Felszólalás adatai

Kimúlt már akkor ez az eljárási rend, vagy ha a finomabb példát mondom, a puding már akkor ehetetlennek bizonyult, amikor kiderült, hogy a törvényben megnevezett javaslattételi joggal nem tud és nem akar élni a Magyar Tudományos Akadémia. Pedig nem véletlenül kerültek be a törvénybe. Az előterjesztők nyilván azokat az aggodalmakat akarták, ha nem is eloltani, de enyhíteni, hogy kizárólag politikusok ismeretei alapján lehet majd eldönteni, hogy vallási tevékenységet vagy nem vallási tevékenységet folytat a pályázó vallási közösség vagy egyház, hogy valóban, amit bead, az hittételek és rítusok gyűjteménye. Ezért találódott ki az elfogadott törvényben a Magyar Tudományos Akadémia javaslattételi joga.

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke - szerintem - a Fidesz-kormányhoz képest valami kemény ellenzékiséggel talán mégsem vádolható, kitűnő tudós, de történetesen az elmúlt ciklusban még itt ült a Fidesz-frakció soraiban. Mégis ő írja két levelében is a bizottságnak - meggyőződésem szerint helyesen -, hogy tudományos megalapozottsággal, tudományos alapon a törvény fogalmi keretei között nem lehet válaszolni azokra a kérdésekre, amelyeket neki véleményeznie kellene. Nem lehet válaszolni tudományos alapon arra, hogy az vallási tevékenység-e, amit éppen folytatnak, vagy a hittételek gyűjteménye valóban megfelel annak, amit a törvény fogalmi kerete hittételnek és rítusnak nevez.

Tökéletesen igaza van. Tudományos alapon ez nem dönthető el. De ha ez így van, és ha rögtön az eljárási alkalmazásnál csődöt mondott ez a törvény, akkor milyen alapon lesz eldönthető? Akkor visszajutottunk ide, a politikához és a politikusokhoz. Igen, természetesen tudom, vannak más országok is, ahol kormány vagy parlament dönt az egyházzá való nyilvánításról. Vannak. De olyan országot nem tudok, pedig megnéztem, ami a saját törvénye által előírt föltételeknek megfelelő közösségeket utána nem nyilvánít egyháznak. Ez már az önkényes politikai szelekció, amire nincs példa más országban. Azért aggódtunk az eredeti törvény azon eleme miatt, hogy a parlamenthez köti a döntést, mert tudtuk, ha politikusok döntenek, akkor ott könnyen születhet politikai döntés.

(0.40)

A lehetőség megvolt a törvényben, nem kellett volna valóra váltani. Az igazi baj a most tárgyalt törvénymódosítással, hogy valóra váltja a lehető legrosszabb formában ezt a lehetőséget, hogy politikusok politikai döntése szülessen meg.

Azt kell mondanom, hogy úgy dönteni, hogy a képviselők a nemleges listára került egyházaknál csak akkor tudhatják meg, hogy közülük van vagy húsz, amely megfelelne a törvény föltételeinek, ha odamennek és négyórás munkával - én elvégeztem - végignyálazzák a dossziékat... - így meg lehet találni, hogy ki az, aki még megfelelt. A Fidesz vezérszónoka részéről talán nyelvbotlás volt, vagy neki sem mondták meg, de sajnos nem úgy van, hogy most újabb 13 felelt meg a kritériumoknak. Több felelt meg, közel harminc, sőt több mint harminc, ami egyébként korábbi nyilatkozatokban el is hangzott. De ha az ember szorgalmasan végignyálazza a dossziékat - mondom, megtettem; tudom, hogy más képviselő is járt ott más ellenzéki frakciók soraiból és megtette -, akkor sem fog egy fél sort, egy fél betűt sem találni arról, hogy ha valamely közösség megfelelt a törvény kritériumainak, akkor most miért fosztja meg tőle az előterjesztő, legalábbis szándéka szerint a jogot, hogy továbbra is - mert ezek nem ma kezdenek működni - egyházként működhessen.

Ellentmond ez annak, amit a törvény elfogadása kapcsán ígéretként hallottunk. Ennyiben sajnos vitatkoznom kell államtitkár úrral is, hogy megtartottuk vagy megtartja az előterjesztő az ígéretet, amit a törvény vitájában tette. Mi hangzott el vagy mi szerepelt nem is a törvény vitájában, hanem már az önök által benyújtott törvény indoklásában? Nem az szerepelt, hogy mazsolázni fog a parlament a feltételeknek megfelelő közösségek között. Az összes pályázó az indoklást, ami a hivatalos jogtárba is bele van írva, olvashatta, és jóhiszeműen azt hihette, hogy az itt leírt sorok igazak. Az indoklás azt mondja, ha az egyesület, mármint a pályázó esetében az egyházi elismerés valamennyi feltétele fennáll, a bizottság törvénymódosítási javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé. Ezt ígértük. Bele van írva. Tudom, hogy az indoklás nem paragrafus, de ha valaki fölüti a jogtárt, és idefordul bizalommal a Magyar Országgyűléshez, és azt mondja, hogy azt olvastam a jogtárban, hogy ha megfelelek a föltételeknek, akkor én is egyház lehetek, akkor az most csalódni fog. Csalódni fog a magyar parlamentben és csalódni fog a jogbiztonságban is.

