Felszólalás adatai

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, hogy ha ennek a miniszterelnöki beszédnek nem lettek volna előzményei, akkor én a magam részéről azt tudtam volna mondani, hogy ez így rendben is volt. Hiszen végre, először a miniszterelnök egyértelműen hitet tett az európai uniós kötelezettségeink mellett, az integráció mélyítése mellett, az Európai Unió bővítése mellett, és arról is beszélt, hogy a nemzeti érdekeinket határozottan, de természetesen kompromisszumkészen, okosan kell - ahogy ön fogalmazott - képviselnünk. De óhatatlanul az ember emlékszik az elmúlt másfél-két évre, és ön büszkén említette, hogy ön kitartott a saját álláspontja mellett. Az előttem szóló képviselőtársaim szerintem helyesen körbejárták ezt a témát, na e mellett az álláspont mellett nem volt nehéz kitartani, hiszen volt ebben nem, talán és igen, így lehet válogatni, hogy melyik mellett tartott ki határozottan a miniszterelnök.

(13.40)

Mi, amikor először szóba került ez a kérdés a tisztelt Házban, akkor pontosan amiatt érveltünk ennek a szerződésnek a támogatása mellett, mert ez egybeesik Magyarország nemzeti érdekeivel, és azt gondoljuk, hogy mindig jobb és helyesebb a tárgyalóasztal azon oldalán ülni, ahol a döntések születnek, ahol bele tudunk szólni, mint ott, ahol pusztán csak el kell fogadni ezeket a döntéseket.

Így a magunk részéről - én személyesen is végigolvastam kollégákkal ezt a határozattervezetet -, a magunk részéről ez egy elfogadható határozattervezet. Azt látom, hogy ez egy helyes irány, ha a miniszterelnök ezen az úton megy tovább, és nem használja tovább azt a kettős beszédet, ami jellemző volt az elmúlt időszakban.

Nem mindig volt ennyire kompromisszumkész a miniszterelnök. Nem mindig kereste okosan a párbeszédet, hanem sokszor háborút indított a környező országok különböző kormányai ellen, az Európai Unió különböző orgánumaival és intézményeivel szemben, miközben azt látjuk, hogy amikor a miniszterelnök egyébként kompromisszumkész, amikor tárgyalni, valóban tárgyalni megy Brüsszelbe és nem pedig kioktatni, akkor bizony ennek van rögtön kézzelfogható eredménye. Hiszen például a legutóbbi miniszterelnöki látogatás kapcsán erősödött a forint árfolyama, csökkent a CDS, az országkockázati felárunk, és ez mind-mind jó és hasznos a magyar emberek részére, és jó természetesen az ország gazdasága és költségvetése számára is.

Azt azért vitatnánk - és látom, hogy miniszterelnök úr többször tesz erre kísérletet -, hogy sikert sikerre halmoz külföldön is, meg idehaza is. Én azt látom, hogy nem kellene annyit harcolni, ha a miniszterelnöknek lenne Európában tekintélye, ha a miniszterelnök hiteles lenne Európában (Felzúdulás és közbeszólások a kormánypárti padsorokban.), és ha különböző nemzetközi hírű európai lapok nem csodabogárként emlegetnék a miniszterelnököt a különböző kommentárjaikban. És ez nem öröm, félreértés ne essék. Én annak örülnék, ha a magyar miniszterelnöknek lenne respektje (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Van! - Wittner Mária: Több, mint nektek!), hitelessége az Európai Unión belül és azon kívül is, hiszen így sokkal könnyebb lenne egyébként a magyar nemzeti érdekeket képviselni, sokkal könnyebb lenne különböző harcok és viták nélkül sikert elérni, mert így nagyon sok szövetségesünk és barátunk lenne ehhez, a nemzeti érdek képviseletéhez.

Egy pontra hívnám fel a figyelmet ebből a mostani határozattervezetből, amivel a kormánynak és nekünk, az Országgyűlésnek egészen biztosan kell hogy legyen dolgunk. Ez a kilencedik bekezdés, ha jól számoltam, amely arról szól, hogy egyik oldalról persze nagyon fontos a fiskális egyensúly, a költségvetési stabilitás, de másik oldalról nagyon oda kell figyelni, és örülünk ennek, hogy ez bekerült ebbe a mostani határozattervezetbe is, nevezetesen, hogy nagyon oda kell figyelni, hogy mitől lesz Magyarországon fenntartható növekedés, mitől lesz Magyarországon bővülő munkahely, foglalkoztatásbővítés, és hogyan tudunk a fiskális egyensúly mellett odafigyelni a szociális kohézióra is. Mert e három nélkül Magyarország egészen biztosan el fog bukni azon az úton, amin haladunk, és nem tudunk a válságból megfelelő módon kijönni.

Éppen ezért mi a magunk részéről, miközben támogatjuk ezt a határozattervezetet, azt kérnénk a miniszterelnöktől, a kormánytól és a kormányzó többségtől, hogy ezekről a kérdésekről részletesebben is váltsunk szót, hiszen nem osztjuk azt az évértékelést, amit a miniszterelnök mondott nem is olyan rég. Szerintünk Magyarországon szociális válság van, több millió ember nehéz helyzetben él, éheznek a magyar emberek, nincs munkahely. Éppen ezért az lenne a legfontosabb dolgunk, hogy ezekkel a kérdésekkel mielőbb foglalkozzunk, és a gazdaságpolitikát, a költségvetési politikát végre egyszer a társadalompolitikával is összhangba hozzuk.

Nagyon szépen köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)