Készült: 2024.09.21.05:37:59 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

114. ülésnap (2020.03.24.), 80. felszólalás
Felszólaló Dr. Varga-Damm Andrea (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 13:07


Felszólalások:  Előző  80  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem oly rég itt a teremben egy esküt hallottunk, és az eskü arról szólt, hogy az új alkotmánybíró felesküszik az Alaptörvényre, és ő maga is azt mondta, amit már ebben a teremben mindenki, hogy az Alaptörvény szellemisége és betűi alapján végzi a tevékenységét.Aki ezt a T/9790. javaslatot beterjesztette, nem az Alaptörvény rendelkezéseit veszi figyelembe, és nem annak szellemiségét követi. Március 11-én előterjesztette, vagyis meghozta a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló kormányrendeletet a kormány, és március 12e óta azt vártuk, miután mindenki tudja, hogy ez a veszély 15 nap alatt nem hárul el, hogy majd az Alaptörvény 53. cikke alapján megérkezik az országgyűlési határozati javaslat, amely meghosszabbítja a veszélyhelyzetet. Ezt vártuk március 12e óta. Majd mit tett a kormány és a Fidesz képviselőcsoportja? Előterjesztett egy új törvényt, ami semmilyen módon nem felel meg az Alaptörvény 53. cikkének, és természetesen nem országgyűlési határozati javaslat.

Persze, mondhatnánk azt, hogy találtak egy másik jogi megoldást, de nem. Ugyanis ebben az új törvényben nem az Alaptörvény 53. cikke alapján való felhatalmazás, illetőleg a veszélyhelyzet meghosszabbítása szerepel, hanem teljesen új szabályokat vezet be, gyakorlatilag felülírja az Alaptörvényt.

A felvezetőben azt mondja, hogy szünetelhet a parlament a járvány következtében. Ezt a feltételezést tartalmazza a bevezetője a törvénynek. Kérdés: miért is szünetelhet a parlament? Hány fő kell a határozatképességhez? Olvastunk olyan statisztikát, vagy tapasztaltunk olyan körülményeket a járvánnyal sokkal inkább sújtott országokból, hogy 200 főből 100 fő biztosan megbetegedett olyan mértékben, hogy még elektronikus úton sem tudná gyakorolni a tisztségét? Semmilyen ilyen adat sem a WHO-tól, sem semmilyen, a járvánnyal sokkal inkább sújtott országból nem érkezett.

Azt mondja ez a jogszabálytervezet, hogy veszélyhelyzettel összefüggő sajátos szabályokat állapít meg. De tudják, mi nincs benne? A veszélyhelyzet meghosszabbítása. Ez nem szerepel ebben a jogszabályban, pedig az Alaptörvény 53. cikke egyértelműen előírja, hogy meg kell hosszabbítani a veszélyhelyzetet, ha úgy látja az Országgyűlés, hogy a kormány által meghosszabbított veszélyhelyzetet jóváhagyja. Ez ebben a jogszabályhelyben nincs benne. Fogunk mi még erről sokat vitatkozni, hogy ki miként látja az Alaptörvény szövegét, de miután részese voltam az Alaptörvény valamikori vitájának  tessenek visszanézni a jegyzőkönyveket , például ennél a passzusnál igen sok vita volt abból, hogy majd ezt adott esetben hogy kell alkalmazni. A 2. § azt közli, hogy a katasztrófavédelmi törvényben megfogalmazott jogkörökön túl fog újabb jogköröket meghatározni a kormány számára. Tehát miről szól ez az új törvény? Túlmegy a katasztrófavédelmi törvényen. Új szabályokat határoz meg, holott amikor a katasztrófavédelmi törvény vitája volt ebben a Házban, akkor egyértelműen azt mondta a kormány és a Fidesz is, hogy ezzel mindenféle esetre, ami csak előfordulhat  például veszélyhelyzet életünkben  alkalmazható lesz, és nincs szükség arra, hogy további egyéb jogokat kelljen majd külön törvényekkel a kormánynak biztosítani.

A 3. § azt mondja, hogy a kormányt hatalmazza fel arra, hogy a saját rendelete alapján elrendelt veszélyhelyzet hatályát meghosszabbítsa. Mit jelent ez? Nem azt jelenti, amit Kocsis Máté elmondott az imént, hogy majd a parlament fogja eldönteni, hogy a veszélyhelyzet mikor szűnik meg, és a parlamentnek joga lesz a veszélyhelyzetet megszüntetni. Szó sincs róla! (Kocsis Máté: Nem mondtam ilyet!  Nacsa Lőrinc közbeszól.) Ez a kormány kizárólagos jogköre lesz, a parlamentnek az égadta világon semmi lehetősége nem lesz erre, kivéve, ha egyszer hajlandó lesz arra a kormánypárti kétharmados többség, hogy bejöjjön a Házba és megszüntesse. (Bangóné Borbély Ildikó: Több fegyelmezettséget!)

