Felszólalás adatai

GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: (Mikrofon nélkül.) Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló T/7042. számú törvényjavaslat 16 törvény kisebb-nagyobb terjedelmű módosítását tartalmazza. A képviselőtársaim és a jogalkotók általában nem szokták az ilyen technikát szeretni, hogy egy nagy csomagba terelünk bele bizonyos törvénymódosításokat, de ezt... - elnézést, nem tettem fel a mikrofont. (Feltűzi a mikrofont.)

Tehát Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvényjavaslat 16 törvénynek a kisebb-nagyobb korrekcióját tartalmazza. Jogalkotói szempontból nyilván nem biztos, hogy ez egy szerencsés dolog, de szeretném megindokolni azt a három dolgot, ami egy rendezőelvbe terelte ezeket a javaslatokat.

Az első alapvető törvénykezési cél a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának 77/2008-as számú határozatából eredő problémára vezethető vissza. Az Alkotmánybíróság ugyanis megsemmisítette a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. számú kormányrendelet azon kitételét, amely szerint azokban az ügyekben, ahol elsőfokú közigazgatási jogkörben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal központja járt el, ott a döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.

A megsemmisítés oka formai hiba volt: az alkotmány 57. §-ának (5) bekezdése alapján a jogorvoslathoz való jog mindenkit megillető alapvető jog, amelyet az alkotmány 8. §-ának (2) bekezdése alapján csak törvénnyel lehet korlátozni, kormányrendelettel nem lehet kizárni. Mindazonáltal bizonyos ügycsoportok vonatkozásában a közigazgatási úton történő jogorvoslat lehetőségét indokolt kizárni, részben a döntés meghozatalához szükséges infrastruktúrának és szakmai apparátusnak az országos szintű központi szervben történő elhelyezése vagy éppen az ügynek az egész országra vagy országrészre való kiterjedése miatt. Ezen ügyekben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal központja jár el, így a kétfokú közigazgatási fórumrendszer kialakítására nincs lehetőség. Hangsúlyozandó, hogy a fellebbezés lehetőségének kizárása nem jelenti a jogorvoslat lehetőségének teljes kizárását, hiszen ilyen esetekben is megnyílik a közigazgatási határozat bírósági úton történő felülvizsgálatának a joga. Az Országgyűlés előtt fekvő javaslat tehát a vonatkozó szakigazgatási törvényekben, ügycsoportokat meghatározva törvényi szinten mondja ki a fellebbezés kizárását.

A törvényjavaslat megalkotásának második oka szintén az Alkotmánybíróság egy döntése. A 41/2008. számú határozat megállapította, hogy a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvénynek a miniszteri rendeletek megalkotására vonatkozó felhatalmazása pontatlanul és túlságosan tágan került megfogalmazásra, amikor a törvény végrehajtásával kapcsolatos részletes szabályok megalkotására adott felhatalmazást a vadgazdálkodásért felelős miniszter számára. Ezzel kapcsolatban előre kívánom bocsátani, hogy a '90-es évek végéig alkalmazott kodifikációs gyakorlatban bevett megoldás volt, hogy a felhatalmazás általánosságban "a törvények végrehajtására" fordulattal került meghatározásra. Időközben azonban ez a megoldás elavult, sőt az alkotmány 2006. június 3-án hatályba lépett módosítása óta a rendeletalkotási felhatalmazásnak kifejezettnek és konkrétnak kell lennie. A beterjesztett törvényjavaslat elébe megy az Alkotmánybíróság esetleges további vizsgálatainak, és valamennyi agrártárgyú törvényben pontosítja a rendeletalkotási felhatalmazásokat.

A harmadik indok, amely a törvényjavaslat összeállításánál szerepet játszott, az Európai Unióban való tagságunkból eredő kötelezettségeinkkel kapcsolatos. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert a magyar szabályozás nem teremtette meg a teljes összhangot a közösségi jogi kívánalmakkal a vadon élő madarak védelméről szóló irányelv, valamint a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történő felhasználásáról szóló irányelv vonatkozásában. A törvényjavaslat pótolja a korábbi jogalkotás ezen hiányosságait, és pontosítja az érintett törvényeket.

Végezetül jelen javaslattal elvégezzük az előbbiek miatt módosításra megnyitott törvények karbantartását is, azaz olyan kisebb pontosításokat, amelyek szükségessége a jogalkalmazás gyakorlatában merült fel, viszont kis terjedelmük miatt nem indokolt önálló törvényjavaslat formájában az Országgyűlés munkájának ezekkel való további terhelése.

Ez utóbbiak kapcsán csupán csak az említés szintjén hívom fel az Országgyűlés figyelmét néhány olyan rendelkezésre, amely a korábbi szabályozáshoz képest hiánypótlóként jelenik meg e törvényjavaslatban. Ilyen a vadfarm törvényi alapjának megteremtése, amely a vad élelmiszer-termelés céljából való tartására szolgáló létesítmény, vagy ilyen az állami tulajdonú halászati vízterületekre vonatkozó országos érvényességű, kutatási célú halászati területi engedély, amely a halászati szakmai szervezetek kérésére került a törvényjavaslatba. Továbbá ilyen a kóbor állatok tulajdonjogának rendezése, ami biztosítja a befogott állat végleges elhelyezésének jogi lehetőségét. Végül ilyen az ökológiai gazdálkodással, valamint a gyógynövénytermékekkel kapcsolatos törvényi szabályok rendezése.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a rövid expozéból is kiderül, ez egy viszonylag sok területet érintő, de rövid terjedelmű törvénymódosítás. Azt szeretném kérni, hogy amennyiben szükségesnek látják, módosító javaslataikkal javítsák, és utána kérem, fogadják el.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)