Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy Horn Gábor frakcióvezető-helyettes úr napirend előtti felszólalási szándékát visszavonta.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/9555. sorszámon, a bizottsági ajánlásokat pedig T/9555/1-4. számokon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Avarkeszi Dezső igazságügyi és rendészeti államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A kormány kiemelt feladatának tekinti a közterületek, a nyilvános helyek rendjének, biztonságának megőrzését, az állami és a helyi rendészeti feladatokat ellátók, valamint a civil szféra összefogását a közterületi jogsértések visszaszorítása, megelőzése érdekében. Erre tekintettel az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja a közbiztonság növelése, az állampolgárok szubjektív biztonságérzetének javítása, a helyi rendészeti feladatok egységes és hatékony ellátása, az ebben közreműködők együttműködésének fokozása, a közterületek rendjének védelme, valamint annak rendjét megbontó jogsértések hatékonyabb megelőzése, megakadályozása, szankcionálása, továbbá a védett természeti értékek és területek megóvása.

Ezt a célt a javaslat a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló törvény, a közterület-felügyeletről szóló törvény, a sportról szóló törvény, valamint a polgárőrségről szóló törvény módosításával kívánja elérni. A javaslat továbbá kismértékben módosítja a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényt, valamint a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló törvényt is.

Tisztelt Országgyűlés! A közbiztonság és a közrend védelme alapvetően és elsősorban a rendőrség feladata, de abban többek között a fegyveres biztonsági őrségre, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatra, a közterület-felügyeletre, valamint a polgárőrségre is fontos szerep hárul. A javaslat legfontosabb célkitűzése, hogy ezen szervek, szervezetek vonatkozásában egy olyan, a jelenlegihez képest megerősített együttműködési kötelezettséget írjon elő, amellyel szélesedik az együttműködés területe, gyorsabbá válik a szervek közötti információáramlás, hatékonyabbá válik szolgálatszervezésük, és ezáltal erősödik a közterületi jelenlét.

A megerősített együttműködési kötelezettség azt jelenti, hogy az előbb említett, a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervek tevékenységük ellátásáról, annak körülményeiről rendszeresen tájékoztatják a rendőrséget, a tájékoztatás módját és tartalmát pedig együttműködési megállapodásban rögzítik. Amennyiben a rendőrség fokozott ellenőrzést hajt végre, annak ideje alatt a rendőrség kérésére e szervek egyeztetik feladataik végrehajtását a rendőrséggel. A rendőrség ezen információk birtokában képes a legoptimálisabban szervezni szolgálatát, így a közterületeken biztosíthatóvá válik az állandó hatósági jelenlét, illetve olyan személy jelenléte, aki a közbiztonság védelmében látja el feladatait.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat annak érdekében, hogy a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervek feladatellátását, intézkedését hatékonyabbá, munkavégzését pedig biztonságosabbá tegye, több esetben bővíti e szervek hatáskörét, intézkedési jogosultságát, valamint újabb passzív védelmi eszközök használatának lehetőségét biztosítja számukra. A természetvédelmi őrszolgálat tagja a természeti terület vagy érték károsításának megelőzése, illetve megakadályozása érdekében például a természeti területet lezárhatja.

A javaslatban foglalt módosítás lehetővé teszi a közterület-felügyeletek számára, hogy a közterületen közbiztonsági, illetve bűnmegelőzési célból, bárki számára nyilvánvalóan észlelhető módon térfigyelő kamerákat helyezzen el és működtessen. A javaslat elfogadását követően a közterület-felügyelők bizonyos esetekben elszállíthatnak járműveket annak érdekében, hogy a közterület rendeltetésszerű használatát, a közúti közlekedést veszélyeztető forgalmi helyzetek mielőbb megszüntetésre kerülhessenek. Passzív védelmi eszközként a felügyelők saját életük, testi épségük megóvása érdekében gumibotot is használhatnak a javaslat szerint.

A javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a polgárőrök jelzőőri feladatokat lássanak el a közúti közlekedési baleset helyszínén, illetve az óvoda és általános iskola fenntartójával kötött együttműködési megállapodás alapján az óvodák és általános iskolák közvetlen közelében. Jogos védelmi helyzetben a javaslat szerint a polgárőr gázspray-t használhat, ismétlem, jogos védelmi helyzetben.

A javaslat tartalmazza továbbá a sportról szóló törvény módosítását is, amelynek célja a sporthuliganizmus visszaszorításra, valamint a szurkolói anonimitás felszámolása. Megfelelő felkészülési időt hagyva a sportszervezetek számára a javaslat előírja, hogy a kiemelt biztonsági kockázatúnak minősített sporteseményen történteket kamerával kell megfigyelni és rögzíteni, valamint kötelező beléptetőrendszert kell alkalmazni.

(9.40)

A kötelező beléptetőrendszer alkalmazása azt eredményezi, hogy a sporteseményen részt vevők azonosítása már a belépéskor megtörténik, ezáltal ha bármilyen rendbontásra kerül sor, a vizsgálat során az eljáró hatóság azonosítani tudja az abban érintett személyeket.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat tartalmazza a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvénynek a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123. számú EK-irányelv átültetésével összefüggő jogharmonizációs célú módosítását is, és tartalmi módosítás nélkül emeli törvényi szintre a jelenleg a fegyverekről és lőszerekről szóló kormányrendeletben található engedélyezési szabályokat, illetve az ehhez szükséges értelmező rendelkezéseket.

Az Országgyűlés 2008. december 15-ei ülésnapján elfogadta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvényt, amelynek nyomán a hatósági eljárások átfogó felülvizsgálata vált szükségessé. A felülvizsgálat eredményeként a javaslat tartalmazza azokat a módosításokat is, amelyek az egyes hatósági eljárásokra vonatkozó szabályok és a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény közötti összhang megteremtésére, a hatósági eljárásokkal kapcsolatos terminológiai egység kialakítására, valamint az eljárások és az ügyintézés egyszerűsítésén keresztül az adminisztratív terhek lehetőség szerinti csökkentésére irányulnak.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslatban foglalt módosítások nagymértékben hozzájárulnak a közbiztonság és a közrend megerősített védelméhez, az abban közreműködő szervek, szervezetek optimális, hatékony és biztonságos feladatellátásához és az állampolgárok szubjektív biztonságérzetének javításához. Ezen célok érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslat mielőbbi elfogadását.

Itt szeretném jelezni, nem véletlen, hogy a mai napon nemcsak ennek a törvénynek a vitája kezdődik meg az Országgyűlésben, hanem - ahogy egy napirend előtti hozzászólásra reagálva már jeleztem - például a büntető törvénykönyv módosítása, illetve a büntetőeljárási törvény módosítása is, valamint folytatódik a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvényjavaslat vitája. Mindezek hasonló célt szolgálnak, a közrend, a közbiztonság, a köznyugalom megerősítését.

Mindezekhez kérem a támogatásukat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Rába Lászlónak, a honvédelmi bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr.

RÁBA LÁSZLÓ, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi és rendészeti bizottság 2009. május 12-ei ülésén tárgyalta meg a tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslatot. A bizottság hosszas és alapos, konstruktív hangvételű szakmai vitát követően a törvényjavaslatot 9 igen szavazat és 7 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak minősítette.

Bár a szakmai részleteket illetően több kérdés és kétely fogalmazódott meg elsősorban a közterület-felügyelet jogköreit erősítő rendelkezésekkel kapcsolatban, azonban a javaslat fő célkitűzésének helyességét illetően a bizottságban lényegében konszenzus alakult ki. Tehát a bizottság egyetértett azzal, hogy a hatékonyabb bűnmegelőzési munka érdekében kívánatos azon szervezetek együttműködésének fokozása, amelyeknek felelősségük van a közbiztonság és a közrend fenntartásában. A bizottsági tagok többsége támogatja a közbiztonság védelmében közreműködő önkormányzati és társadalmi szervezetek törvényjavaslat szerinti megerősítését, jogosítványaik és felelősségük növelését. Helyesnek tartja a javaslat szabályozási koncepcióját, miszerint e szervezetek napi tevékenységét helyi szinten a rendőrség köré kell szervezni.

A bizottsági tagok többségének álláspontja szerint a törvényjavaslat elfogadása hozzá fog járulni a helyi közbiztonsági háló erősítéséhez és ezáltal a szubjektív biztonságérzet javításához.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Lázár Jánosnak, a honvédelmi bizottság elnökének, aki a kisebbségi véleményt ismerteti.

