Felszólalás adatai

DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Minden évben felröppen a vita - jelenleg is ezt éljük -, hogy kell-e sorkatonai szolgálat, lehet-e kötelezni a sorköteles fiatalokat arra, hogy egészségüket, testi épségüket is kockáztatva fegyveres katonai szolgálatot végezzenek. Nagy előrelépés volt a polgári szolgálat bevezetése, amely lehetővé tette, hogy most már a sorkötelesek választhassanak: polgári szolgálat, fegyver nélküli szolgálat vagy fegyveres szolgálat-e az, amit a haza védelmében ellátni kívánnak.

A polgári szolgálat természetesen többletidőt és nagyobb jövedelemkiesést is jelent egy-egy családnak, egy-egy fiatalnak, mégis megpróbálnak ezzel élni, mert úgy gondolják, hogy eleget kell tenni alkotmányos kötelezettségeiknek. Mások más utat választanak: esetleg orvosi igazolást szereznek, vagy megpróbálnak összeköttetést találni ahhoz, hogy elkerülhessék valamennyi szolgálati fajtát. Nem csodálkozom azon az adaton, amikor a sorköteles fiatalok mintegy 40 százalékáról kiderül, hogy alkalmatlan a fegyveres katonai szolgálatra. Nem hiszem, hogy az egészségügyi állapotunk, bár nem túl jó, de ennyire katasztrofális lenne.

Megyémben olyan anomália alakult ki, amelyet írásban már az államtitkár úrnak is jeleztem, mely szerint ha a fiataloknál valaki polgári szolgálatot kér, akkor szinte egy teljes körű családtanulmányra, feltárásra, igazoltatási eljárásra van szükség.

Azt gondolom, hogy ezzel az alkotmányos joggal másképp is élhetnek ezek a fiatalok. Ezért kérdezem a tisztelt államtitkár urat, elfogadhatónak tartja-e azt az álláspontot, miszerint csak kivételes esetben lehet helyt adni a polgári szolgálat iránti igénynek. Hivatali packázás és a ködös eljárási szabályok helyett nem tartaná-e célszerűnek egy rövid, korrekt, példákat is tartalmazó és tájékoztató összeállító füzet kiadását annak érdekében, hogy aki ezzel élni akar, az időben megismerhesse a jogait?

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.)