Hogy önök sem mazsolázni akartak az elején, azt egyébként az önök kormányszóvivőjének január 6-án délben elhangzott rádiónyilatkozata is bizonyítja, ahol azt mondta, hogy valamennyi vallási közösség, amelyik megfelel a törvényi föltételeknek, meg fogja kapni pótlólag az egyházi elismerést. Nem így történt. Vagy a kormányszóvivő hazudott - nem tételezem fel róla, hiszen nem önkényesen beszélt -, vagy önök meggondolták magukat. Vagy önök az indoklásban eleve hazudtak - nem tételezem fel önökről -, vagy közben valamilyen okból meggondolták magukat. Nem az Akadémia miatt, amely nem nyilatkozott, politikus politikai okból vagy kizárólag önkényesen - nem tudom, melyik a rosszabb - gondolja meg magát. Ez történt.

Én 19 olyan pályázó egyházat találtam, amelyik minden föltételnek megfelel. Beadta a hittételeit, az van az alapszabályában, hogy vallási tevékenységet folytat. Megvan vagy a húszéves magyarországi működése, vagy a százéves nemzetközi. Pontosabban, ennél a 19-nél, azt hiszem, mind a kettő megvan, már persze amelyiknél egyáltalán van nemzetközi működés. Beadta a törvényes képviselő nevét. Nyilatkozott arról, hogy betartanak mindent, amit be kell tartani. Minden papír ott van a dossziéban, és minden papír rendben van. Nem tudok arról, és föltételezem, tudnom kellene, hogy a bizottság a nemzetbiztonsági szervektől kapott olyan papírt, amely ezt a 19 egyházat, mind a 19-et nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánítaná. Vagy ha igen, akkor tessék megmondani. De szerintem nyilvánvalóan nem erről van szó, ilyen vagy hasonló válasz még meg sem érkezhetett a nemzetbiztonsági szervektől.

Én 19-et számoltam, de találtam még két-három olyat, amelyik talán még megfelel, de azoknál - mert nem én vagyok egy bizottság - nem mertem egyénileg dönteni, hogy a százéves múlt megvan-e vagy nem, 19-nél viszont minden papírból egyértelműen kiderül, hogy megvan. Nem mindegy, hogy ők 19-en ide bekerülhetnek vagy nem. Nem mindegy, mert nem áll egészen helyt, hogy tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy valaki egyesületként vagy egyházként működik. Ha vallásszabadságnak azt tekintjük, hogy miben hiszek, akkor persze ők nyugodtan tovább hihetnek. De éppen az Alkotmánybíróság nem '93-as, hanem legutóbbi döntése, amelyben elkapálta ennek a törvénynek az előző változatát, a következő indokot tartalmazza: azért semmisítette meg az Alkotmánybíróság a sebtiben elfogadott törvényt - most itt van a másik sebtiben elfogadott -, mert úgy gondolja, hogy a vallásgyakorlás feltételeit, aminek azért van köze a vallásszabadsághoz, viszont nagyon komolyan érinti, hogy egy közösség egyesületként működik vagy egyházként.

Hadd soroljak fel néhány dolgot! Nem is időzöm az 1 százaléknál. Az se mindegy szerintem, hogy valaki 30-40-50-60-100 egyházzal együtt pályázik az 1 százalékra, vagy nem tudom, hány tízezer egyesülettel, de ne erről, ne a pénzről beszéljünk. Ámde amelyik közösség csak egyesület és nem egyház, az például nem folytathat állami vagy önkormányzati intézményben hitoktatást, nem folytathat, nem szervezhet felsőoktatási intézményben hitéletet. Ha iskolája van vagy intézménye, nem kapja meg azt a költségvetési támogatást, illetve a törvény szerint nem kell megkapnia, amit állami és önkormányzati iskola megkaphat. Márpedig a most kizeccölt, de a feltételeknek megfelelő egyházak között jócskán van, amelyik ilyen intézményt kap meg. Ha nem egyház, csak egyesület, akkor nem részesül fokozott büntetőjogi vagy szabálysértési védelemben a lelkésze, lelkipásztora, egyházi személyisége, nem folytathat börtöni és kórházi szolgálatot. Ez nem mindegy!