DR. LÁZÁR JÁNOS, a honvédelmi és rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Rába képviselőtársam nagyon korrektül adta vissza a bizottsági ülésen történtek hangnemét, illetve stílusát, és a tartalmi részről is alaposan tájékoztatta a parlamentet. Tekintettel arra, hogy tartózkodás alakult ki a részünkről, a kisebbségi álláspont indoklása talán nem is célszerű. Mi mégis nagyon fontosnak tartjuk ezt a salátatörvény-javaslatot, és ha megengedik, a tartózkodásunkat és a szakmai aggályainkat néhány mondatban kifejteném most, illetve majd a vita kapcsán.

Először is emlékeztetni szeretnék - csak a jegyzőkönyv számára és nem politikai célzattal - azokra a fél évvel ezelőtti sajtótájékoztatókra, amelyeken a kormány képviselői még cáfolták, hogy Magyarországon probléma lenne a közbiztonsággal, sőt azt mondták, hogy nincs szükség a büntető törvénykönyv szigorítására, nincs szükség több rendőrre, és a közbiztonsággal kapcsolatban minden rendben van. Ehhez képest ma a büntető törvénykönyv szigorítását tárgyalja az Országgyűlés. Igaz, rendőrből kevesebb van az utcán, de úgy látjuk, hogy a közterület-felügyelők, a mezőőrök és a fegyveres biztonsági őrség vonatkozásában nagy a bizalma a kormánynak a közrend helyreállítása érdekében. A preambulum, az indoklás úgy szól, hogy a közbiztonság megerősítését célozza a törvényjavaslat. Ezek szerint mégiscsak van némi probléma a közbiztonsággal.

Van egy elvi aggályunk is. A mi pártunk képviselői töretlenül az állami erőszak-monopóliumban hisznek, és az a meggyőződésük, hogy a rendőrség megerősítése és a rendőrség által képviselt állami erőszak-monopólium az, ami eredményes lehet. Szükséges szabályozni akár az önkormányzatok, akár a rendőrség és a közterület-felügyeletek, mezőőrök, természetvédelmi őrök, fegyveres biztonsági őrség helyét és szerepét a rendszerben, de ez nem válthatja ki a rendőrség megerősítését. Ez pótcselekvés lehet, mellékes cselekvés lehet, de nem az események fősodrába tartozik. Meggyőződésem szerint a rendőrség megerősítését ez a törvényjavaslat nem fogja kiváltani, és olyan aggályos megoldásokat tartalmaz, ami a biztonság lehetőségét nem az egyenlő esélyek jegyében alakítja ki majd a társadalom számára. Mindjárt mondom is, hogy miért. Tehát mi a rendőrség megerősítését tartjuk a legfontosabbnak, ezt pedig mellékszálnak tekintjük, részben pótcselekvésnek.

Azért mondom azt, hogy e mellett az elvi aggály mellett van még egy másik elvi aggályunk is, mert nem egyenlő mércével mér a törvény, hiszen lehetőséget teremt a jómódú önkormányzatok számára, hogy saját maguk megőrizzék magukat, vagy helyi adókon keresztül az állampolgárokat bevonják ebbe például mezőőri hozzájárulással vagy bármilyen más anyagi forrásokkal, de ez nem biztosít majd megoldást abban a több mint negyven kistérségben, ahol a legkritikusabb a közbiztonsági helyzet, hiszen ott a települési önkormányzat nem fog közterület-felügyeletet vagy mezőőrséget szervezni. Önök pontosan tudják, hogy ezek nem kötelező önkormányzati feladatok, ahol pedig megszervezik, nehézséggel működnek, mivel a finanszírozásuk nem megoldott.

Tehát a közterület-felügyelet és a mezőőrség jogkörének a kitágítása bizonyos települések esetében - akár az én városom esetében is - komoly megoldásokat jelenthet. Lesz egy hódmezővásárhelyi városi őrség, lesz egy városi hadsereg komoly eszközökkel és lehetőségekkel, ami a helyieknek és a lokálpatrióta szellemet képviselőknek abszolút imponáló megoldás, de mondjuk, tőlünk öt kilométerre Mártélyon, Mindszenten vagy Székkutason a kis önkormányzatok nem fognak tudni közterület-felügyeletet vagy mezőőrséget szervezni. Hiányául rovom fel a törvénynek - és ezt a bizottsági ülésen is elmondtam a kormány képviselőjének -, ha már ebbe az irányba mozdul el, az önkormányzati törvény módosításával a többcélú kistérségi társulások számára miért nem teszi lehetővé, hogy közterület-felügyeletet vagy mezőőrséget szervezzenek több település összefogásával. Azt gondolom, így nagyobb eredményt lehetne elérni. De ezek már a gyakorlati módosító indítványaim közé fognak tartozni.

Tehát az elvi aggályunk kettős: a rendőrség megerősítését várjuk el, illetve azt, hogy ne legyen megkülönböztetés, mindenhol teremtsük meg a biztonság esélyét. Nehezen elképzelhető, hogy Észak-Borsodban a forráshiánnyal küzdő önkormányzatok közterület-felügyeletet vagy mezőőrséget szerveznek. A gyakorlati aggályainkat is el fogjuk mondani a vitában. Ezek között szerepel az, hogy a mai magyar közterület-felügyeleti rendszer - tapasztalatból mondom - nem alkalmas ennek a megerősített jogkörnek a lefolytatására.

(9.50)

A fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos szabályok, amennyiben a rendőrségi épületek, nemzetbiztonsági objektumok, honvédségi épületek esetében az őrző-védő személyzet kiszervezését váltja ki, tehát megszűnik a magán biztonsági cégek szerepe, akkor ez lehet egy jó megoldás is, ezt tudjuk támogatni, de azt várjuk el, hogy ennek függvényében szűnjenek meg a magán biztonsági cégekkel kötött szerződések.

A polgárőrség megerősítését, miután ez nem pénz ellenében, hanem társadalmi szerveződésként létrejövő országos mozgalom, támogatjuk, ezt a törvényjavaslat vonatkozásában el tudjuk fogadni.

Ez volt a kisebbségi álláspont részlete. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Orosz Sándornak, a környezetvédelmi bizottság alelnökének, a bizottság előadójának.

DR. OROSZ SÁNDOR, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága május 11-ei ülésén tárgyalta a közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó, egyes törvények módosítását kezdeményező T/9555. számú törvényjavaslatot, és szeretném már most jelezni, hogy 9 igen, 6 nem és 2 tartózkodás mellett általános vitára ajánlotta.

A környezetvédelmi bizottság számára, túl a közbiztonság megcélzott erősítésén, egészen pontosan ennek szerves részeként az a fontos, hogy az úgynevezett zöldterületeken fokozódik-e, növekszik-e a biztonság avagy sem. E tekintetben pozitív kezdeményezéseket tartalmaz a törvényjavaslat. Nem is igazából ez volt az, ami kérdés tárgya volt, hanem az, hogy az vajon mennyire teljes körű. A környezetvédelmi bizottság egyfajta ideája, a néhány európai országban is honos zöldrendőrséghez hasonlóan, egy olyan, a biztonságot fokozó testület vagy szerveződés, amelyik döntően a vidéki élethelyzetekben jelentkező vagyon- és közbiztonság szempontjából és a környezet szempontjából fontos védelmet tudja megteremteni.

Ez a mostani törvényjavaslat sok tekintetben, bár nem célozza meg ezt a bizonyos zöldrendőrséget, mégis számtalan olyan elemet tartalmaz, amelyik ebbe az irányba tett nagyon határozott lépésként értelmezhető, hiszen a különböző területeken különböző jogállású őrszemélyzetek látnak el olyan feladatokat, amelyek értelmezhetők úgy is, mint a rendőrség egy sajátos szeme, az ő szeme és füle, amely szem és fül jelzésére beindul egy gépezet, és a rendőrség is köteles eljárni, mellé téve a szemhez és a fülhöz a szájat, adott esetben a kezet is a jogsértők elfogásához.

Miközben ilyen határozott lépésnek tekintjük ezt a törvényjavaslatot, hiányoljuk azt, hogy nem teljes körű. Nem teljes körű abban a vonatkozásban, hogy a természetvédelmi őrszolgálatra úgy néz ki, hogy igen, a mezőőri szolgálatra nagyobbrészt, ezzel szemben az erdészeti őrszolgálatra, a vadászati és a halászati őrök vonatkozásában megítélésünk szerint nem tartalmaz olyan javaslatokat, amelyek megteremtenék azt a bizonyos segítséget ezen őrszolgálatok számára is, ami a zöldrendőrség ideájában van. Éppen ezért a bizottság azt vette a fejébe, hogy olyan módosító indítványt próbálunk megfogalmazni, amely ezt az általunk vélt hiányosságot orvosolja.

