Készült: 2024.04.26.07:44:19 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

157. ülésnap (2020.10.20.), 126. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga-Damm Andrea (független)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 9:07


Felszólalások:  Előző  126  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Rendkívüli módon üdvözlöm ezt a javaslatot, méghozzá azért, mert amikor a Fidesz vezérszónokát hallgattam, akkor majdnem olyan volt, mintha lehallgatta volna valamelyik beszélgetésemet, ami arról szólt, hogy ha a magyar társadalomban a családok önálló gazdálkodásának erejét nem vezetjük be, nem szorgalmazzuk azt, hogy minden családnak valami olyanfajta vállalkozása legyen, ami egy stabil alapot ad ahhoz, hogy a közös javaikat, a megélhetéshez és a minőségi élethez szükséges javaikat megtermeljék, akkor nem fogunk tudni egy olyan erős társadalmat magunknak, amely bármely veszélyt vagy nehézséget leküzd. Amikor a déli országok társadalmát figyeltem az eddigi ötven évemben, addig mindig feltettem a kérdést, hogy bármi nehézség lesz rajtuk úrrá, hogy tudják mégis megőrizni az életkedvüket; hogy tudják túlélni; hogy tudnak erősek maradni; hogy tudnak megoldásokat találni; hogy tudják azt érzékeltetni, hogy ők mindent el tudnak viselni, minden leküzdhető számukra. Azért, mert  és mindig kérdeztem, hogy miért  családi alapokra épül az egész gazdasági életük. Ha csak Olaszországot nézzük meg, ott nincs olyan család, amelyiknek nincs valamilyen vállalkozása. Persze, ott van egy nyolc-tíz tagú család, akik egy fedél alatt élnek elkülönülve, van egy kis éttermük, vagy van egy kis panziójuk, de közben az egyik gyermek orvos a helyi kórházban, a másik tanár az iskolában, majd munka végeztével hazamennek, és beállnak a család gazdasági tevékenységébe, és dolgoznak tovább. Vagy akár Ausztria, ahol szintén ez jellemző, bár nem olyan nagyságrendben a társadalom arányához képest, mint például Olaszországban.

És mennyire jó, hogy legalább a mezőgazdaság területén elkezdődött az a gondolkodásmód, amit, azt gondolom, hogy nem szabad abbahagyni, folytatni kell. Természetesen nem az agrártárcának, hanem a gazdasági tárcának vagy a miniszterelnök úrnak saját magának el kell kezdeni megfogalmazni azt, hogy másfajta gazdasági tevékenységekre is szorgalmazza a családi alapú vállalkozást. És ezeknek szubvenciót kell adni, ezeknek olyanfajta támogatásokat kell adni, hogy a családok ezzel a vállalkozási formával, tehát a családi vállalkozási formával tudjanak több vasat tartani a tűzbe, és sokkal magabiztosabban, sokkal erősebb talajon építeni az életüket és a szükséges bevételeiket megtermelni.

Most a mezőgazdasági vállalkozóknak az úgynevezett, én státusztörvénynek neveztem el, javaslatát tárgyaljuk. Azért mondom, hogy státusztörvény, mert jogi kereteket ad, háromfajta jogi keretet ad a jövőbeni családi gazdaságok alapformájának, és egyébként ezért van az valószínűleg, amit hiányolt LMP-s képviselőtársnőm a jogszabályból, mert hiszen az az egyéb feltételrendszer, amit megkívánna ebbe a javaslatba, nem tud ebben megfogalmazódni  mert itt mi volt az alap? Létrehozott három kategóriát, és az egyéb illeszkedő jogszabályokhoz, amelyekben szó van erről a tevékenységről, kellett harmonizálni, ehhez az új szabályrendszerhez és terminológiákhoz kellett harmonizálni azoknak a jogszabályoknak a rendelkezéseit.

Egy kérdés azért nyitva maradt nálam, és remélem, hogy akár államtitkár úr, akár a Fidesz vezérszónoka segít nekem ebben. Addig nincs is probléma, amíg mezőgazdasági őstermelőről beszélünk, hiszen ez egy egyéni vállalkozási forma. Ott sincs probléma, amikor arról beszélünk, hogy az őstermelők családi gazdasága. Ezzel sincs probléma, mert azt mondja, hogy a polgári törvénykönyvnek a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályai érvényesülnek, ami egy laza szövetkezési forma vagy laza együttműködési forma; nincsen egyéb nyilvántartáshoz kötve. Összeállnak jelen esetben a családtagok, és akkor ők most egy polgári jogi társaság.

