Felszólalás adatai

Az elfogadott törvény 34. § (2) bekezdése ezt a törvényalkotói szándékot megerősítve jogszabályi kötelezettségünkké tette, hogy 2012. február 29-ig döntsünk azon egyházak sorsáról, akik 2011-ben kérelmet adtak be. Tulajdonképpen az Országgyűlés ezen rendkívül felelősségteljes feladatának tesz most eleget, amennyiben az előttünk fekvő törvényjavaslatot majd elfogadja. A törvényjavaslatot benyújtó emberi jogi bizottság tagjaként úgy gondolom, hogy a jogszabályalkotás során az alapjogokat különösen tiszteletben kell tartanunk, az egyházi kérdésekben pedig - ahogy már elnök úr is utalt rá - a 8/1993-as alkotmánybírósági határozat megfelelő iránytű lehet számunkra, hiszen a hivatkozott állásfoglalás kimondja, hogy az állam a vallási szervezetek számára nem köteles sajátos szervezeti formát létrehozni, de nincs megkötve abban sem, milyen sajátos formát vagy formákat hozhat létre.

Az állam tehát, amíg ezzel a vallásszabadságot, s ezen belül az együttes vallásgyakorlás jogát nem sérti, belátása szerint határozhatja meg az egyház alapításának a feltételeit és jogállását. Ezen feltételeket még előző év decemberében határoztuk meg a törvény 14. §-ában, és ezen kritériumoknak a most benyújtott törvényjavaslat szerint a már elismert 14 egyházon kívül még 13, vagy ha úgy tetszik, 17 szervezet felel meg jelen pillanatban.

(0.30)

Ahogyan az államnak sem kötelessége saját szervezeti formát létrehozni vallási szervezetek részére, úgy vallási közösségeknek sem kell egyházi formát ölteniük. Ahogyan a hivatkozott határozat fogalmaz, a vallási közösségek szabad választásuk szerint vehetik igénybe ezt a jogintézményt is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ezt azért szeretném most hangsúlyozni, mert a kérelmet beadott szervezetek közül is van olyan, amely kifejezetten kérte, hogy az Országgyűlés ne ismerje el őket egyházként. Ezen kérést pedig, úgy gondolom, magunkra nézve kötelezőnek kell hogy érezzük. Kérdésként merült fel az elmúlt hónapokban is, hogy az alaptörvény biztosította vallásszabadság joga milyen viszonyban áll az egyes közösségek egyházi elismerésével. Az alkotmánybírósági határozat a következőképpen fogalmaz: az együttes vallásgyakorlás szabadsága nincs kötve semmilyen szervezeti formához. A másokkal együttesen történő vallásgyakorlás mindenkit megillet arra való tekintet nélkül, hogy az együttes vallásgyakorlás jogilag szabályozott szervezeti keretek között vagy anélkül történik-e, illetve hogy milyen szervezeti formában folyik. Sem az egyéni, sem a közösségi vallásgyakorlás szabadsága nem tehető alkotmányosan függővé sem vallásos szervezeti tagságtól, sem a vallási közösség szervezeti formájától.

Összegezve a szövegrészletet, megállapíthatjuk, hogy a vallásszabadság mint alkotmányos alapjog semmilyen módon nem sérül az egyházkénti elismerés elutasításával vagy akár elismerésével. Ezt megerősítve megjegyezném továbbá, hogy Magyarországon bármely vallási közösség zavartalanul végezheti vallási tevékenységét, intézményt tarthat fenn, nevelési, oktatási, kulturális, egészségügyi, sport-, illetőleg gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet végezhet, és egyesületként is jogosult az 1 százalékos adófelajánlásokat kérni és fogadni.

Pár mondatban szólnék azonban azon egyházakról is, amelyek jelen törvényjavaslat mellékletében találhatók, hiszen mégiscsak ők azok, akikről a jogszabály rendelkezik, és amelyek tagjairól elmondhatjuk, hogy velük kiegészülve a vallását gyakorló magyar állampolgárok több mint - ahogy államtitkár úr említette, most már - 95 százaléka az egyházi keretek között élheti hitét. Ezzel csak azt kívánom kifejezni, hogy a jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező egyházak mindegyike a törvény elfogadásával országgyűlési elismerésnek örvendhet, ugyanakkor nagyon lényeges, hogy a lista jelenlegi kibővítésének a szükségességét is hangsúlyoznunk kell.

Külön öröm számomra, hogyha elfogadásra kerül az újabb 13 gyülekezet, de köztük is az Erdélyi Gyülekezet egyházkénti elismerése. Sajátos történelmi múltunk ugyanis kötelez bennünket. Az Erdélyi Gyülekezetet 1990-ben vette nyilvántartásba a bíróság. 1995-ben az Erdélyi Gyülekezet a Magyarországi Református Egyház egyetértésével csatlakozott a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez. Ennek megfelelően történt meg az Erdélyi Gyülekezet alapszabályának módosítása, amely rögzíti az egyházjogi tényállást. A gyülekezet tagsága, valamint kiterjedt karitatív, kulturális és oktatási tevékenysége alapvetően Erdélyhez kötődik, ennek megfelelően az Erdélyi Gyülekezet a határon túli magyar történelmi egyház magyarországi részeként működik.

A mellékletben felsorolt egyházak mindegyike - legyen szó keresztény közösségekről vagy világvallások hazai képviselőiről - Magyarországon jelentős történelmi múlttal bír, társadalmi támogatottságuk jelentős, aktív karitatív, szociális szolgálatot végeznek. Ami a legfontosabb - mármint hitem szerint az -, hogy alapcélként vallási tevékenységet végeznek, és erre azért utalnék végezetül, mert az elfogadott egyházügyi törvény egyik célja pontosan az volt, hogy Magyarország hitéletében is átlátható viszonyokat teremtsen, a gazdasági haszonszerzésre létrejött rekordszámú, Istent nem is említő bizniszegyházakat kiszűrje. (Dr. Lenhardt Balázs: A Hit Gyülekezetet.) Azok viszont, akik valóban vallási tevékenységet folytatnak, a csalárdul eljárók miatt hátrányt ne szenvedjenek, és erről, azt hiszem, a mostani törvényjavaslat gondoskodik. Ezért kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)