Ezt látta az Alkotmánybíróság, amikor azt mondta, tessenek meggondolni, hogy egy közösséget - nem kell mindegyiket - egyesületnek vagy egyháznak minősítenek. No, ráadásul a közben elfogadott egyesülési törvény szerint ezek a minden feltételnek megfelelő, eddig egyházként működő szervezetek, még csak közhasznú egyesületek sem lehetnek, csak afféle mezítlábas egyesületek, mert az egyesülési törvény szerint közhasznú egyesület csak az lehet, amelyik fő tevékenységként állami feladatot lát el. Tudtommal az államnak nincs hitéleti feladata, nem feladata a vallásgyakorlás, természetesen nem is lehet, így tehát a vallási közösségek nem közhasznú egyesületek lesznek, ha betartjuk az egyesülési törvényt. De ha azok lennének is, az előbb fölsorolt egyházi járandóságokban - nem a pénzre gondolok, hanem jogokban - nem fognak részesülni.

De nem a több százért harcolok én, még csak nem is azért az ötvenért, amely pályázott ugyan, de valamelyik törvényi föltételnek nem felelt meg. Van arról is véleményem, hogy miért éppen ezek a törvényi föltételek, de most nem az eredeti törvény vitája folyik. Azért a 19-ért vagy 20-ért, amelyik mindennek megfelelt, amit önök kitaláltak a törvényben, akiknek azt üzenték a jogtárban, ha megfelel mindennek, akkor most beadják egyháznak. Nem történt meg! Sajnos nem áll helyt, hogy ez a lista olyannyira nyitott, hogy semmiféle joghátrányban nem részesül, aki isten tudja, milyen okból - még egyszer mondom, indok nincs - a feltételek ellenére most nem kapja meg az egyházi minősítést. Nem így van! Az elutasított közösség egy évig nem fordulhat az Országgyűléshez. Mit jelent ez? Ezeknek a minden föltételnek megfelelő közösségeknek megszakad az egyházi történetük, mert március 1-jétől nem egyházak.

Mi lesz az intézményeikkel? Az egyházi törvény úgy szól, hogy akik intézményt tartanak fenn, azok az idei tanév végéig még megkapják az ilyen módon járó költségvetési támogatást - az iskoláknál van így -, a szociális intézmények pedig az év végéig. És mi van a tanév vége után, és mi van a szociális intézményekkel 2013. január 1-jén? Be se adhatják addig az egyházzá nyilvánítás iránti kérelmet, holott minden föltételnek megfelelnek.

(0.50)

De ha beadják majd egy év múlva, közben az intézményeik tönkremennek, feloszlanak, a gyerekeket hazaküldik, az idősek otthonából az öregeket hazaküldik, megszűnik a hajléktalanszálló, és így tovább, rendben van - már ha ez rendben van -, és beadják újra a kérelmüket, ugyanazon feltételeket kell igazolni. Akkor most soha többet nem fogjuk őket egyháznak elismerni, vagy azt mondjuk, hogy csak egy kicsit váratni akartunk, de most már nem tudom, hogy hány centivel, mégiscsak átvitted azt a lécet, amit a törvény szerint már most is átvittél volna?

Hogy kik is szerepelnek ebben a 19-ben vagy 20-ban, csak néhány példát hadd mondjak, mert módosító indítványban nyilván fel fogjuk sorolni mindegyiket. Szerepelnek nagy világvallások magyarországi képviselői. Magyar Taoista Egyház. Több mint húszéves magyarországi múltja van, 1989-től. Ha a taoizmus nem világvallás, akkor nem tudom, hogy mi az.

Tehát abban a 19-ben, amelyik megfelel a feltételeknek, de önök nem szíveskednek most egyházi minősítést adni, szerepel a Magyarországi Bahá'í Közösség. Szintén világvallás, szintén több mint húszéves magyarországi múltja van.

Ami pedig a buddhista közösségeket illeti: igazán örülök, hogy öt buddhista közösség ott van a listán. Azt is értem, hogy megbeszélték a nem tudom, kikkel, gondolom, ővelük; de nincs ott a hatodik, amelyik szintúgy megfelel minden határidőnek, a Mantra Magyarországi Buddhista Közösségről van szó. Miért? Miért az öt, és miért nem a hat?

Ugye, nem tetszik majd nekem komolyan azt válaszolni, hogy az egyik vallási közösséget megkérdezik a másikról, kvázi a versenytársáról, és ha neki nem tetszik, akkor majd itt nem fogjuk előterjeszteni?

