Felszólalás adatai

DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2001-2002. évi költségvetéssel kapcsolatban dr. Kovács Zoltán képviselőtársammal együtt elsősorban az önkormányzatokat érintő jogszabályhelyekkel kapcsolatban nyújtottunk be módosító indítványokat. (Igazgatja a mikrofonját.) Leesett róla a csiptető, elnézést. (A kezébe fogja a mikrofont.) A módosító indítványaink... Lehet hallani?

ELNÖK: Tisztelt Képviselő Úr! Hadd kérjem azt, mert látom, hogy elromlott a mikrofonja, hogy egy másik mikrofont biztosítsanak a képviselő úrnak, mert így valóban nehezen hallható, amit elmond. Ez ugyan egy másik mikrofon, de egy másik gépet kérek bekapcsolni. Kérem jelezze, hogy kinek a képviselői helyéről fog szólni. (Dr. Bóka István: Lasztovicza Jenő!) Lasztovicza Jenő képviselő úr mikrofonját legyenek szívesek bekapcsolni. És akkor talán lesz mód és lehetőség, hogy elhangozzon a vélemény. (Lasztovicza Jenő mikrofonját bekapcsolják, miközben dr. Bóka István egy hordozható mikrofont is kap.) Máris a képviselő urat illeti a szó. (Közbeszólás: Most már kettő is van!) Most már kettő is van, de szerintem elég lesz egy is a mikrofonok közül.

(14.10)

DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Megpróbáljuk.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2001-2002. évi költségvetéssel kapcsolatban dr. Kovács Zoltán képviselőtársammal nyújtottunk be - elsősorban az önkormányzatokat érintő jogszabályhelyekkel kapcsolatban - módosító javaslatot, módosító indítványokat, amelyeknek alapvetően két fő iránya van.

Az egyik a Belügyminisztérium fejezetében található cél- és címzett támogatások nagyságát érinti, a másik iránya pedig elsősorban az önkormányzati normatívákat érinti. Ezeket próbáltuk módosító javaslatainkkal alapvetően finomítani. E tekintetben pedig főleg a kistelepüléseket, elsősorban a szegény, többszörösen hátrányos helyzetben lévő kistelepüléseket próbáltuk jobb helyzetbe hozni.

A Belügyminisztérium költségvetésében, a 2001. évi költségvetésben címzett és céltámogatásként 62,3 milliárd forint szerepel, míg a 2002. évben 63,3 milliárd forint szerepel. A módosító indítványunk lényege forrásmegjelöléssel együtt arra irányul, hogy ezt a keretet - a céltámogatási keretet - a 2001. és 2002. év tekintetében 5 milliárd forint összeggel emeljük meg.

Mindenkit szeretnék arra emlékeztetni, hogy ebben az évben, tehát a 2000. költségvetési évben milyen sok és milyen nagy volumenű beruházásokat indíthattak a települési önkormányzatok, elsősorban környezetvédelmi jellegű beruházásokat, szennyvízcsatorna-építés során. A 2001-2002-es költségvetési törvényjavaslat cél- és címzett támogatásra vonatkozó része 2001-ben, annak ellenére, hogy a 2000. évhez képest mintegy 30 százalékos növekedés történt az előirányzatnál, induló beruházásokra 3-3,5 milliárd forint összeget biztosít, erre nyújt fedezetet. Ez azt jelenti, hogy viszonylag kevés szennyvízcsatornázással kapcsolatos céltámogatás tud indulni a 2001. év során.

Úgy gondolom, hogy ez nem jó tendencia. Az 5 milliárdos pótlólagos forrás kellő alapot és kellő biztonságot nyújtana arra, hogy több települési önkormányzat tudjon a környezetvédelem szempontjából oly fontos szennyvízcsatorna-beruházást indítani. A probléma ott fog jelentkezni, hogy a 2002. évben előirányzott 63,3 milliárd forint a jelenlegi determinációkkal mintegy 30 milliárd forint összeggel van lefedve. És ha figyelembe vesszük azt, hogy cél- és címzett támogatásra induló összegként 2001-ben mintegy 3,5 milliárd forint áll rendelkezésre, ebben az esetben várhatóan 20-25 milliárd forint 2002-ben nem lesz lefedezve, holott úgy gondolom, hogy értelmes önkormányzati, települési önkormányzati célokra lehetne felhasználni ezt a bizonyos összeget. Rendkívül fontosnak érezzük ezt a módosító indítványt, a költségvetéshez képest pedig úgy gondoljuk, hogy ez az 5-5 milliárd forint nem tűnik olyan nagyságrendnek, hogy ne lehessen akceptálni.

Több kisebb jellegű módosító indítványt is benyújtottunk az önkormányzati normatívákkal kapcsolatban, elsősorban - mint ahogy már mondtam - a kistelepülések helyzetét javítandó. A költségvetési törvényjavaslat 3. számú melléklete 3. pontja a körjegyzőség működésével foglalkozik, a b) pontja az ösztönző hozzájárulásokat határozza meg, amikor meghatározza azt, hogy milyen alap-hozzájárulások illetik meg a körjegyzőségeket, és az alap-hozzájáruláson kívül még milyen egyéb ösztönző hozzájárulásokat vehetnek a körjegyzőségek figyelembe.

A b.c pont szerint az alap-hozzájáruláson túl ösztönző hozzájárulás illeti meg a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az ezer főt. Ebben az esetben az ösztönző hozzájárulás 363 ezer 82 forint/hónap 2001-ben és 408 ezer 975 forint/hónap 2002-ben.