Szeretném azt is jelezni, hogy bizonytalanság alakult ki abban a tekintetben, vajon nemcsak jogértelmezési kérdés-e az, amit mi hiányolunk, hiszen vannak olyan álláspontok, vélemények, amelyek szerint mind a vadászati, mind a halászati őr a mezőőrökön felül rendelkezik még külön jogosítványokkal. A gyakorlatban azonban pontosan az a helyzet, hogy a mezőőri jogosítványokat nem tulajdonítják nekik, pusztán az egyes ágazati törvényekben leírt jogosítványokat kérik számon rajtuk, illetőleg lehetőséget biztosítanak azok ellátására.

Elképzelhető tehát, hogy ennek az értelmezési kérdésnek nagyon határozott és egyértelmű megoldása lesz a végső megoldás, de ha nem, akkor ezzel a jelzett módosító indítvánnyal mindenképpen élni kívánunk, és megítélésünk szerint ennek elfogadásával nemcsak az általános vitára, hanem a legvégén elfogadásra is fogjuk tudni ajánlani a tisztelt Országgyűlésnek a közbiztonság, benne a vidéki közbiztonság javulását reményeink szerint eredményező törvényjavaslatot.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Herbály Imrének, a mezőgazdasági bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr.

HERBÁLY IMRE, a mezőgazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság május 12-ei ülésén vitatta meg az előttünk lévő törvénymódosító javaslatot.

El kell mondanom, hogy a bizottság ülésén vita bontakozott ki a tervezet időszerűségéről és tartalmáról. Mi, a többséget biztosító képviselők is felvetettük a közreműködő szervezetek együttműködésének fontosságát, a törvénymódosítás fontosságát, azonban annak relatív megkésettségét is jeleztük, vagyis azt, hogy erre a törvénymódosításra már korábban is szükség lett volna, akkor talán az együttműködés az említett szervezetek és a rendőrség között javította volna azt a személy- és vagyonbiztonságot, amelyre, úgy gondolom, ebben a mai korban szükség van. Mi, azt remélve, hogy ami késett, az nem múlik, támogattuk ennek a törvényjavaslatnak az általános vitára való alkalmasságát.

A többség részéről elhangzó támogató megszólalások mellett bíráló szavak is elhangzottak. Mi, akik elsősorban a vidék közrendjéért, közbiztonságáért érzünk felelősséget, kifogásoltuk ugyanazt, amit a környezetvédelmi bizottság ülésén is kifogásoltak - anélkül, hogy összebeszéltünk volna -, a hivatásos vadász, vadőr, a halőr, valamint az erdőőr jogosítványainak erősítését, bevonását jobban megjelenítő szabályozást. Bár tudjuk, hogy az ő munkájukat az úgynevezett szakmai törvények, a vadászatról, a vadgazdálkodásról, a vad védelméről, a halászatról és a horgászatról szóló törvények, valamint az erdőtörvény szabályozzák, ezekhez hozzányúlni ilyen ügyben, miután az utóbbi időben kétszer-háromszor megnyitottuk az imént említett két szakmai törvényt, és az erdőtörvényt nemrégen fogadtuk el, meglehetősen nehézkes lett volna, mégis szükségesnek tartjuk a vadőrök, halőrök és az erdőőrök jogosítványainak a mezőőr-területfelügyelő szintjére történő emelését. Ahogyan Orosz Sándor képviselőtársam elmondta, mi is keressük a megoldás lehetőségét. Egyébként ezt kérik ezeknek a szervezeteknek az érdekvédelmi képviseletei is, ugyanis érzik a felelősséget abban, hogy nem választható külön a vad védelme az egyéb mezei tulajdon, erdei tulajdon védelmétől.

Még egy dolog, amit szeretnék megemlíteni. A bizottság ülésén azt mondta a minisztérium, a kormány képviselője, hogy igazán azért nem lehet ezt így szabályozni, mert ezeket társadalmi szervezetek, magáncégek tartják fenn, ami véleményünk szerint nem teljesen fedi a valóságot, hiszen a vad, a hal egyrészt a magyar állam tulajdona, másrészt pedig vannak olyan állami tulajdonú cégek, amelyek szintén állományban tartanak vadőrt, halőrt és erdőőrt, így azután azt gondoljuk, hogy ezek megjelenítése mindenképpen fontos a törvénymódosításban, de leginkább az együttműködésben.

Mindezekkel együtt - még egyszer hangsúlyozom - 12 igen és 10 tartózkodás mellett a bizottság általános vitára alkalmasnak tartotta az előttünk lévő törvénymódosítás-tervezetet, és a szükséges és lehetséges módosításokkal minden bizonnyal elfogadásra is javasoljuk az Országgyűlésnek az előttünk lévő törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

(10.00)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Jakab István bizottsági alelnök úrnak, aki a kisebbségi véleményt ismerteti.

JAKAB ISTVÁN, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság május 12-én tárgyalta a T/9555. számon benyújtott törvényjavaslatot, amely szerint a bizottság tagjainak többsége - 12 igen szavazattal és 10 tartózkodás mellett - általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.

A kisebbségi vélemény megítélésünk szerint azért kell hogy megfogalmazásra kerüljön, mert habár nem vitattuk az időszerűségét, sőt - egyetértve Herbály képviselőtársammal - igen, megkésettnek tartjuk a törvény napirendre vételét, azonban mi másképp látjuk a megoldás lehetőségét, mint ahogy azt az előbb hallottuk a többségi álláspont alapján.

A mi álláspontunk az, hogy a polgárok biztonságérzetét, a vagyonvédelem megteremtését elsősorban egy stabil, erős, a helyzet magaslatán lévő, az állampolgárok szemében egy elfogadott rendőrség kell hogy biztosítsa. A mi számunkra az, hogy a különböző területeken lévő szervezetek jelentős, de elaprózott módon történő forrásfelhasználása nem hasznosul kellőképpen, azt jelzi, hogy mindenképp változtatásra van szükség. Méghozzá úgy, hogy az egységes vidéki, ha úgy tetszik, zöldrendőrség vagy mezőőri szolgálat, vagy a vidék rendjének a megteremtése érdekében egy erős, egységes szervezetre van szükség.

Az erdőtörvény vitája kapcsán nagyon sokszor elmondtuk, hiába hozunk létre erdővédelmi szolgálatot akkor, amikor az erdő tulajdonosát járó motorfűrésszel támadják meg a fatolvajok. Kérem szépen, bármilyen spray-t és bármilyen lehetőséget, esélyt adnak a szolgálat tagjainak, ezeket a cselekményeket nem lehet megfékezni. Itt egyetlen dolog van és egyetlen eszköz ma a technika világában; a mobiltelefont feltalálták, a videokamerát feltalálták, a fényképezőgépet feltalálták. Tehát nem kényszerítő eszközökre - idézőjelben, a bizottság ülésén elhangzott -, nem egyes szakmai területeket képviselő szervezetek magánhadseregeire van szükség; egyszerűen arra van szükség, hogy valamennyi érintett terület egy egységes védelmet kapjon. A forrásokat célzottan, úgy használják fel, hogy utána már az öntevékeny polgárok, kapcsolódva ehhez a rendszerhez, képesek legyenek segíteni. És ekkor majd megítélésünk szerint javul a vidéken élő emberek biztonságérzete és a határban dolgozó emberek biztonságérzete is.

Nagyon gyakran tapasztaljuk azt, hogy lassan már, ha a gazda kimegy a határba, és látja, hogy lopják a terményét, egyetlen lehetősége van: köszön és távozik. Távozik, mert meg sem mer szólalni. Nos, ilyen esetben ez a mezőőri hálózat vagy a szétaprózott források alapján a megfelelő hálózat hiánya és a rendőrség esetenként gyenge hatékonysággal történő működése azt okozza, hogy az emberek jelentős vagyonveszteséget szenvednek el, nem érzik azt, hogy a vagyonvédelem működik.

Tehát a mi megítélésünk szerint valóban szükség van a törvény módosítására, a megfelelő módosító javaslatokat nyilván majd benyújtjuk határidőben. A legfontosabb a részünkről az, hogy a rendelkezésre álló forrásokat úgy használjuk fel, hogy az valóban hatékonyan segítse az emberek biztonságérzetének az erősödését.

Hogy a közterület-felügyelők most éppen gumibotot hordanak az oldalukon vagy éppen gázspray van egy-egy erdőszolgálati őrnél, az nem azt jelenti, hogy ő a cselekményeket meg tudja akadályozni. Meggyőződésünk, hogy sokkal koncentráltabban és hatékonyabban kell a forrásokat ezen a területen felhasználni, és akkor majd javul az emberek biztonságérzete is.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Ecsődi Lászlónak, az önkormányzati bizottság előadójának.

ECSŐDI LÁSZLÓ, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Köszönöm, elnök úr. Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság május 13-án tárgyalta meg a szóban forgó törvényt, és többségileg, 15 szavazattal támogatta, és 11 tartózkodás volt.

