Felszólalás adatai

DR. HAVAS SZÓFIA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Bár zömmel tegnap volt az egészségügyi ellátórendszer finanszírozásának vitája, de tekintettel arra, hogy az önkormányzatok jelentősen érintettek a finanszírozás másik lábának biztosításában, ezért a mai napon is, úgy gondolom, számos olyan kérdés került elő, és több képviselőtársunk is az ellenzék soraiból említette, hogy mennyivel jut kevesebb az egészségügy, az intézmények finanszírozására.

Nos hát, kezdjük akkor az elején. A költségvetés tervezése során, elhangzott miniszterelnök úr szájából is és valamennyi kormánypárti képviselő szájából is, hogy az egészségügy prioritásként kezelendő. Ennek értelmében, a gazdasági válságra való tekintet nélkül az E-alap finanszírozása változatlan marad. Ez nemcsak hogy így történt, hanem az elmúlt napok tárgyalássorozatai eredményeképpen tovább nőtt a gyógyító-megelőző kassza összege, tovább nőt az intézmények finanszírozási lehetőségének összege. De egy picit visszatérnék a korábbi évek tapasztalatára és gyakorlatára. Felmerült, hogy az önkormányzatok azzal, hogy kisebb összegből gazdálkodnak, kevesebb feladatot tudnak ellátni, és kevesebb feladatuknak tudnak eleget tenni, többek között az egészségügy finanszírozása vonatkozásában is.

Szeretném, ha tisztán látnánk ezeket a feladatokat és az egyes önkormányzatok részvételét is ezek végrehajtásában. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy amikor nem volt még megszorítás, nem volt világválság, nem voltak elvonások az önkormányzatok területéről, akkor is igen-igen szelektíven hajtották végre egyébként az önkormányzati törvényben pontosan rögzített feladataikat az önkormányzatok. Számos olyan önkormányzat volt, amelyik kizárólag presztízskérdésnek tekintette azt, hogy mekkora összeggel járuljon vagy ne járuljon hozzá a területén működő ellátó intézmény működéséhez, lett légyen szó járóbeteg-ellátóról vagy fekvőbetegről. Voltak olyan önkormányzatok is, amelyek erejükön felül voltak hajlandók áldozni az egészségügyi ellátórendszer javítására, a gépek cseréjére és egyéb fejlesztésekre. Úgy gondolom, hogy ez a jövőben is ugyanígy lesz, tekintettel arra, hogy az elvonások, amelyek nem zavarták korábban ezeknek az önkormányzatoknak a működését, úgy álltak hozzá a kérdéshez, hogy sok minden más feladatuk, akár önként vállalt, akár kötelezően vállalt feladatuk finanszírozására fordították az ágazat fejlesztésére szánt összegeket.

Az egészségügyi alap számait figyelve láthatjuk, hogy nominálértékben nemhogy csökkent, hanem még valamelyest növekedett is az Egészségbiztosítási Alap kiadási oldala, és azt is látjuk, hogy a munkanélküliség növekedésével párhuzamosan, illetve a járulékcsökkenéssel párhuzamosan a bevételi oldal csökkent. Ennek ellenére a kormány a központi költségvetésből kipótolja azt a hiányzó összeget, ami az ellátórendszer biztosításához szükséges. Az sem merült fel képviselőtársaim beszédében, hogy mit jelent és mit jelentett akár az önkormányzatok, akár az egészségügyi intézmények számára az a pluszösszeg, amit a valutaárfolyam változása jelentett. Emlékezzünk vissza, amikor a kormány szakértői szinten nekiállt, hogy a válság negatív hatásait megpróbálja az ország számára elviselhetővé tenni, és ha visszaemlékeznek képviselőtársaim, hogy a 300 forint fölötti euró ma 269-270 körül állt meg, ez körülbelül 10 százalékos növekedést jelent, és ennek a kiadásmegtakarításnak valamennyi előnyét azok évezik, akik akár intézményi, akár önkormányzati feladatokat látnak el. Ez a pluszösszeg természetesen mind helyben marad.

Úgy gondolom, hogy ennek a költségvetésnek a tervezése során a kormány mind az egészségügyben, mind egyéb ágazatokban igyekezett maximálisan megtenni azt, amit a válság számunkra lehetővé tett. Azokat az ágazatokat, amelyek a legérzékenyebbek egy ilyen válság elviselésére, lehetőség szerint sokkal kevésbé érintette, mint azokat az ágazatokat, amelyeknek jobb képességük van kivédeni saját maguknak azokat a változásokat, amelyeket a világgazdaság és a pénzügyi válság számukra előírt vagy lehetővé tett. Úgy gondolom, hogy ezek a számok, amelyek akár az önkormányzatok, akár az egészségügyi intézmények számára biztosítják a jövő évi működést, azt mindenféleképpen fenntarthatóvá teszik. Az is igaz, és ezzel zárnám hozzászólásomat, hogy ebben maximális konszenzus van mind a két oldalon, hogy egy ugyanilyen, változtatás nélküli egészségügyi ellátórendszert, ami egyébként az önkormányzatokra is komoly terhet ró, a jövőben nem fog tudni az ország fenntartani, mindenféleképpen strukturális változásra lesz szükség. Ezt pártsemleges alapon kell végrehajtani, olyan szakmai és olyan valódi adatok mentén, amelyek a betegek, a lakosság igényeihez nagyságrendekkel jobban igazodik, és sokkal kevésbé veszi figyelembe azokat a presztízsszempontokat, amelyek az önkormányzatoknál vagy akár a képviselőtársaimnál is felmerültek.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)