Felszólalás adatai

FARKAS IMRE (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, Jauernik István képviselőtársammal a mi fantáziánkat is megmozgatta a termőföldről szóló törvény 17. §-ának a módosítása, amit a törvényalkotó itt most csak azért tett be, mert azt gondolja, hogy a haszonbér-elengedés vagy haszonbérmérséklés nem indokolt akkor, hogyha egyébként kártalanítják a haszonbérlőt. Összességében ezen is lehetne vitatkozni.

Azon is lehetne természetesen, amit Pap János képviselő úr javasol, amikor az adott térség termésátlagáról beszél. Megjegyzem, hogy az “adott térségö kifejezés sem pontos. Tehát itt lehet kistérséget, régiót, megyét, sok mindent érteni alatta. Én el tudom képzelni a pontosítását ennek a gondolatnak is, de ez, hogy “adott térségö, ez a kifejezés egészen biztos, hogy nem pontos, és félreértésre ad okot.

Mi egyébként azért javasoljuk ennek a pontnak a módosítását, mert úgy gondoljuk, hogy ha a törvényalkotó egyszerűen nekiáll ezen pont módosításának, és valójában nemcsak azt teszi meg ennél a pontnál, hogy azt mondja, hogy a Vásárhelyi-tervvel összefüggésben van szükség a módosítására, hiszen egyébként más tekintetben is módosítja ezt a paragrafust, akkor úgy gondoljuk, hogy olyan módosítását kell megtenni ennek a 17. §-nak, ami egyébként a gyakorlati problémáknak megfelel.

(23.50)

Én azt tapasztalom a választókörzetemben, hogy a haszonbérlők az utóbbi időben egyre többször alkalmazzák ezt a haszonbérmérséklést. Nem vitatom, hogy ennek komoly alapjai voltak, amikor árvíz volt vagy belvíz volt, akkor ez teljesen indokoltnak tűnt, ugyanakkor ezeket az eseteket követően én ma már azt látom, hogy a haszonbérlők megpróbálják ezt a gyakorlatot folyamatosan alkalmazni, és csökkenteni próbálják a tulajdonosok felé a bérleti díjat ily módon. Ennek számos módja van, hogy ezt hogyan teszik meg. Viszonylag könnyű a dolguk ezeknek a haszonbérlőknek, mert általában kihasználják, hogy a tulajdonosok összességében jóhiszeműek vagy nem rendelkeznek kellő ismerettel, vagy pedig kényszerhelyzetben vannak, hiszen sok idős embernek azt mondják, ha nem fogadja el, akkor kész, nem kell ezután a földje, műveltesse azzal, akivel akarja.

A módosításunk arra irányult, hogy egyáltalán tegyünk különbséget, mert most a törvény úgy sorolja fel, hogy méltányos haszonbérmérséklést, haszonbér-elengedést igényelhet. Mi ide betettük azt, hogy a termeléskieséssel arányos legyen ez a haszonbérmérséklés, mert nem közömbös, ha a termésnek mondjuk, egyharmada nem terem meg, akkor a haszonbérlő előáll, és azt mondja, hogy kérem, ne kelljen most haszonbért fizetném ebben az időszakban. Sajnos ez a törvényi szabályozás a többi tekintetben is pontatlan, mert csak azt írja elő, hogy ezt az igényét még a termés betakarítása előtt meg kell tennie a haszonbérbe adónak. Sajnos a gyakorlatban ez egyetlenegy levelet jelent, elküldik a tulajdonosnak az aratás előtt egy nappal ezt a levelet, így eleget tesz ennek a törvényi kötelezettségnek, ugyanakkor már nem teszi lehetővé a tulajdonos számára, hogy megnézze, azon a területen valóban bekövetkezett-e valami kár, a kisebb termés annak köszönhető-e, hogy a földdel volt valami probléma, természeti katasztrófa történt, vagy egyszerűen a haszonbérlő nem rendesen művelte ezt a földet, tehát nem tett meg mindent ennek érdekében.

Úgy gondoljuk, hogy ezen a téren is pontosítani kellene ezt a rendelkezést. Megjegyzem, ezt mi itt nem tettük meg, de úgy gondolom, ennél a pontnál akkor járnánk el korrektül, ha ezt is szabályoznánk és előírnánk, hogy ebben az esetben lehetővé kell tenni a tulajdonos számára, hogy ezt megtekintse, vagy pedig megnézze, hogy itt milyen termés keletkezik ezen a területen, mert egyébként ez rendkívül kiszolgáltatott helyzetet teremt. Már maga a kifejezése is fantasztikus ennek, mert igényről beszél meg közlésről, holott itt kérhet a haszonbérlő a tulajdonostól egy méltányos csökkentést. Én erre tekintettel gondolom, hogy szükség lenne ennek a paragrafusnak a pontosítására. (Szórványos taps az MSZP soraiból.)