Ezt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert ez azt jelenti, hogy a szokásos politikai felhangokat leszámítva azért alapvetően egy szakmai vita alakult ki a törvény vitájánál. Tulajdonképpen a szükségességét mindkét oldal megfogalmazta, még akkor is, ha mindkét oldalon keletkeztek aggályok, illetve olyan felvetések, amelyeket ott a minisztérium képviselője talán megválaszolt, illetve feloldotta a feszültségforrásokat, illetve a bizottság tagjai úgy gondolják, hogy módosító indítványokkal ezeket a feszültségpontokat kell oldani.

Mi az, amiben egyetértett tulajdonképpen a bizottság? Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy azokat a meglévő civil kapacitásokat, amik ma is a közrend, a közbiztonság védelmében már működnek, ezeket hozzárendeli a rendőrséghez, és ezáltal egy nagyobb erőt tud képviselni. A bizottságban is többször fölvetődött, hogy ez mennyire csak rendőrségi feladat, vagy mennyire a civil szervezetek feladata a közrend és a közbiztonság védése. Úgy gondolom, talán egy más területről hozott példával, hogy ha a gyereknevelést is csak az iskolára aposztrofáljuk, és csak attól várjuk el a gyerek nevelését, abból csak problémák adódnak, mert nagyon fontos szerepe van a családnak és más szervezeteknek. A közrend védelmét is, ha csak a rendőrségre akarjuk ráruházni, azt hiszem, hogy tévedünk, és ártunk a közrend védelmének. Ebbe a különböző civil szervezeteket is be kell vonni.

A bizottságban fölvetődött aggályként, ezek a szervezetek különböző eszközökkel rendelkezhetnek, így gumibottal, gázspray-vel vagy kutyával, hogy ezek most kényszerítő eszközként vagy önvédelmi eszközként szerepelnek-e.

A vitában egyértelműen kiderült, hogy ezek nem kényszerítő eszközök, tehát nem használhatják az intézkedésre kényszerítéshez ezeket az eszközöket. Ezeket csak akkor használhatják az érintett szervezetek tagjai, amennyiben támadás éri a személyüket, és önmagukat meg kell védeni. Ez talán épp az elmúlt napokban elég nagy visszhangot keltett, mondjuk, nem az érintett szervezetek személyzeténél, de egy buszsofőrt is tettlegesség ért azért, mert a rendet meg akarta tartani a buszon. Úgy gondolom, hogy ha neki is lett volna valamilyen védelmi eszköze, lehet, hogy akkor nem a kórházban köt ki, hanem meg tudja védeni önmagát. Úgyhogy ezt mindenképpen fontosnak tartjuk.

Ugyanakkor azt egyértelműen hangoztatta a bizottság, hogy ezeknek az eszközöknek a használatára egy nagyon alapos felkészítő munkával kell ezeket a személyeket kiképezni, hogy megfelelően és eredményesen tudják használni, és ne esetleg önmagukra is veszélyes módon.

Fölvetődött a bizottságban a mezőőri szolgálatok kérdése. Ott magam is szorgalmaztam, hogy esetleg ennek kistérségi szinten való megszervezése is kerüljön be a törvénybe. Zárójelben jegyzem meg, hogy azóta utánaolvasva, a mezőőri szolgálatról szóló törvényben bent van ez a lehetőség olyan szöveggel, hogy több település közösen is megszervezheti a mezőőri szolgálatot, tehát ha úgy tetszik, nyitott kapukat döngetett a bizottság tagsága.

Aggályként jelent meg, illetve javaslatként a mezőőri szolgálat jogosítványával kapcsolatban, épp azért, ami itt több bizottságban is felmerült, hogy mezőőri szolgálat az, amely a mezei vagyon védelmében nagyon jelentős szerepet tud betölteni, és általában a rendőrség ezeken a területeken viszonylag kevésszer fordul elő; ezért nagyon fontos lenne ezeket a hatásköröket olyan szempontból bevonni az intézkedési lehetőségbe, hogy határozottabban tudjanak intézkedni, mert ezáltal a vagyonvédelem, a hulladék illegális lerakása és egyéb témáját tudnánk erősíteni. Természetesen mi is úgy gondoljuk, hogy az erőszak monopóliuma továbbra is az államot illeti meg, és nem lehet átadni különböző civil szervezeteknek.

(10.10)

A korrekt vita eredményeként a bizottság, mint ahogy említettem az elején, 15 igen szavazattal és 11 tartózkodó szavazattal a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak tartotta, és bízom benne, hogy a szavazásoknál a törvény elfogadása is meg fog történni a parlamentben.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 20-20 perces időkeretben. Ezek közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor.

Elsőként megadom a szót Gál Zoltánnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. (Dr. Gál Zoltán készül feltűzni a mikrofonját.) Ha sikerül kibogoznia magát. (Derültség.)

DR. GÁL ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, hogy az elmúlt percek is azt igazolták, hogy ez a törvényjavaslat nagy érdeklődést váltott ki az Országgyűlésben, hiszen némi meglepetésre több bizottság tárgyalta, és alakult ki kisebbségi és többségi vélemény. Lázár képviselő úr kisebbségi véleményében tulajdonképpen megjelent ennek az egész problémának minden lényeges vetülete.

Valóban arról van szó, hogy a közbiztonság kérdése napjainkban az egyik legélesebb társadalmi problémává nőtte ki magát, mint ahogy természetesen ez mindig minden társadalomban izgalmas téma. Senki nem mondta, azt hiszem, korábban sem, hogy a közbiztonság terén minden rendben van, azt hiszem, ilyet egy modern társadalomban úgy igazán mondani nem lehet. Arról azonban lehet és kell beszélni, és beszéltünk is, hogy a magyar társadalomban az elmúlt években a korábbi évekhez képest egyfajta stabilizálódás ment végbe a bűnözés volumenében és szerkezetében. Ez igaz. Mint ahogy azonban az is igaz, hogy az elmúlt hónapokban a közhangulat és a közbeszéd a témát illetően jelentősen megváltozott.

Hogy ennek mi az oka, azt hosszasan lehetne fejtegetni. Kétségtelen tény, hogy az egyik okot abban kell látnom, hogy a Fidesz még nem döntötte el, hogy a jobboldali radikalizmust jobbról próbálja-e megelőzni, vagy pedig középre húzódik. (Dr. Lázár János: Balról.) Ez magyarázza szerintem azt, hogy a Fidesz részéről itt az elmúlt hetekben, hónapokban cigányozásig terjedően volt szó a magyar közbiztonság helyzetéről és a teendőkről. A közbiztonság egyébként mindig olyan kérdés, amely nagyon jó terepet ad a populista politikára, hiszen itt a napirend előtt is hallottuk, mindig vannak olyan esetek, amelyeket érzelmi töltéssel lehet előadni, és ami mindig alkalmas arra, hogy a mindenkori kormány tehetetlenségét bizonyítsa.

Tehát a Fidesz politikája, amely lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy ma a közbiztonság helyzetéről úgy vélekedik a magyar társadalom, ahogy vélekedik, azt is lehetővé teszi, hogy folyamatosan bizonyítsa a kormányzat úgymond tehetetlenségét, nem akarását. (Jakab István: Ez mindennek a teteje.) Egészen odáig, hogy egy általam nagyra tartott fideszes képviselőtársam négyszemközt azt mondja nekem, miért nem fogjátok már el a cigányok ellen elkövetett bűncselekmények tetteseit, mintha ez pusztán akarat kérdése lenne. És ez az egész téma beágyazódik egy olyanfajta felfogásba, hogy a bűnözés elleni harc vagy a közbiztonság megteremtése puszta elhatározás és akarat kérdése lenne, több rendőr, szigorúbb büntetés, és a társadalom boldog lenne.

Mindez azt is előrevetíti, hogy a következő hónapokban és egy valamikori választásnál ez a téma központi üggyé válik, hiszen már most csinos kis papírokon lehet értesülni az úgynevezett "három csapás" nagyszerűségéről. Most már csak azt kellene majd tisztáznunk, hogy miután Nyitrai Zsolt képviselő úr bejelentette, hogy a Fidesz csak 100 millió forintot - csak 100 millió forintot! - költ az európai parlamenti kampányra, ezek a kis csinos szórólapok Lázár János kézjegyével beleszámítanak-e ebbe a 100 millió forintba, vagy azon kívül vannak.

