Felszólalás adatai

Ez volt az a módosító javaslat, amelyet az Országgyűlés elfogadott mintegy kompromisszumos javaslatként. Azonban szeretnék rávilágítani arra, hogy ez még csak egy félmegoldás, ez még csak egy részsiker, hiszen a kommunista kitüntetések után járó nyugdíj-kiegészítések évi 200 millió forintot, körülbelül 1200 embert jelentenek, ahogy azt megtudtuk a Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságtól, olyan kitüntetések után, olyan gyalázatos kitüntetések után, mint például Vörös Csillag Érdemrend vagy "Fegyveres harcokban részt vett partizán". Bizonyára több ilyet is tudnának említeni itt a mellettünk sajnos még helyet foglalható képviselők.

Ezek után a kitüntetések után tehát 1200 ember alanyi vagy özvegyi jogon jut még évi 200 millió forintos nyugdíj-kiegészítéshez, de már nem sokáig. Ugyanis bár a Jobbik javaslatát tárgysorozatba sem vették, most egy kompromisszumos javaslattal, egy fideszes és jobbikos képviselőtársaimmal közösen benyújtott javaslat már megtörtént elfogadásával úgy néz ki, hogy idén, ha csak a minisztériumban a kiskapukat föl nem használva el nem szabotálják ezt, ahogy sajnos 1991-ben ezt megtették, és a nyugdíj-kiegészítéseket pótlékokká alakították, tehát ha ez meg nem történik, akkor bizony úgy néz ki, hogy ezeket a kommunista kitüntetések után járó nyugdíj-kiegészítéseket az arra igenis a rendszerváltás után több mint húsz évvel méltatlan személyektől el fogják venni.

Azonban ez csak egy félmegoldás, hiszen Biszku Bélát és több ezer kommunista bűntársát, akik az előző rendszer elnyomó gépezetét működtették a legmagasabb szinten, ez a javaslat nem érinti. Hiszen ők nem kitüntetések után kaptak nyugdíj-kiegészítéseket, hanem az akkori magas jövedelme alapján kapott Biszku Béla, illetve kap még most is rendkívül magas, több százezer forintos nyugdíjat. Tehát ez a megoldás, ez a félmegoldás nem megoldás.

1200 ember, évi 200 millió forint, nagy számok, azonban több ezer emberről, több milliárd forintról beszélünk itt a megszorítások közepette, akik nem kell, hogy semmiféle megszorítást elszenvedjenek. Még egy úgynevezett fülkeforradalom után is úgy néz ki, hogy itt élhetnek, nemcsak hogy büntetlenül, elszámoltatástól nem kell félnie például Biszku Bélának, az 1956 utáni megtorlások egyik vezéralakjának, de még élvezi 90. életévének betöltése után is ezt a több százezer forintos nyugdíjat, és önök rendre leszavazták több tucatnyi alkalommal még csak a napirendrevételét is ennek a javaslatnak.

Nem arról van szó, hogy esetleg önök számára valamelyik pont kellemetlen, hiszen módosító javaslattal lehetne változtatni a mi javaslatunkon. Arról van szó, hogy önök beszélni sem akarnak, csak a szelet kifogni a vitorlánkból egy ilyen félmegoldással, aminek örülünk, és amiért köszönetet mondunk, azonban ez csak egy részsiker.

Szeretnénk rávilágítani arra, hogy szükség lenne továbblépni, nagyon is sürgős lenne, nagyon is szükséges lenne, hogy a megszorításokat ne mindig a kisembereken gyakorolják, hanem egyszer végre nyúljunk azokhoz a kommunista bűnösökhöz is, akik egyrészt szégyenszemre még mindig országgyűlési képviselők lehetnek, mint például az MSZMP Központi Bizottságának egykori tagja, Kovács László, aki ezért a tevékenységéért, ahogy Kádár János és a többiek is (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.), megkaphatja ma is sajnos még azt a rendkívül magas kommunista luxusnyugdíjat, amelyet megkaphat sajnos ezen elfogadott módosító javaslatunk után is, jövőre is. Mi ezen szeretnénk változtatni.

Arra hívnám föl a figyelmüket, hogy ha eddig esetleg kellemetlen is volt az önök számára a mi javaslatunk, mert volt benne egy olyan pont is a tételes felsorolásban, hogy ez bizony érintse a Kádár-korszak miniszterhelyetteseit vagy azzal azonos jogállású személyeket, azaz sajnos - mondjuk ki - Schmitt Pált is. Ha eddig ezért lett volna kellemetlen az önök javaslata, és többtucatnyi alkalommal ezért szavazták volna le, mert Schmitt Pál is tulajdonképpen Kádár János miniszterhelyetteseként vagy ugyebár azzal azonos jogállású személyként olyan tevékenységet látott el, amiért ma e szerint a javaslat szerint nem részesülne kiemelt, luxusnyugdíjban, akkor ne féljenek most már, talán most már nem olyan kellemetlen akár egy módosító javaslattal ezt a sort eltörölni.

Mi föl vagyunk készülve arra, hogy ez a javaslatunk be is kerülhet egyszer az Országgyűlés elé, ki fogják herélni, hiszen nem hajlandók önök az ügynöklistákat sem feltárni, nem tudjuk, kik részesültek akár magasabb szintű tartótisztek, magasabb szintű működtetői ennek a rendszernek, olyan javadalmazásban kik részesültek, akik éppen ez alapján, az akkori elnyomó tevékenységük alapján kapnak ma is több százezer forintos nyugdíjat.

Tehát én arra kérem önöket, hogy ne álljunk meg félúton, hogy egy '56-os jelszót idézzek, ne csak a kommunista kitüntetések után járó nyugdíjpótlékokat, hanem a teljes kommunista luxusnyugdíjrendszert (Az elnök csenget.) vizsgáljuk felül, és legyenek szívesek végre napirendre venni azt a hatályos lengyel szabályozást lemásoló, már 2010 júliusában benyújtott jobbikos törvényjavaslatot (Közbeszólások: Idő! Idő!), mely érdemi megoldást jelenthet ebben a kérdésben.

Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik padsoraiból.)