Itt megkérdezem, hogy akkor miért is nem korlátlan. Ha a parlament kétharmados többségére és az általa létrehozott kormányra van bízva, hogy ez a veszélyhelyzet meddig áll fenn, el tetszenének mondani, hogy hol van itt bármifajta demokratikus, parlament által ellenőrizhető kormányzás? Nincsen!

Például az a kérdésem, hogy miért nincs benne  ha már azt mondják, hogy nem korlátlan  az, hogy a WHO által meghatározott járvány végéig szól ez a törvény vagy ennek a törvénynek a hatálya. Ugyanis a világjárványt a WHO kihirdette. És ahogy majd reményeink szerint egyszer véget ér, a WHO meg fogja állapítani, ha már az utolsó országban sincs új beteg, hogy ez véget ért.

Nem 60 napról, nem 90 napról, nem 120 napról beszélek, kormánypárti képviselőtársaim, hanem egy olyan objektív körülményről beszélek, amit sem önök, sem én, sem senki nem tud befolyásolni, csak kizárólagosan a biológia. Ez pedig az, hogy ez a járvány egyszer véget fog érni. És van egy független világszervezet, akinek módja lesz arra, hogy kihirdesse: a járvány megszűnt. Akkor azt tessenek nekem mondani, ha önök jóindulattal terjesztették be ezt a javaslatot, ha önök tényleg úgy gondolják, hogy nem óhajtanak vele visszaélni, akkor miért nem lehetett például ezt a feltételt belevenni, hogy a WHO által kihirdetett járványveszély megszűnéséig?! Nem hiszem, hogy ha önök jóindulattal álltak volna ehhez, akkor ennek bármi akadálya lenne.

De mily érdekes: azt mondja a javaslat, hogy esetleg parlamentet nem lehet összehívni. És Alkotmánybíróságot? Hát, annak tökéletesen meg van határozva, hogy miként tud majd új ügyrend megállapítása mellett döntéseket hozni, holott  bocsássanak meg, senkit nem szeretnék megsérteni  egyelőre az Alkotmánybíróság alkotmánybíráinak átlagéletkora több, mint a parlament tagjainak átlagéletkora.

(14.40)

Azt mondja, hogy nem lehet időközi választás, és nem lehet országos vagy helyi népszavazás. Megértem, amit elmondott miniszter asszony, hogy nem óhajtják a polgárokat esetleg kitenni egy ilyen szavazással vagy választással annak, hogy találkozniuk kell olyannal, aki fertőzött, vagy miután betegek, nem tudnak a szavazati jogukkal élni, és még az urnakérés is nehézségekbe ütközik, mert a járványveszély fenyegeti a résztvevőket. Én ezt megértem, csak a probléma az  és erre mindig emlékezzenek , a Fidesz a legnagyobb politikai tőkét a népszavazásokból hozta ki magának, emlékezzenek rá, akkor kezdett az ő imázsa emelkedni, és azt a politikai eredményt elérni végül, ami megtörtént.

Az is szerepel az indoklásban, hogy lám-lám, az árvízkor, valamint a migránsválságkor milyen kiválóan járt el a kormány, és hogy ezek járnak előttünk példának. A helyzet az, hogy érdekes módon akkor nem választották ezt a metodikát. Akkor bizony a parlament hozzájárult a meghosszabbításhoz, és soha nem mertek túlmenni azon, mint ami már ebben a javaslatban szerepel.

Beszéltek itt az egészségügyről, a rendfenntartásról, a rendőrökről, például a miniszterelnök úr tegnap a katonákról fölmondta a létszámot. Egy apró probléma van. Ezt itt szép elmondani ebben a Házban, csak a gyakorlat teljesen más. Gondolják el azt, hogy a katonákat, rendőröket bent tartják a laktanyában, nem ügyeleti és készenléti rendszer van otthonról, hanem védőfelszerelések nélkül ott vannak együtt, tulajdonképpen teljesen kitéve mindannyiukat, egymást a járványveszélynek.

Ha ennyire a katonaságra és a rendőrökre számít majd a miniszterelnök a rendfenntartásnál, akkor például az ő egészségüket miért nem óvjuk? Vagy az egészségügyi személyzetet a védőfelszereléssel miért nem óvjuk? Elmondom önöknek, hogy a rendfenntartó szervezetek és az egészségügyi személyzet fog először tömegesen megbetegedni, mert nekik nincs védőfelszerelésük.