No, összességében tehát változatlanul - és itt ennek a törvényjavaslatnak is lényege, hogy változatlanul - fennáll kétfajta megközelítés. Az egyik megközelítés egy populista rendpártiság, a másik megközelítés pedig ezt a dolgot egy sokkal bonyolultabb, nehéz társadalmi problémának látja, amelyhez nem lehet másként közelíteni, mint azt mondani, hogy mivel a bűnözés társadalmi jelenség, így a közbiztonság és a biztonságérzet is csak társadalmi termék lehet. Társadalmi termék lehet abban az értelemben, hogy mindenkinek, államnak és nem állami szervezetnek, az egyénnek és az egyének közösségének a maguk területén a maguk eszközeivel felelősséget kell vállalni a közbiztonság erősítéséért, a bűnözés elleni harcért. Ez nem mossa el természetesen az állami szervek külön felelősségét, és nem gyengítheti annak az eszközrendszerét, de nem lehet pusztán "több rendőr, szigorúbb büntetés" szemlélettel közelíteni ehhez a témához.

A kormány, és erre az államtitkár úr utalt, tulajdonképpen egy csomagot nyújtott be az Országgyűlésnek a közbiztonság erősítésére és a bűnözés elleni harcra. Vitatni fogjuk itt a következő órákban a Btk. jelentős módosítását és a Be. jelentős módosítását. Szeretném felhívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét arra a 61 pontos intézkedési tervre, amit a kormány ugyancsak elfogadott, és amelynek éppen az a célja, hogy szervezési intézkedésekkel, a rendőrség szervezete mozgékonyságának és eszközrendszerének a megteremtésével reagáljon arra a helyzetre, amely kétségtelenül kialakult az országban, és amelynek éppen az a célja, hogy a kistelepüléseken, illetőleg az ország azon területén biztosítson nagyobb rendőri erőt, ahol erre különlegesen szükség van. Ez sok-sok intézkedésből áll össze, komoly szervezési munkát követel a rendőrség vezetésétől.

Tehát ezt a törvényjavaslatot is ennek a komplex megközelítésnek a jegyében érdemes vizsgálni, és ahogy itt már tulajdonképpen elhangzott, a törvényjavaslat koncepciója az, hogy a biztonságot mint társadalmi terméket próbálja erősíteni, és egyfajta hálót építsen ki a különböző szervezetek együttműködésének rendszerében éppen azért, hogy együttesen és külön-külön is a tevékenységük hatékonysága növekedjen. Ennek a hálónak a szereplői, ahogy itt ez szóba került, azt hiszem, hogy még bővíthető; bővíthető abban az értelemben is, hogy a kistérségi rendszer is valamilyen módon beépíthető ebbe, és beépíthetők más olyan szervezetek képviselői is, akik ilyen-olyan hatósági felhatalmazással és eszközrendszerrel, közvetlenül vagy közvetve a közbiztonság mint társadalmi termék előállításának a részesei. Tehát ebben az értelemben nyitottak vagyunk.

(10.20)

Ami a közterület-felügyeletet illeti, úgy hiszem, nem ezen a törvényjavaslaton kell számon kérni a közterület-felügyeletnek mint rendszernek az ilyen-olyan problémáját és gyengeségét. Hiszen képviselőtársaim nagyon jól tudják, hogy a közterület-felügyelet létrehozása több mint tízéves törvényhozási termék, és a dolog természetéből adódóan a közterület-felügyeletet a nagyobb önkormányzatok hozták létre, részben azért, mert ott volt erre igazán szükség, részben azért, mert az anyagi fedezetét valóban a nagyobb önkormányzatok tudják megteremteni.

Nyilván, most itt beszélvén a törvényjavaslatról, és abban benne van, hogy a közterület-felügyelet nemcsak kerékbilincset tehet a forgalmat akadályozó parkoló autókra, hanem el is szállíthatja, én úgy gondolom, hogy ezt a hatáskörnövelést nem lehet a kistelepülések biztonsága ügyével összekapcsolni, mert egyszerűen nem életszerű, hogy egy kistelepülésen, mondjuk, autókat kell elszállítani. Nyilván ez néhány nagyvárosnak a problémája.

Tehát tisztelettel azt javasolom, hogy ne ezen a törvényen kérjük számon a közterület-felügyelet rendszerének jó vagy rossz működését, hanem az egész létrehozására vonatkozó törvényhez kell visszanyúlni, és a szükségletet objektív ismérvek alapján elemezni. De a lehetőségét, hogy ott, ahol van, érdemes megvizsgálni - és a törvényjavaslat ezt teszi -, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni a tevékenységüket, hogyan lehetne a helyi biztonságérzetet növelni. Hiszen nagyon jól tudjuk, hogy az emberek biztonságérzetének döntő terepe, forrása, ha lehet azt mondani, éppen a helyben tapasztaltak, és a közterület-felügyelet éppen ezeken a helyeken helyben segíthet, döntően persze természetesen a nagyobb településeken.

A törvényjavaslat koncepciója ebben az értelemben mindenképpen támogatandó, tehát a biztonsági háló kiépítésére vonatkozó törekvése, és abban az egyes szereplők feladatának meghatározása, illetőleg együttműködésének a kötelezővé tétele, és ezt rendkívül szeretném hangsúlyozni. És ami még ehhez hozzátartozik - és itt szeretném megnyugtatni fideszes képviselőtársaimat -, éppen az, hogy a rendőrséget teszi ennek a hálónak a középpontjába, a rendőrség számára teszi kötelezővé, hogy próbálja ezt a hálót kiépíteni, és ezekkel az állami, félállami és társadalmi szervezetekkel szorosabban együttműködni.

És ez kifejezi azt a szándékunkat is, hogy természetesen a biztonság és a közbiztonság előállításának mint társadalmi termék megjelenítésének döntő eszköze a rendőrség eddig is, és marad nyilvánvalóan a jövőben is. De tiltakozni kell, és vissza kell utasítani azt a szemléletet, amely - mint ahogy említettem - ezt az egész ügyet arra redukálja le vagy próbálja redukálni, hogy több rendőr, több büntetés, és akkor boldog lesz a magyar társadalom.

Végezetül külön szeretném megemlíteni - és ez eddig itt nem került szóba, a bizottsági vitákban sem került elő -, hogy a törvényjavaslat, és el tudom fogadni, hogy ez ebben az értelemben egyfajta salátatörvény, mert sok törvényt érint és módosít, többek között a sportról szóló törvényt is, és ez egy lényeges része megítélésem szerint a törvényjavaslatnak, nevezetesen megpróbál egy olyan és Európában elterjedt és bevált rendszert kialakítani a sporthuliganizmus ellen, amelynek a lényege az, hogy tudomásul veszi, hogy a kialakult tulajdonviszonyokból és a sportrendezvényekhez fűződő üzleti érdekekből adódóan a felelősség elsősorban a sportrendezvényt rendezőé. Nem akarja az adófizetők pénzéből egyszerűen megoldani ezt a kérdést, hanem egy közös felelősséget fogalmaz meg, és ehhez megteremti az eszközrendszert.

Ennek lényege az, hogy megszünteti a sportrendezvények résztvevőinek anonimitását, ami azzal a következménnyel járhat, hogy kiszűrhetők lesznek azok az emberek - és ezt mindennapos tapasztalatból tudjuk -, akik azért mennek sportrendezvényre, hogy balhét csináljanak, kárt okozzanak, más emberek szórakozását tönkretegyék. Ebben az értelemben azt hiszem, az üzleti vállalkozásként működő sportrendezvényeknek is érdeke, hogy ez bekövetkezzék, hiszen így teremthető meg olyan helyzet, amiben az emberek szívesen mennek ilyen-olyan sportrendezvényre, és netán még a gyereküket is el merik vinni.

Ismert az, hogy ebben a vonatkozásban némi aggálya vetődött fel az adatvédelmi biztosnak, de én úgy hiszem, hogy azok a garanciális szabályok, amelyek e vonatkozásban, az anonimitás megszüntetése terén a törvényben benne vannak, ezeket az aggályokat elhárítják. Tehát szeretném tisztelt képviselőtársaim figyelmébe ajánlani a törvénynek ezt a rendelkezését.

Végezetül még csak annyit, hogy mi nyitottak vagyunk - mint ahogy említettem - azok iránt a javaslatok iránt, amelyek itt különböző bizottságokban elhangzottak. Ha jogtechnikailag sikerül megfogalmazni, akkor nagyon-nagyon tudnánk támogatni, hogy ez a bizonyos közbiztonsági háló, amelyet ez a törvény létre akar hozni, még szélesebb legyen, és mindazok a személyek és szervezetek, amelyek ilyen-olyan módon ebben érintettek, azok ennek a hálónak részesei legyenek. Mindjárt hozzáteszem, több évtizedes problémája a rendészetnek, hogy ágazati törvényekben sok-sok különböző jogállású személy kapott ilyen-olyan hatáskört, ami a közbiztonságot érinti, és ezek nem voltak összehangolva. Tehát nem lesz egyszerű ebben a törvényben jogtechnikailag megfogalmazni azokat a gondolatokat, amelyek a mezőgazdasági bizottságban vagy a környezetvédelmi bizottságban, tulajdonképpen azt kell mondanom, pártállástól függetlenül felvetődtek.

