a kisebbségi jogok elismerését és tiszteletben tartását garantáló intézményi megoldások és jogi biztosítékok kiszélesítése érdekében lép fel.

A benyújtott beszámoló szerkesztési és tartalmi elemeiből az alábbiakra külön is fel kívánom hívni a figyelmet.

1. A beszámoló a 2007. február és 2009. február közötti kétéves időtartamra vonatkozóan mutatja be a kisebbségek helyzetében bekövetkezett változásokat, illetve a kormánynak a kisebbségek helyzetének javítására, a kisebbségi törvényben biztosított jogaik széles körű érvényesülése érdekében tett intézkedéseit.

2. A beszámoló a tárgyalt két év változásaihoz kapcsolódóan szükség szerint ismerteti az aktuális kisebbségpolitikai helyzet alakulásában szerepet játszó korábbi, illetőleg közelmúltbeli előzményeket is.

3. A legfontosabb tartalmi elemei összhangban vannak az Országgyűlés által 2005 októberében elfogadott, a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel.

A beszámoló elő- és elkészítése során széles körű egyeztetésre került sor a kormányzati szervekkel és hatóságokkal, az országos kisebbségi önkormányzatokkal és a kisebbségi civil szervezetekkel. Az elkészítéséhez hozzájárultak a regionális fejlesztési tanácsok, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a megyei önkormányzatok közgyűlései, a regionális államigazgatási hivatalok, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal. A kisebbségi törvény 2005. évi átfogó módosítását követően egy új, háromszintű kisebbségi önkormányzati rendszer jött létre, amelyben a korábbi választási szabályoktól jelentősen eltérő módon, 2006 őszén megválasztott települési, majd a 2007. március 4-ei választást követően megalakult területi és országos kisebbségi önkormányzatok alkotják a kisebbségi képviselet új színtereit.

A jelen beszámolási időszak jogalkotói munkája elsősorban a kisebbségi önkormányzatok működésének állami támogatásához, illetve a kisebbségi önkormányzati gazdálkodás tárgyköréhez kötődik. A kormány az átláthatóság és a normativitás igényének megfelelően elvégezte a támogatással, gazdálkodással kapcsolatos szabályozásnak a kisebbségi törvény felhatalmazásán alapuló, komplex áttekintését, és ezzel összefüggésben 2007 végén érdemben változtatott mindkét terület kormányszintű szabályozásán: a kisebbségi önkormányzatoknak a központi költségvetésből nyújtott, feladatarányos támogatások feltételrendszeréről és elszámolásának rendjéről szóló kormányrendeletben, továbbá a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásáról szóló 2007. évi kormányrendelet megalkotásával.

Az új rendeletek lényeges változásokat hoztak a kisebbségi önkormányzatok költségvetési támogatásával és gazdálkodásával kapcsolatban. A települési és területi kisebbségi önkormányzat újonnan kialakított támogatási rendszere egyidejűleg biztosítja az általános működési támogatást a központi költségvetésből a települési és területi kisebbségi önkormányzatok törvényben rögzített alapműködéséhez, és teszi lehetővé a kisebbségi közügyek ellátásához igazodó további költségvetési támogatást is.

(8.10)

A differenciált támogatási rendszerben az átlagosan teljesítő települési kisebbségi önkormányzatok a megelőző évben egységesen biztosított támogatásnál mintegy 25 százalékkal magasabb állami támogatáshoz jutottak. Ugyanakkor a legjobb teljesítményt elérő kisebbségi önkormányzatok a korábbi támogatás kétszeresét megközelítő támogatásban is részesülhettek. A kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásáról szóló 2007. évi kormányrendelet célja, hogy a 2006 őszén megválasztott települési, illetőleg 2007 tavaszán megválasztott területi és országos kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának rendje az államháztartásról szóló 1992. évi törvénnyel, az államháztartás működési rendjére és az államháztartás szervezeteire vonatkozó egyéb jogszabályokkal összhangban kerüljön megállapításra, továbbá megteremtődjenek az országos kisebbségi önkormányzatok korábbinál lényegesen áttekinthetőbb rendszerben történő gazdálkodásának a feltételei.

Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A beszámolási időszak jelentősebb kisebbségpolitikai eseményei közül kiemelném a következőket. A beszámolási időszak első jelentősebb eseménye a 2007. március 4-ére kitűzött területi és országos kisebbségi önkormányzati választás volt. A választások során mind a 13 nemzeti és etnikai kisebbség megválasztotta országos önkormányzatát. A 2005-ben elfogadott kisebbségi választójogi módosítások alapján új szintként először alakultak területi kisebbségi önkormányzatok, tizenegy kisebbség 57 területi - megyei és fővárosi - önkormányzatot hozott létre.

A beszámolási időszakban a Magyar Köztársaság kisebbségpolitikája szorosan kapcsolódott a nemzetközi, elsősorban az Európa Tanács által kidolgozott kisebbségvédelmi eszközökhöz, mechanizmusokhoz. Hazánk eleget tett a kisebbségvédelmi keretegyezményben és a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájában előírt beszámolási feladatainak, több fórumon és a kétoldalú kapcsolatrendszerek szintjén folytatódott Magyarország kisebbségeket érintő nemzetközi tevékenysége.