Azt mondja ez a javaslat, hogy a kormány jövőbeni intézkedéseit is már jóváhagyja ezzel a törvénnyel. Egyértelmű az Alaptörvény 53. cikke, hogy a parlamentnek jóvá kell hagynia a döntéseket. Olyan nincs, hogy egy nem ismert döntést már előre egy törvény jóvá fog hagyni. Ez egy fából vaskarika! Ezért mondtam az elején, hogy az Alaptörvény szellemisége ettől teljes mértékben eltér.

Még hadd mondjak pár gondolatot. Ha a hitelfizetési moratóriumra a december 31-ét meg tudták határozni  hiszen azt megtették a rendeleteikkel nagyon helyesen , akkor azt tessék nekem megmondani, hogy miért nem lehetett ebben a törvényjavaslatban is ezt a december 31-ét meghatározni!

Szeretnék még egy kérdésről beszélni. Másfél millió kettős állampolgár van Magyarországon  Magyarország lakossága körülbelül 9 millió 700 ezer , ez a lakosságszámhoz képest óriási. Bizonyára tudják, hogy nem lehet olyan szabályt hozni, hogy egy polgára egy országnak ne térhetne haza. Ezáltal ez úgy zajlik most, hogy a kettős állampolgárok, ahová éppen bemennek, azt az útlevelüket veszik elő. El tudják képzelni, hogy az, hogy potenciális másfél millió embert semmilyen módon nem tudnak ellenőrizni, akármilyen kormányrendeletet hoznak, és akármeddig lesz a veszélyhelyzet kihirdetve, ez például egy milyen komoly járványügyi kérdés? Merthogy az útlevelek mellett sem lakcímkártya nincs, sem az útlevelekben nem szerepel, hogy valójában az a polgár hol él. Ilyen kérdésekre például miért nem tetszettek gondolni?

De hogy ne szaporítsam a szót, és képviselőtársamnak is adjak elég időt, a kérdéseim a következők. Kelle ez a törvény ahhoz, hogy legyen elég védőfelszerelés és maszk? Kelle ez a törvény ahhoz, hogy ne legyen 70 milliárd forint a kórházak adóssága? Kelle ez a törvény ahhoz, hogy a katonák védőfelszerelést kapjanak, és ne a laktanyában kelljen ülniük, hanem hazamehessenek készenléti állapotba? Mert  hogy tudjanak róla  lengyel testvéreinknél csak ügyeleti rendszer van, hazaküldték a katonákat, hogy ne jelentsen az együttlétük további járványveszélyt. A NATO 25 százalékra csökkentette a készenléti létszámot, és hazaküldték a többi katonát. Vagy például a rendőröknek védőfelszereléssel való ellátása?

S ami a legfelháborítóbb: Biró Marcell az összes minisztériumnak kiküldte, hogy a minisztériumokban nem lehet home office, holott tudjuk jól, rengeteg minisztériumi munkatárs dolgozhatna home office-ban, de nem, a magyar minisztériumokban dolgozók nem. Tessék mondani, kell ez a törvény ahhoz, hogy egy humánus tevékenységet vezessenek be például ezzel!? Hogy legyen elég kórházi kapacitás a súlyos betegek számára, ugye, nem tetszenek azt mondani, hogy ez a törvény kell? Nem! Kormányozni kell. Normális állapotban is kell olyan kapacitás, hogy kormányozni lehessen. Az árspekulánsok visszaszorítása  kell hozzá ez a törvény? Nem kell! A kormánynak most is megvan erre a lehetősége.

S végül pedig: tudják, kik mutatták ki igazán, hogy önöktől mi várható el? A polgármestereik, akik ebben a helyzetben képesek voltak olyan döntéseket meghozni, amivel tökéletesen meghiúsították az önkormányzás minden elvét. Azt tudom önöknek mondani, hogy ők ott, a fideszes polgármesterek a katasztrófahiénák, a nem fideszes polgármesterek pedig a felelősségteljes településvezetők, természetesen tisztelet a kivételnek, azoknak a fideszes önkormányzati vezetőknek, akik nem tettek ilyen galád dolgot.

Tehát én azt tudom mondani, hogy ez a jogszabály nem az, amit az Alaptörvény az 53. cikkében megkövetel, és az is nagyon sajátságos, hogy önök leszavazták a több frakció által benyújtott, a veszélyhelyzet meghosszabbítására irányuló javaslatot. Na, miért is? Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  80  Következő    Ülésnap adatai