A közterület-felügyelet gumibotja. Őszintén bevallom, én nem örülök annak, hogy sok-sok egyenruhás ember mozog a városokban, és mondjuk, gumibot lóg az oldalukon. Ugyanakkor - tudjuk jól - szólnak érvek amellett is, hogy önvédelem szempontjából a közterület-felügyelők eszközrendszerét növeljük, hiszen tapasztaljuk - és azt hiszem, ebben nincs vita közöttünk -, hogy az erőszakos bűncselekmények száma növekedett az elmúlt időszakban, a hatósági személyeket ért inzultusok száma is növekedett. Erről az oldalról nézve szólhatnak érvek példának okáért, hogy a közterület-felügyelők önvédelemből gumibotot viselhessenek, ugyanakkor hangsúlyozom, hogy én nagyon el tudom képzelni, hogy erre nem feltétlenül van szükség. Erre vonatkozóan egyébként már módosító javaslat is érkezett.

Tisztelt Országgyűlés! Tehát összességében azt tudom mondani, hogy a törvényjavaslat kétségtelenül nagyon jó irányba indult el. Jó irányba indult el, hogy - mondom - megpróbál összhangot teremteni a közbiztonság előállításában részt vevő állami, nem állami és társadalmi szervek között; ezzel minden bizonnyal a hatékonyságukat is növeli. Érdemes azon gondolkozni - mondom, ha sikerül ezt jogtechnikailag előállítani -, hogy ezt az együttműködést, ezt a hálót és ennek szereplőinek körét a törvényjavaslat növelje, és ezzel az egész hatékonyságát biztosítsa. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)

(10.30)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Lázár Jánosnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. LÁZÁR JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azon gondolkoztam, hogy mindarra, amit Gál képviselő úr a Fidesszel kapcsolatban mondott, érdemes-e egyáltalán reagálni, mert mi ma azért jöttünk ide, hogy a törvényjavaslat érdemi általános vitáján részt vegyünk, nem azért, hogy politikai nyilatkozatokat tegyünk. De ha megengedik, azért amellett, hogy a leghatározottabban visszautasítanám, hogy a mi politikai kultúránk vagy üzeneteink és a magyar közbiztonsági állapotok között összefüggés lenne, néhány észrevételt hadd tegyek.

Gál képviselő úrnak azért, ha másként nem, lelkiismereti szempontból el kell azzal számolnia, hogy a szocialista kormány - és most már állítólag csak szocialista kormány - az, amelynek a regnálása alatt a Várban holokauszttagadó tüntetés van úgy, hogy a rendőrség nem veri szét. A holokauszttagadás, azt gondolom, mindenki által elítélendő cselekmény, sőt most talán bűncselekményi kategória is lesz belőle, és talán a parlament vizsgálóbizottságot állít fel annak érdekében, hogy tisztázza, miért nem lépett fel a rendőrség. A szocialista kormány alatt fordulhat elő az, hogy nemzetközi neonáci tüntetés van Magyarországon, Budapesten, a Hősök terén. A Fidesz-kormány alatt volt egy tüntetési kísérlet 1999-ben, amit a rendőrség szétvert a miniszter utasítására, holott akkor még az eseti utasítási jog sem volt a törvény szerves és kimondott része. Úgy gondolom, a tettek bizonyítják, képviselő úr, hogy melyik kormányzat hogyan és miként áll ehhez a kérdéshez.

Azt tudom önnek garantálni, hogy ha véletlenül elnyerjük 12 év után a választópolgárok bizalmát, a mi kormányunk regnálása alatt nem lesz a Hősök terén neonáci tüntetés, és nem lesznek holokauszttagadó tüntetések sem. (Dr. Avarkeszi Dezső: Tizenkét év, ez jó.) Sem a Várban, sem máshol!

Ami a közbiztonsági helyzetet illeti: ha nincs gond a közbiztonsággal, akkor miért van szükség erre a törvényre? A közbiztonsági adatokból azért, amelyek az IRM adataiból és nyilvánosságra hozott kimutatásaiból is elemezhetőek, néhány dolog kiderül. Ha megnézzük azt, hogy milyen típusú bűncselekmények azok, amelyek növekednek, Gál képviselőtársam és államtitkár úr is pontosan tudja, hogy a vagyon elleni bűncselekmények száma nem kezelhető az ország bizonyos pontjain, sőt növekedő tendenciát mutat, és az erőszakos cselekmények is hasonlóan növekvő tendenciát mutatnak. Ez egyszerűen megcáfolhatatlan tény. Másrészről azt is látjuk, hogy földrajzilag különböző helyzetben van az ország bűncselekményi térképe. Van olyan megye, Borsod megye, ahol az öt legfertőzöttebb magyar településből mindjárt kettő, Edelény és Ózd is egy megyén belül található. Ott nyilván másképp érzik pártállástól függetlenül a polgárok a biztonsági helyzetet, mint mondjuk, Győrött, ahol van elég rendőr arra, hogy járőrözzenek, és talán más a biztonsági helyzet is a mutatók alapján.

És van még egy másik településszerkezeti tanulsága is ezeknek az adatoknak, amelyek akár az elmúlt esztendőt illetően, akár az első negyedévben napvilágot látnak, ez pedig az, hogy a kistelepüléseken és a kisvárosokban - tehát ez a megyei jogú város alatti kategória - sajnos romló közbiztonsági helyzet van, és ez városonként is érzékelteti hatását. Hogy egy példát mondjak, az elmúlt esztendőben 99 erőszakos cselekmény volt az én városomban, most negyed év alatt 77 ilyen típusú cselekmény volt. (Dr. Gál Zoltán: Rossz a polgármester.) Ez radikális romlás. Rossz a polgármester, ez nyilvánvaló - mondja Gál képviselő úr. Jó meglátás. 23 megyei jogú városból eddig Hódmezővásárhely a legbiztonságosabbak közé tartozott. Tehát úgy gondolom, érdemi romlás van a közbiztonsági helyzetben. Talán ennek felismerése, kései felismerése inspirálta a törvény előkészítőjét a javaslat beterjesztésére.

Hadd jegyezzem meg azt is, hogy a törvény - és ami történik az országban - és a mai napon tárgyalandó javaslatok cáfolják Gál képviselő úr szavait, hiszen Gál képviselő úr azt mondja, hogy nem a több rendőr és nem a szigorúbb törvény oldja meg a helyzetet. Azért önök állítanának az utcára több rendőrt, ha volna rá pénzük. De a helytelen gazdaságpolitika gyümölcseképpen, egyik mellékhajtásaképpen egy huncut fillérjük sincs arra, hogy a rendőrségnek több pénzt adjanak, 30 milliárdot, 5 milliárdot, tízmilliárdokat ígérgetnek, ebből 600 millió forint érkezett meg a rendőrség számlájára. Önök nem közterület-felügyelőket állítanának többletjogosítvánnyal, nem mezőőröket, ha volna erre pénzügyi forrás. De valljuk be, hogy azért nem több rendőrt küldenek az utcára, mert nincs meg a pénzügyi-gazdasági fedezete mindennek, holott önök valószínűleg még nálunk is jobban tudják, talán Gál képviselő úr szakmai tapasztalatból is, hogy a rendőrök jelentik az igazi megoldást a közbiztonsági helyzet javítása vonatkozásában. Erre azonban nincs pénzük.

Ami szintén cáfolja Gál képviselő urat, és a bizottsági ülésen ott volt Gál képviselő úr, amikor a Btk. szigorítását karizmatikusan ellenző, ma az MSZP padsoraiban időző, korábban SZDSZ-es képviselőtársunk, Mécs képviselő úr azt mondta, hogy ő soha nem fog megszavazni Btk.-szigorítást, ha jól értelmezem azt, amit a kormány beterjesztett, ez a büntető törvénykönyv jelentős szigorítása, főleg annak a büntetőpolitikának a folytatása után, amit önök 2003 óta folytatnak, ami lényegében zsákutcába került. Önnek, képviselő úr, most a Btk. szigorítása vagy módosítása kapcsán olyan javaslat mellett kell majd feltennie a kezét, amit az ön szavazatával plántáltak ki 2003-ban a büntető törvénykönyvből.