Igen ám, de itt van a családi mezőgazdasági társaság, és ebben  lehet, hogy csak én vagyok tájékozatlan  hadd kérjem a tájékoztatásukat abban a vonatkozásban, hogy hogyan illeszkedik ez a cégbírósági nyilvántartáshoz, hiszen az agrárkamarai nyilvántartásba kerülnek ezek a vállalkozási formák. Igen ám, de benne van a jogszabályban, ami teljesen természetes, hogy a szövetkezet, gazdasági társaság és erdőbirtokosság az, amelyek ennek a családi mezőgazdasági társasági formának úgynevezett keretformái. Igen ám, de hogyha egy gazdasági társaságot hoz valaki létre, az már, ha tetszik, ha nem, cégbírósági bejegyzést igényel, mert különben nem működhet ez a vállalkozás.

Ezért kérdezem: hogyha társasági formában működik ez a családi mezőgazdasági társaság, ugyanis erre a jogszabályban nem találtam felmentő rendelkezést, akkor ő nem kell hogy a polgári törvénykönyv szabályai szerint a cégbíróságra bejegyeztesse magát? Csak az agrárkamara fogja nyilvántartani?

Ezt azért kérdezem, hiszen a társasági forma kapcsán a polgári törvénykönyv ma, ami egy alaptörvénye a polgári jogi viszonyoknak, azt mondja, hogy a cégnyilvántartásba be kell jegyeztetni azokat a társaságokat, amelyek olyan formában jönnek létre, ami a polgári törvénykönyvben meg van határozva. De most ebben az agrárkamara csak mint nyilvántartó szerv jelenik meg. Hadd kérdezzem meg, hogy most akkor ebben mi lesz az eljárásrend. Mert hiszen párhuzamosan ugyanolyan típusú szervezetekre lehet kétféle nyilvántartó szervezet, csak akkor úgy gondolom, hogy vagy ebben a jogszabályban, vagy a cégnyilvántartásról szóló jogszabályban, szóval, valamiben meg kell határozni, hogy effektíve ennek a mezőgazdasági társasági formának ténylegesen csak az agrárkamara, vagy a cégnyilvántartás mellett az agrárkamara is a nyilvántartó szerve lesz. Ez egy abszolút jogdogmatikai kérdés, nem is szeretném az örömömet rontani a jogszabályjavaslattal kapcsolatban.

Szóval, feladata a kormányzatnak, különösen a pandémia megmutatta azt, hogy a társadalom mennyire erőtlen a nem várt kihívásokkal szemben. S nemcsak azért erőtlen, mert esetleg minden új, esetleg ilyenre amúgy sincs az ember felkészülve, esetleg sok volt az ismeretlen, sok volt az új dolog, amihez alkalmazkodni kellett, hanem azért is, mert nincsenek meg azok a biztos támaszok az emberek mögött  azok mögött az emberek mögött sincsenek, akik dolgozni akarnak , az a fajta alapstruktúra, amiben biztonságban érezhetik magukat.

Úgyhogy én köszönöm a kormányzatnak, hogy ezt az első, egyébként egy rendkívül széles társadalmi csoportnak, egy rendkívül nehéz munkával megáldott társadalmi csoportnak ezt az új jogi keretét a tevékenységére vonatkozóan idehozta a Ház elé, és ezt meg fogjuk szavazni, de nagy tisztelettel azt kérem, hogy a családi vállalkozások minél szélesebb megteremtése érdekében, és természetesen azok értékalapú állami támogatásának a megteremtésével jöjjön létre az az erős magyar családrendszer, ami minden nehézséget és problémát el fog tudni viselni.

Rendkívül polarizálódott a társadalmunk, nem élnek együtt a generációk, ami rendkívüli módon nehézzé teszi azt a fajta önellátó és azt a fajta bátor, erős családi rendszert, ami kellene ahhoz, hogy ne csak a mezőgazdaságban élőknek legyen meg ez a stabilitása, hanem mindazoknak, akik a gazdasági élet más területén szeretnék kibontakoztatni a képességeiket. Úgyhogy nagy tisztelettel köszönöm a figyelmüket, köszönöm a javaslatot, és természetesen igennel fogok szavazni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  126  Következő    Ülésnap adatai