De szerepelnek olyan intézményfenntartó és a húszéves múltnak, mindennek megfelelő, zömmel protestáns jellegű, de nem kizárólag ilyen jellegű vallási közösségek is, mint például a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség. Öt idősek otthonát, egy hajléktalanszállót, 22 telephelyen óvodát vagy iskolát tart fenn. A tanév végéig. Utána meglátjuk, hogy mi lesz. Meg kell jegyeznem, de erre még kitérek, hogy itt vannak bizonyos politikai gyanúim is, ez tudniillik Iványi Gábor egyháza.

Szintén megfelelne a feltételeknek, de nem kap egyházi minősítést a Magyarországi Biblia Szól Egyház, ami általános iskolát, hospice-szolgálatot, HIV-pozitívval fertőzött gyerekek gondozását látja el, és már most, pedig nem is kellett volna, 1100 aláírást is beadott. Nem baj, nem kapta meg.

Ugyanez a helyzet az Őskeresztény Apostoli Egyházzal, ami megjegyzem: 60-70 éve van Magyarországon, amely roma missziót tart fenn. De így van három kis egyházzal is, amelyek a roma pasztorizáció, evangelizáció területén rengeteg dolgot tesznek, csak sajnos mostantól nem lesznek egyházak.

De kimaradnak olyan nagy múltú, nemhogy húszéves, akár százéves múlttal rendelkező kisegyházak is, mint a Magyarországi Keresztyén Testvérgyülekezet. 1910 óta van Magyarországon, "csak" 199 országban működik, ennyit a nemzetközi tevékenységről, de legalább 30 erdélyi gyülekezete is van. Nem baj, nem lesz egyház - önök szerint nem baj.

Ugyanúgy kimarad a Golgota Keresztény Gyülekezet, amely 1907 óta működik Magyarországon. Vagy az Ókeresztény Apostoli Egyház, ami 1946 óta működik Magyarországon. Nem tudni, miért. Az egyiket, a Magyar Keresztyén Testvérgyülekezetet speciel Szentágothai János édesapja alapította, nehéz feltételezni, hogy üzleti céllal. Nem is bizonyította ezt azóta se senki.

Mire gyanakodjanak ezek az egyházak? Mire gyanakodjon a képviselő? Nincs indok, hogy ők miért nem kerülhettek be.

Persze, hogy önkényes vagy politikai döntésre gondolok. Itt álljunk meg egy percre a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnél! Először, amikor rákérdeztem erre, akkor hallottam ugyan azt a választ, hogy egyházzá minősülni nem jog, hanem kegy, de nyilván mégis tudni kell, hogy ki miért kapja meg ezt a kegyet, és miért nem.

Hangzott el olyan válasz, ezt még értettem volna, hogy ők tulajdonképpen azt írták, hogy ők aztán nem kérelmeznek. Igen ám, azt írták egyébként, hogy szerintük nincs szükség kérelmezésre, mert jogfolytonosak, de végül elnök úr kérésére ezt a vastag paksamétát küldték be a bizottságnak, minden adattal, amire csak szükség volt. Ezek után nyilván elnök úr és az előterjesztő belátta, hogy nem lehet mondani, hogy ő nem folyamodott. Így tehát rá nem vonatkoztatható az elutasított egyházaknál az indoklásban szereplő mondat, hogy nem döntünk azokról, akik nem kérelmezték. Róluk döntöttünk: ott vannak az elutasítottak listáján.

Nem pont ide tartozik, de ebből meglehetős botrány lesz, mert nehéz lesz elmagyarázni, hogy nem azért kerültek ki a listáról, el is hangzott ez beszélgetésben, mert az előterjesztők szerint Iványi Gábor előbb döntse el, hogy politikus vagy lelkész, hogy nem azért maradt le a listáról, mert január 2-án egy ellenzéki tüntetésen megszólalt, ezt senki nem fogja bevenni, miután minden feltételnek megfelelt, és az egyik legnagyobb intézményfenntartó, és minden papírt beküldött.

Az, amit önök most ezeknek az egyházaknak a kihagyásával tesznek, ez ütközik az eredeti törvény indoklásával, ütközik a kormányszóvivő ígéretével, ütközik az Európai Emberi Jogi Bíróság két darab ítéletével is. 2001-ben úgy ítélt, hogy nem lehet megvonni a már egyszer egyházi minősítést kapott egyházaktól ezt a jogot, ezt a minőséget, ha törvénybe ütköző cselekedetet nem követtek el. Ütközik egy másik ítéletükkel is, ami megtiltotta, hogy ha valami, egy skizma folytán egy vallásnak különböző közösségei vannak, akkor ott különbséget tegyenek. De ütközik egészen egyszerűen a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos joggal, hogy valakit úgy utasítsanak el, hogy minden feltételnek megfelelt, és nem mondják meg neki, hogy mi vele a baj.

Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)