Ez azért mégiscsak a büntetőpolitika kudarcának nyílt bevallása, ez egy beismerő vallomás, ami a Btk. módosításának kezdeményezését illeti. És ez mégiscsak hét év szocialista kormányzás után történt meg. Mint ahogy az is, hogy 7 ezer rendőr hagyta el az önök kormányzásának idején a rendőrséget, 50 milliárddal kevesebb a rendőrség költségvetési támogatása ahhoz képest, amennyi négy évvel ezelőtt a határőrségnek és a rendőrségnek külön-külön volt. Még ha ezt nettósítjuk, akkor is több tíz milliárd forint hiányzik önök által is beismert formában a rendőrség költségvetéséből. Úgy hiszem, hogy a végrehajtó hatalom gyakorlása, a végrehajtó hatalom felügyelete, a kormányzati munka és a közbiztonsági helyzet között sokkal komolyabb összefüggés van, mint egy sorozatosan választásokat elveszítő ellenzéki politikai párt politikai üzenete és a közbiztonsági szituáció között.

Ami a konkrét törvényjavaslatot illeti, elvi kérdéseket ismertettem az előbb, a kisebbségi álláspont bemutatásakor, most is szeretném a figyelmüket felhívni arra, hogy a pénztelenség az, ami ennek a törvénynek az indukátora. A közterület-felügyelőktől, mezőőröktől, áttételesen természetesen az önkormányzatoktól vagy sportegyesületektől várják azt, hogy a biztonsági helyzethez tegyenek hozzá. Az egy nagyon fontos elvi kérdés, hogy általában a társadalomban a magánszférának, a társadalmi szervezeteknek, az önkéntes mozgalmaknak vagy a magánbiztonsági cégeknek, a for profit szférának milyen szerepe és helye van. Ez egész biztosan eldöntendő kérdés. Szerintem ez a törvény ebben a formában erre nem alkalmas, de erről dönteni kell. Én azt mondom, hogy van szerepe a vállalkozói szférának is, még a sportegyesületeknek is van szerepük, sőt a magánszférának is van szerepe az ország biztonsági helyzetében, de nem vitatható, hogy az erőszak-monopólium az államot illeti. Ennek mértékében van bennem jelentős mértékű aggály.

Felmerül egy nagyon fontos elvi kérdés az önkormányzatok esetében. Ha egy önkormányzatnak van pénze, akkor tud kamerát vásárolni a közterületek biztosítására. Ha egy önkormányzatnak van pénze, lesz mezőőrség, lesz közterület-felügyelet, tud eszközöket vásárolni a rendőröknek. Az önök által támogatott és elfogadott jogszabály-módosítások lehetővé teszik, hogy most már sebességmérő eszközöket is vásároljanak települési önkormányzatok, ez is itt van a kapuban. Tehát van invesztíciós lehetőségük. De azok a települések, ahol valóban romlott a közbiztonsági helyzet, 43 kistérségben Magyarországon az önök rendészeti minisztériumának kimutatása szerint, és akkor még más településekről, városokról nem beszéltünk, ott ezeknek a településeknek kivétel nélkül forráshiányos a költségvetésük, ott nem lesz arra pénz, hogy közterület-felügyeletet vagy más rendészeti egységet, szervezetet, alakulatot egyáltalán létrehozzanak.

Akkor tisztázni kell megint, mi az önkormányzat feladata, mi a teljesítőképessége pénzügyileg, és milyen lehetősége van a cselekvésre. A sportegyesületekre ugyanez vonatkozik. Polgármesterként meggyőződésem, hogy egy profi NB I-es sportmérkőzés biztosítása alapvetően a sportegyesület feladata, és ne a rendőrség vigye el ennek pénzügyi és egyéb konzekvenciáját. Az a nagy probléma, hogy sorban mennek csődbe a sportegyesületek, amelyek ezt nem fogják tudni finanszírozni. Tehát önök olyankor nyitják meg ezt a kaput, amikor a pénzügyi lehetőség bezárul. Naponta olvashatom a megyei vagy az országos sajtóban, hogy melyik futballklub, melyik kézilabdaklub vagy melyik kosárlabdaklub van anyagi csődben, magyarul, nem fogja tudni ennek az anyagi ódiumát vállalni, sőt egy újabb terhet rakunk a vállára. De még egyszer mondom, elviekben ez egy tárgyalási alap lehet, hogy az önkormányzatnak jól felfogott érdekből vagy éppenséggel a sportegyesületnek kötelességből mit kell vállalnia a biztonságból.

(A jegyzői széket dr. Szűcs Lajos foglalja el.)

Csak az már egy különbségtétel, hogy egyáltalán az önkormányzatokat felengedjük a pályára, mert ezzel megcáfoljuk azt, hogy a védelem mindenkinek egyformán jár. Hiszen nem jár mindenkinek egyformán a védelem.

(10.40)

Aki olyan helyre született, ahol van az adófizetők pénzéből, helyi bevételből forrás ennek a fedezésére, ott annak más védelem jár.

Amit Gál képviselő úr még a Fidesszel kapcsolatban mondott, én azt gondolom, hogy a bizottsági ülésen egy konstruktív vita zajlott, és nem politikai légkörben ment mindez, de azért e Ház falai között nem is olyan régen a kisebbségi ombudsman mondta azt, hogy Magyarországon, függetlenül attól, hogy valaki cigány vagy nem cigány, a védelem jogát az állam nem tudja garantálni. Nem a Fidesz mondta, a kisebbségi ombudsman mondta, és azt gondolom, ez egy elég súlyos mondat. Mi továbbra sem gondoljuk azt, hogy ez a törvény megteremti a biztonsághoz való teljes és széles körű esélyegyenlőséget. Mi úgy gondoljuk, hogy ez különbséget tesz adófizető és adófizető között aszerint, hogy hova született, milyen szerencséje volt a lakóhelyének megválasztása kapcsán. Azt gondoljuk, hogy a rendőrség megerősítéséről nem lehet lemondani.

És amit én még nagyon fontosnak tartok, ha végigmegyünk ezeken a szervezeteken, azért jó néhány aggály merül föl. A közterület-felügyeletről, ha megengedik, néhány mondatot mondanék. Hol van az a kimutatás a jogszabály előkészítéséhez mellékelve, hogy a közterület-felügyelők sérelmére hány bűncselekményt követtek el, hányan támadtak meg közterület-felügyelőt? Itt én még azt is el tudom fogadni, vagy meggyőzhető lennék, hogy a közterület-felügyeletet erősítsük meg, azzal együtt, hogy nagyon szeretném a törvényhozó képviselőtársaim figyelmébe ajánlani, hogy a közterület-felügyelet felkészültsége, a rá vonatkozó vizsgaszabályzat, a szakmai megfelelőség, a számonkérés lehetősége, az adatkezelés nincs ma Magyarországon tisztázva, és ez a törvény ezt nem teszi egészen rendbe. De azért azt lássuk be, nemcsak a sajtó, hanem a társadalom is komoly vitákkal fogja ezt a részt illetni, naponta kerülnek a közterület-felügyelők vitaszituációkba, ha egy tilos parkolásért bírságolnak, egy ház előtti fű le nem vágásért bírságolnak, mondjuk, nálam, kialakul egy vitaszituáció, ott van az oldalán a gumibot, előkerül - mi fog történni? Innentől kezdve megnyílik egy súlyos konfliktusnak az esélye és lehetősége, amitől én mindenféleképpen óvnék.

Én ma Magyarországon a közterület-felügyeletet nem látom olyan állapotban lévőnek, aminek a vállára lehetne ilyen felelősséget - és itt a felelősségről beszélek - rakni. Ha a kormányzat meg tudja teremteni, ami pénzbe fog kerülni, mert a vizsgáztatás előkészítése biztos, hogy komoly forrásigényű, ha meg tudja teremteni a garanciáját annak, hogy a szakmai képzése, a felelősségrendszere, a számonkérhetősége, a személyes fölkészültsége olyan legyen a közterület-felügyelőknek, ami alkalmassá teszi őket, akkor tehetünk ebbe az irányba lépést, de továbbra is pótcselekvésnek tartjuk. Mi nem akarunk önkormányzati rendőrséget, ezt nagyon szeretném világossá tenni, és ez egy nagyon apró lépés ebbe az irányba.

Ezzel ellentétben a mezőőrök esetében van egy törvényes és legális lehetőség. A mezőőr vállán ott a fegyver, amikor megállítja azt a gépjárművet, ami fölöslegesen járkál kint a határban. A mezőőr miért nem viheti be a rendőrségre, miért nem állíthatja elő - olyan mezőőrökről beszélek, akik fegyveres vizsgával rendelkeznek, hiszen lőfegyver, éles lőfegyver van a vállukon -, neki ki kell hívnia a rendőrt, és így kezdheti meg azt az eljárást, amelynek az eredményeképpen a bűncselekmény adott esetben fölszámolható, tetten érhető vagy szankcionálható az állam részéről.