Úgy gondolom, hogy legalább annyi hivatali körjegyzőségi munka - ha nem több - van azon körjegyzőségeknél, ahol a lakosságszám nem éri el az ezer főt, de például öt település állt össze körjegyzőségként. Az ország területén négy-öt ilyen csoport található, általában elzárt völgyekben, utak mentén. Úgy gondolom, hogy indokolt az a módosító indítványunk, miszerint ebbe a csoportba szeretnénk betenni ezeket a településeket.

Módosító indítványunk tehát úgy szólna, hogy három vagy több községből álló körjegyzőséget - ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az ezer főt, illetve - és itt jön a pontosítás - az öt vagy több községből álló körjegyzőséget - ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma nem éri el az ezer főt. Jelentős költségvetési kihatása ezen módosító indítványnak nincs, viszont úgy gondolom, hogy nem kell túlságosan magyarázni, hogy egy öt településből álló, de ezer fő alatti körjegyzőségben legalább ugyanannyi munka van, mint egy három településből álló, de ezerfős körjegyzőség esetében.

A következő módosító indítványunk: a települési önkormányzatok jövedelemdifferenciálódásának mérséklésével kapcsolatban a törvényjavaslat 4. számú melléklet 1. pont 1.1 alpontjának a módosítását szeretnénk javasolni. Az 1.1 pont esetében az eredeti normaszöveg így szól: "Ha az egy főre jutó összeg nagyobb az 1.4 pontban szereplő összegnél, akkor a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásokból az önkormányzatot együttesen megillető összeg az 1.5 pontban szereplő számítási módszer alapján csökkentésre kerül." - mondja ki a normaszöveg.

Javaslatunk szerint ez alól kivételt képeznek azok az elsősorban kicsi települések, ahol a települési önkormányzat iparűzésiadó-bevétele a 15 millió forintot nem éri el, tehát ahol a települési önkormányzat iparűzésiadó-bevétele 15 millió forint alatt lenne.

A következő módosító indítványunk, amely a törvényjavaslat 3. számú mellékletének a kiegészítő szabályok 2/h pontjánál kíván módosítást eszközölni. Ezek az intézményi étkeztetés esetén megállapított, a számítás alapjául szolgáló napokra vonatkoznak. Úgy gondoljuk, hogy a jogszabály a törvényjavaslatnál megállapított óvodai étkezés esetén - a 240 nap -, az iskolai étkeztetés esetén - a 185 nap - nem a tényleges adatokból merít, nem a tényleges adatok figyelembevételével került kidolgozásra. A települési önkormányzatokkal konzultálva a tényleges adatokhoz jobban közelítő mérőszám lenne kívánatos.

A módosító indítványunk lényege az, hogy a 240 nap 210 napra csökkenjen, míg az iskolai étkeztetés esetén a 185 nap helyett 170 nap kerüljön a normaszövegbe beépítésre. Hangsúlyozom, ezen módosító indítványunknak költségvetési kihatása nincs, csak a rendszeren belüli elszámolás fog más módon történni, és a tervezhetőbb gazdálkodás kerülhet előtérbe az önkormányzati oldalon.

A következő módosító indítvány a törvényjavaslat 4. számú melléklet 1.2 2.1 alpontjának a módosítása helyébe lépne, amely az iparűzési adó-erőképességgel kapcsolatban fogalmaz meg szabályokat.

(14.20)

A javaslatunk lényege, hogy ha ezen számítási hiba miatt a települési önkormányzatoknak visszafizetési kötelezettségük keletkezne a költségvetés számára, ebben az esetben rendkívül méltánytalannak tartjuk azt, hogy a jegybanki alapkamat kétszeresével számított kamatmérték terhelje még a visszafizetési kötelezettséget. Úgy érezzük, hogy ez egy szankciós jellegű visszafizetés, annak ellenére, hogy azok az adatok, amelyek az iparűzési adóerő-képesség alapján a települési önkormányzatoknál megjelennek - ezen alapadatokat az illetékes tákiszok adják -, ebbe az önkormányzatok sem beleszólni, sem pedig azokat ellenőrizni nem tudják, és nem is képesek.

Végül utolsó módosító indítványunk egy új normatívát szeretne bevezetni. A 3. számú melléklet 18. pontja a szociális intézményi módszertani feladatokról rendelkezik, és egy c) ponttal szeretnénk kiegészíteni ezt a pontot, miszerint gyermekjóléti szolgálat módszertani feladataira normatív állami hozzájárulást szeretnénk hozzárendelni. Az országban összesen 21 ilyen módszertani központ jött létre, ezek tehát léteznek, és a korábbi ígéretek alapján ezek a módszertani központok, illetve az ezeket a központokat fenntartó önkormányzatok normatív állami támogatást kaptak volna. A költségvetési törvényjavaslat alapján ezen normatíva nem került meghatározásra. Ezért javasoljuk, hogy módszertani feladatok ellátására szolgálatonként egységesen, mind 2001-ben, mind pedig a 2002-es költségvetési évben 2 millió forint kerüljön meghatározásra, az összes költségvetési kihatása tehát évenként ennek a módosító indítványnak 42 millió forint. Módosító indítványunkban ennek forrásoldalát is megjelöltük Kovács képviselőtársammal egyetemben.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és az MDF padsoraiban.)