A beszámolási időszakban valamennyi működő kétoldalú kisebbségi vegyes bizottság ülésezett. A vegyes bizottságok áttekintették a két országban élő kisebbségek helyzetét érintő eseményeket, intézkedéseket, az elért eredményeket, és ajánlásokat fogalmaztak meg a két kormány számára arra vonatkozólag, hogy milyen prioritások mentén biztosítsák az adott kisebbség kulturális autonómiájának fejlődését.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Magyar Országgyűlés 2008. június 9-i ülésnapján elfogadta a Magyar Köztársaság regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája szerinti kötelezettségvállalásainak a romani és beás nyelvekre történő kiterjesztésére vonatkozó törvényt. Az új jogi norma törvényben szabályozott kereteket biztosít a romani és beás nyelvű honfitársaink számára anyanyelvük használatára az oktatás különböző szintjein, valamint az igazságszolgáltatásban és a közhivatalokban is. A vállalások kiterjednek a közszolgálati rádióban és televízióban a romani és beás nyelvű programok készítésére.

2008-ban elkészült a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája 15. cikke szerinti háromévenkénti aktuális, Magyarország esetében a negyedik országjelentés. A jelentést a kormány megvitatta és elfogadta, majd 2009 elején továbbította az Európa Tanács nyelvi charta titkárságához.

Ugyanígy 2009-ben a kormány harmadik alkalommal készített az Európa Tanács részére a keretegyezmény végrehajtásáról szóló beszámolót. A dokumentum tartalmaz minden olyan adatot és tényszerű információt, amely lehetővé teszi, hogy az Európa Tanács miniszteri bizottsága számára átfogó képet adhassunk a magyar kisebbségpolitikáról.

Folytatódott a kisebbségek kulturális autonómiájának megteremtése érdekében létrejött kisebbségi intézmények támogatása, és további kisebbségi intézmények alakultak és kezdhették meg működésüket. 2008-ban az e célra biztosított támogatás növekedett. Ez igaz mind az országgyűlési fejezetben található országos kisebbségi önkormányzati támogatásra, mind a Miniszterelnöki Hivatal fejezetében rendelkezésre álló forrásokra.

Az oktatás területéről mindemellett kiemelhető, hogy a Nemzeti alaptanterv módosításával összhangban a nemzetiségi oktatás tartalma és keretei megújítása tekintetében sor került a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás sajátos műveltségi területeinek, a kisebbségi nyelv és irodalom, illetve kisebbségi népismeret fejlesztési feladatainak az átdolgozására. Sor került ezzel párhuzamosan a bolgár, a görög, a horvát, a német, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén anyanyelv és irodalom, valamint a népismeret követelményeinek átdolgozására, és elkészültek a romani és beás nyelv fejlesztési feladatai is. Folytatódott a nemzetiségi oktatáshoz szükséges anyanyelvi tankönyvfejlesztési és -fordítási program, és megkezdődött az Új Magyarország fejlesztési terv keretében történő nemzetiségi oktatási programok, oktatási segédletek, tankönyvek, tananyagok és a hozzájuk kapcsolódó pedagógus-továbbképzések fejlesztésének az előkészítése.

A nemzetiségi oktatás támogatásában a beszámolási időszakban is fontos szerepet töltött be a nemzetiségi feladatok kiegészítő támogatására elkülönített pályázati keret. 2008-ban ebből a keretből három nemzetiségi iskola - a pécsi horvát óvoda, általános iskola és gimnázium, a battonyai román általános iskola és óvoda, valamint az apátistvánfalvi szlovén iskola - felújítása fejeződött be.

A beszámolási időszakban a kisebbségi média területén is történtek pozitív változások. A kisebbségi anyanyelvű rádiózás fontos eseménye volt, hogy 2007-ben elindult a Magyar Rádió önálló kisebbségi közszolgálati csatornája. Az MR4 napi 12 órás nemzetiségi rádióadást sugároz a 13 nemzetiség részére, és fontos, hogy az ország valamennyi pontjáról elérhetően. A közrádió 2008 októberétől duplájára emelte a romaműsorok időtartamát is.

A kormány a nemzetközi vállalásokkal összhangban a romák társadalmi hátrányainak leküzdésére előkészítette a roma integrációs stratégiáját. A "Roma integráció évtizede" program 2015-ig azokat a feladatokat fogalmazza meg, amelyek a romák társadalmi-gazdasági integrációját segítik elő. Elkészült a "Roma integráció évtizede" program első, 2008-2009-re vonatkozó kétéves intézkedési terve is, amely négy prioritási területen - oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy - fogalmaz meg prioritásokat, továbbá a kultúra, a média és a sport területén határoz meg átfogó célokat és a célokhoz kapcsolódó konkrét feladatokat, intézkedéseket. A feladatok végrehajtását elsődlegesen az Új Magyarország fejlesztési terv keretében megvalósuló operatív programok forrásai biztosítják, tehát ezeket a programokat alapvetően európai forrásokból biztosítjuk. Ennek gyakorlati végrehajtására a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség középtávú, hároméves időtartamra tervezett stratégiát készített elő.

Az elmondottakból és a részletesen adatolt beszámolóból is jól látható, hogy a megvizsgált időszakban Magyarországon újabb előremutató fejlemények voltak tapasztalhatók a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetét érintő kormányzati politikában.

Tisztelt Ház! Mindezek alapján azt kérem önöktől, hogy a Magyar Köztársaság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló, 2007. február és 2009. február közötti kétéves időszakra vonatkozó beszámolót megvitatni és elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

(8.20)