Felszólalás adatai

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló törvény módosítására a vasúti közlekedésről szóló törvény módosításával párhuzamosan, azzal egyidejűleg kerül sor - nem véletlenül. A kettő közötti kapcsolatot, a közös nevezőt az Európai Unió 1370/2007EK rendelete, az úgynevezett közszolgáltatási rendelet ez év december 3-ai hatálybalépése jelenti, mely mind a vasúti, mind a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésre vonatkozó közös szabályozási keretet meghatározza. Ráadásul, mivel a rendelet közvetlenül lesz hatályos a tagállamokban, a vasúti közlekedéshez hasonlóan az autóbusszal végzett személyszállítás vonatkozásában is csak az európai rendelet érvényesüléséhez szükséges összhangot kell megteremteni a nemzeti jog bizonyos elemeinek, részletszabályainak törlésével és azok megújításával.

Az előterjesztés leglényegesebb része nyilvánvalóan a közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó szabályokat tartalmazó 7. §. Ebben kerül rögzítésre többek között a közszolgáltatás elrendelésének kritériumaként szolgáló hármas feltételrendszer.

(11.00)

Így nemcsak az kerül kodifikálásra, hogy közszolgáltatási kötelezettség akkor rendelhető el, ha az egyrészt a köz érdekét szolgálja, másrészt a szolgáltatás gazdaságos ellátása másként nem biztosítható, de az is, hogy az ellátásért felelős, vagyis a szolgáltatás megrendelője ki kell hogy egyenlítse a szolgáltatónak annak bevételekkel nem fedezett indokolt költségeit. Ugyancsak itt kerül rögzítésre az is, hogy ezen ellentételezés mértéke milyen feltételek alapulvételével határozható meg, valamint hogy milyen nyilvántartási szabályok vonatkoznak a közszolgáltatás esetére.

Az ellentételezési kötelezettséggel együtt járó közszolgáltatási szerződés jó a szolgáltatónak, hiszen számolhat azzal, hogy feladatainak hatékony és jó minőségű ellátása után méltányos mértékű nyereséget is tartalmazó bevételhez juthat, ugyanakkor tiszta helyzetet teremt a megrendelő számára is, hiszen csak az indokolt költségek megtérítésére és nem utólagos, esetenként a realitásoktól elrugaszkodó veszteség finanszírozására kényszerül. A szerződésben rögzített fix feltételektől eltérő, azon fölül jelentkező minden esetleges plusz térítési igény ugyanis csak szigorú tényekkel és számszerűsített indokolással alátámasztott kérelem elfogadása esetén lehetséges.

(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A közszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó, ha nem is teljesen egyértelmű jogszabály megteremtésének fő célja azonban mégiscsak az lehet, hogy túl a szolgáltató és a megrendelő szempontjain a közös társadalmi érdekeket is megfelelően szolgálja. Ezt pedig akkor érjük el, ha az autóbuszos és a vasúti törvény között olyan átjárhatóságot és összhangot sikerül teremteni, amelynek segítségével pontosan összemérhető a két szolgáltatás adott szakaszon fennálló gazdaságossága, költséghatékonysága; mégpedig azért, hogy eldönthető legyen, melyik szolgálja jobban az ellátásbiztonság, a költségvetés és az utazóközönség teherbíró képességének szempontjaival optimalizált módon a személyszállítás célját, természetesen az ágazatsemlegesség érvényesülése mellett. Vagyis pontos mérőszámok kellenek annak megítéléséhez, hogy melyik szolgáltatással érdemes ellátni ezt a fontos közfeladatot egy adott szakaszon.

Hát ettől az összemérhetőségtől Magyarországon ma még sajnos nagyon messze vagyunk. S nemcsak azért, mert a pályázati úton összemért közszolgáltatási ajánlatok híján nem ismertek például a vasúti személyszállítás valós költségei - mert a 2009. évi vasúti közszolgáltatási szerződés mind ez idáig még nem köttetett meg, azaz nincs mit összehasonlítani az autóbuszos alternatívával -, hanem azért sem, mert az autóbusz-ágazaton belül 24 vonaltársaságnak 24-féle önköltség-számítási szabályzata, cégstruktúrája, számviteli politikája és tevékenységi struktúrája van. A törvény javasolt módosításától e kusza helyzet egyszerűsödését, az optimális választás lehetőségének megteremtődését várjuk. Ez lenne a társadalmi szintű közös haszon a két törvényjavaslat elfogadásával.

A javaslat 2019. december 3-ig terjedően, vagyis a törvény hatályvesztésének időpontjáig teremti meg annak lehetőségét, hogy az állam mérlegelje, vajon a jelenlegi szerződések meghosszabbítása vagy inkább a pályáztatás útján a valós, összehasonlítható költségekkel és referenciákkal történő piacnyitás áll-e inkább érdekében, azaz a társadalom érdekében is egyúttal. Ez egy elfogadható kompromisszumnak tűnik.

A közszolgáltatási szerződés létrehozását célzó és e törvényben részletezett feltételek alapján kiírásra és elbírálásra kerülő pályázaton külföldi székhelyű szolgáltató csak a kölcsönösség fennállása esetén, vagyis akkor vehet részt, ha az ő országában is biztosított a nemzeti elbánás a külföldi, így a magyar cégek számára is. Úgy gondolom, ez szintén rendben lévő dolog.

Bizonyos szempontból vitathatóan és nyilván önkormányzati megfontolások miatt került be ugyanakkor a törvényjavaslatba az úgynevezett belső szolgáltató intézményének módosítása. Ezáltal lehetőség nyílik az önkormányzatok részére saját, többségi tulajdonukban lévő gazdasági társaságaik ilyen jellegű és célú tevékenységének beindítására, illetve annak működtetésére.

Ugyanakkor persze a módosítás védelme érdekében elmondható egyrészt, hogy ez így harmonizál a vasúti törvényben megfogalmazottakkal, az általunk mindig is támogatott önkormányzati vasútmodell elvével, másrészt hogy a jogszabályalkotással itt is csak kullogunk az élet után, mert - mint ismert - az országban már több helyen megjelentek a Volán-társaságok helyett vagy mellett az önkormányzatok által alapított azon cégek, amelyek végzik a helyi tömegközlekedési tevékenységet.

A szolgáltatók pályáztatás nélkül, azaz az általános alapesettől eltérő módon, közvetlen megbízással történő kijelölésének esetére vonatkozó rendelkezések EU-rendelettel harmonizáló pontosítása ésszerű keretek közé szorítja a szabályozást, noha a versenyjogi szempontok szerint nyilván az lenne a kívánatosabb, hogy pályáztatás nélkül ne kerülhessen sor szerződéskötésre. A törvény kiegészül még a munkavállalók szerződéses jogaira vonatkozó és azok érvényesülését biztosító szabályozással is.

Az Európai Unió által 2007 októberében elfogadott és ez év decemberében minden tagországban közvetlenül hatályba lépő közszolgáltatási rendelet hazai jogrendszerbe történő beilleszthetőségét szolgáló ezen törvénymódosító előterjesztés részünkről támogatható, még ha többen, egyébként nem minden ok nélkül abból a közös vagyon védelmét szolgáló vagyonjogi biztosítékokat hiányolják is. Ezek azonban véleményük szerint nem feltétlenül e törvény szabályozási tárgya alá kell, hogy tartozzanak. Mindezek alapján a liberális frakció támogatja a törvénymódosítást.

Köszönöm szépen a figyelmet.