Tehát a mezőőr, akit már levizsgáztatunk, üzemeltetünk, amihez egyébként az én véleményem szerint a földtulajdonosoknak hozzá kell járulniuk, nyilvánvalóan attól függően, hogy milyen gazdasági teljesítőképességük van, de azért a földtulajdonosok egy része ma is tart - jobban mondva a földhasználóknak egy része, fogalmazzunk pontosan -, ma is tart fönn mezőőrséget vagy mezőőröket. Az ő jogaikat szerintem lehetne egy kicsit szélesíteni, és a mezőőrök esetében a mezőőri hozzájárulás, amit ma is ismer a törvény, ma is ismer a rájuk vonatkozó jogszabály, jogszerű az én véleményem szerint, indokolható is, és talán a mezőőröknél lehetne, a közterület-felügyelőkkel ellentétben egy nagyobb kaput nyitni. Tehát ezt megfontolásra javaslom.

Az az ember benyomása, hogy a kormánynak cselekvési kényszere volt, gyorsan valamit le kellett tenni az asztalra, rendőrre nincsen pénz, össze kellett rakni egy jogszabályt, és ez jó lesz, és ezzel talán tudjuk tompítani a dolgokat. De ha ezen alaposan és megfontoltan elgondolkodunk, talán a közterület-felügyelőknél van némi keresnivaló.

Fegyveres biztonsági őrzés: az egy kiábrándító látvány, amikor az ember bemegy egy megyei rendőrkapitányságra, egy megyei rendőrkapitányságra, és ott egy magán biztonsági cégnek az embere fogadja a portán. Ez nem azt sugallja, hogy a magyar állam erős, hogy a magyar állam meg tudja védeni az állampolgárait, hogy a magyar állam a jogkövetők oldalán áll. Ez azt sugallja, hogy ez is ki van szervezve, a rendőrség a saját épületének a biztonságát nem tudja ellátni; és most a hadsereget ne is keverjük ide, mert az számos társadalmi vitának és konfliktusnak a helye. De még egyszer mondom, és itt nem szeretnék verseny- és vállalkozásellenesnek lenni, ma Magyarországon 100 ezer embert foglalkoztat az a szféra, amely a biztonsági szférát jelenti, a magán biztonsági szférát, nekik is megvan az a hely, úgy gondolom, a gazdaság világában, ahol érvényesülni lehet. Nem ellenük szeretnék beszélni, világosan szeretném kifejezni, csak annak van szimbolikus, jelképes üzenetértéke, hogy az állam erőszakszervezeteinek épületeit ki védi, az állam mit üzen ezzel.

Nincs jó társadalmi üzenete annak, hogy a honvédségi épületeket magáncégek őrzik, és annak se, hogy működő, funkcionáló, a biztonságot szolgáltató létesítményeket, a rendőrségi épületeket nem rendőrök biztosítják, és nem azok látják el a portaszolgálatot. Ha a fegyveres biztonsági őrzés azt fogja jelenteni, és a fegyveres biztonsági őrség azt fogja jelenteni, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a rendőrségnél és a hadseregnél megszüntetik ezeket a kiszervezéseket, és az eddigi törvényi lehetőségek kapuját kiszélesítve megteremtik egy ilyen alkalmazásnak, állami, rendőrségi alkalmazásnak e szervezeti struktúrán keresztül a föltételeit, akkor mi ezt támogatni tudjuk. Sőt, ha erre volna lehetőségünk, mi is hasonló lépéseket tennénk, amennyiben ez ezt jelenti - de a magánszférának, úgy gondolom, több lehetőséget itt nem lehet biztosítani.

A polgárőrség vonatkozásában azért más a helyzet, mert a polgárőrség nemcsak tradicionális szervezet, hanem önként szerveződő, a társadalmi önkéntes mozgalomra apelláló. Szerintem az egy nagyon hatékony akciója volt a rendőrségnek - ez az én meggyőződésem adófizetőként és polgármesterként -, hogy óvodáknál, általános iskoláknál reggelente ott van ma a rendőr, biztosítja az iskolába való bejutást, a forgalmat, a személyi biztonságot. Azt gondolom, ez ma elengedhetetlenül szükséges, az általános iskola fölső tagozatában nagyon magas a droggal fertőzöttség, ezt mindenféle kimutatásból pontosan tudjuk, tehát kell az iskolák környékén ma már sajnos rendőr, minden szülő, úgy gondolom, ekkor érzi magát biztonságban. Fontos, hogy a polgárőrök ott legyenek, az ilyen vonatkozású jogszélesítést én el tudom fogadni, és akceptálni tudom, és úgy gondolom, a Fidesz-frakció ezt messzemenőkig fogja támogatni.

Sőt az is elfogadható, hogy akár gázspray legyen a polgárőrnél, mert a polgárőrségnek más a szervezeti kultúrája, a struktúrája, egy társadalmi önszerveződés, egy civil szerveződés. Itt egy kérdést tennék föl, ami részemről lehet, hogy laikus és outsider kérdés lesz államtitkár úr vonatkozásában, egy elvi kérdést. Hogyha a polgárőrök megkapják ezt a lehetőséget, ne kormányozzuk magunkat bele abba a helyzetbe, hogy más, hasonló célokat kitűző, egyikünk által sem kívánatos társadalmi szervezetek majd ilyen igénnyel lépjenek föl. Tehát állja ki az alkotmányosság próbáját és a kizárólagosság jogát biztosító kérdéseket a polgárőrségre vonatkozó javaslat, hogy csak a polgárőrök kaphassanak ilyen jogosítványokat, és föl se merüljön, még csak az elviek szintjén se, hogy valaha is mások kaphatnak ilyen jogosítványokat. Azt gondolom, képviselőtársaim pontosan tudják, hogy miről vagy kikről beszélek. De ez legyen bombabiztos, nehogy szülessen utána egy olyan alkotmánybírósági határozat, hogy ez másokat is megillet, vagy a polgárőröket sem. Tehát a kormány tegye meg, úgy gondolom, azt a józan előkészítést, ami ebben a helyzetben föltétlenül szükséges.

A sportra már kitértem, illetve a közterület-felügyelőkkel, mezőőrökkel kapcsolatos észrevételeket elmondtam. Én úgy gondolom, hogyha a mezőőrök irányában lépést teszünk, akkor a vadászati szervezetekben tevékenykedők, természetvédelmi őrök, a halászat kapcsán a halőrök esetében is szerintem akceptálható lenne, hogyha a mezőgazdaság vonatkozásában, a külterületek biztonsága vonatkozásában teszünk ilyen lépéseket, akkor ezt már tegyük komolyan, megfontoltan és átgondoltan.

A legnagyobb kitettség a bűnözés szempontjából a kistelepüléseken vagy a tanyán élők esetében van. Akik tanyás térségnek országgyűlési képviselői - akár Bács megyéből, akár Csongrád megyéből vagy máshonnan -, pontosan tudják, hogy nagyon sok brutális gyilkosság az elmúlt időszakban, a közbeszédet fölborzoló gyilkosság ilyen környezetben történt. A tanyai lakosságot engedjék meg, hogy még egy pillanatig érintsem a mondandómban. Számukra még akkor is, hogyha ez számos kérdést vet föl az állami erőszak-monopólium vagy a rendőrhiány okán, számukra a mezőőr aktív jelenléte, a vadőr aktív jelenléte és különböző más személyek ilyen irányú jelenléte garanciát jelenthet, hiszen őket nem tudjuk ma megvédeni. Ahol nincs körzeti megbízott, ahol nincs rendőrőrs, ahol a kapitányságon nincs elég rendőr, már nem jut a több tízezres vagy több ezer hektárból álló külterületeken élő tanyai lakosságnak vagy szórványfaluknak a megvédésére, ezért ezt megfontolásra javasoljuk.

(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Mi tartózkodtunk az általános vitára való alkalmasságnál. Az elvi aggályokat összefoglaltam; döntően a rendőrség megerősítését hiányoljuk. 1800 rendőrt ígért az IRM szeptemberre; gondolom, ők most már trenírozzák magukat valahol az ország általunk nem ismert pontján, és készülnek a munkába való belépésre. Ehhez képest ez szerényre sikerült, az 1800 rendőrhöz képest ez a törvényjavaslat, ha ez lenne a pótlás netán. Ezenkívül nem az egyenlő esély mércéjével és lehetőségével mér a törvény, nem teremti meg az egyenlő esélyt a biztonságra, ez az elvi aggályunk, ezért tartózkodtunk. Számos kérdésben elfogadható tételeket is tartalmaz a törvény. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)

(10.50)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A KDNP és az SZDSZ képviselőcsoportja egyaránt jelezte, nem kívánnak vezérszónokot állítani. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására a következő ülésünkön kerül majd sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Önök az előterjesztést T/9553. számon, a bizottsági ajánlásokat pedig T/9553/1. és 2. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr.