Felszólalás adatai

BALLA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látszik az előző beszédekből és hozzászólásokból, hogy ez a 2006-os költségvetés kártyavárként omlik össze. Ez így van 2003-tól, hogy egyre hamarabb és egyre korábban érezzük azt, hogy elhibázottak a költségvetési elképzelések. Így van ez a külügyi költségvetéssel is. Ez a költségvetés, amelyet mi látunk most a külügyi bizottságon belül, illetve a külügyi tárcánál, azt mutatja, hogy ez egy ingadozó kártyalap ebben az omladozó kártyavárban. Komolyabb aggodalomra ad okot, hogy a kormányzati külpolitikai ígéretekből szinte semmi sem valósult meg, pontosabban, ha tíz ígéretet veszünk, akkor abból jó, ha egyet tekinthetünk teljesítettnek, márpedig ez csak egy 10 százalékos teljesítést jelent.

Tisztelt Ház! A hazánk nemzetközi megítélését alakító és az országról alkotott nemzetközi véleményekkel kapcsolatos feladatokat végző, ezekben a kérdésekben napi szinten tevékenykedő diplomaták, szakemberek nagy felkészültséggel végzik felelősségteljes munkájukat. Sajnos egy-egy tapasztalatlanságra utaló miniszterelnöki kijelentés miatt, mint a kínai vízum vagy arab terroristák, vagy hároméves uniós költségvetés, vagy akár nézhetnénk a táviratok feloldását vagy az Európai Unió szigorú költségvetési kritikáját, egyre nehezebb feladatokkal és egyre nehezebb szakmai körülmények között kell ezt a munkájukat elvégezni a külképviseleteken. A 2006-os külügyi költségvetés pedig a számai alapján a működőképességet veszélyezteti a külügyi tárcánál. Nem elég, hogy 2004-ben 11 milliárd forintot, majd 2005-ben 12 milliárd forintot zároltak, azt lehet látni a külügyi működési költségvetésben, hogy évről évre zárolások vannak, és ennek az a legnagyobb baja vagy legnagyobb problémája, hogy ezeknek a feloldását az akkori, az idei feladatok megoldását nem lehet megtalálni, nem lehet követni a 2006-os költségvetésben, a 2006-os tervezetben. Mert előfordul olyan is, hogy a tavalyi évhez képest feleannyit terveznek olyan tételekre, amelyeket a tavalyi évben zároltak, és a mai napig nem kerültek kifizetésre, nem fizették ki. Ráadásul, ha megnézzük az egész költségvetését a Külügyminisztériumnak, azt lehet tapasztalni, hogy majd’ 10 százalékkal kevesebbet kap az idei évben, mint az előző években.

Azt lehet mondani, hogy a 2006-os költségvetés kihúzza a talajt a Külügyminisztérium alól. Csak néhány példa! Miközben a kormányzat 260 millió forintot pazarol külügyi kommunikációra, amelynek igazából eredményességét eléggé ellentmondásosnak tekinthetjük, addig az összes képviseletünk felújítására 54 millió forint jut. A szóbeli kiegészítések pedig arról beszélnek, hogy bezárnak hét képviseletet, és azokat az épületeket, amelyek részben állami vagyont, alapvetően közvagyont képeznek, kiárusítják, és talán majd az ebből befolyt összegekből fogják végezni a képviseletek felújítását. S hogy még tetézzük ezt a gazdálkodási problémát, a szóbeli indoklásban elhangzott az is, hogy a Külügyminisztérium a néhány éve elhatározott brüsszeli képviseleti irodaház megvásárlásának az utolsó részletét, mintegy 700 millió forintot megpróbálja átütemezni, és halasztott részletfizetést fog kérni. Felmerül a kérdés, hogy ilyen szűkös gazdálkodás esetében pedig az ekkora összegnek az egy évvel való elhalasztott kifizetése mekkora pótlólagos költségeket fog majd jelenteni a költségvetésnek.

(19.40)

Bizonytalanságot szül az is, hogy ígérete ellenére a kormány feladta Magyarország szerepét, amit a térség stabilitásában játszott, hiszen az erre a célra szolgáló különböző folyamatoknak - mint a szegedi folyamat vagy a nyíregyházi folyamat - vagy csökkentette a támogatását vagy a forrásait, vagy pedig egyáltalán beolvasztotta egy másik, áttekinthetetlennek tűnő fejezeti részbe, fejezeti sorba. Hasonló bizonytalanságot szült a költségvetésnél, ami a szóbeli indoklásból is kiderült, hogy a schengeni alap előirányzatának a felhasználása az elmúlt évek zárolásai miatt már két évben nem történt meg, és a jelenlegi előterjesztés-tervezés is csak fele az előző évieknek. Ez egyrészt negatív hatással lehet a 2007-es schengeni csatlakozásra, másrészt pedig hol vannak azok az összegek, amelyek ezeket a célokat szolgálták volna.

Beszéltünk arról is, hogy több nemzetközi intézménynél, több nemzetközi szervezetnél mintha adósságaink lennének, mert egyetlen elkülönített fillért nem látunk például azokra a békefenntartási feladatokra, amiket az ENSZ égisze alatt kell esetleg végeznünk, és a korábbi évek költségvetésében szerepeltek ezek a sorok. Tehát sorolhatnánk még a hiányosságokat. Csak zárójelesen mellétenném azt, hogy az Európai Unió milyen szigorú kritikával illette a jelenlegi kormányzat költségvetési politikáját. Gondolom, erről majd képviselőtársaim beszélnek a későbbiekben. Talán azt is lehet látni, hogy az a költségvetés, amely majd a határon túli magyarok támogatását is nagyon hangsúlyozottan… - ígéretekről van szó, majd a későbbiekben Németh Zsolt képviselőtársam, elnök úr fogja összeszedni azokat a kritikus véleményeket, amelyek azt mutatják, hogy a legnagyobb vesztesei ennek a külpolitikai fejezetnek talán a határon túli magyarok.

Összegzésképpen, a saját gondolataim összegzéseképpen engedjék meg, hogy azt mondjam, hogy a Medgyessy-Gyurcsány-kormány tevékenysége és tapasztalatlansága következtében immáron a működésképtelenség, a működőképesség határára sodródott a magyar külpolitika, az a külpolitika, amelynek az az elhivatottsága, hogy Magyarország nemzeti érdekeit külföldön is megjelenítse, és az ezért felelős Külügyminisztérium - jelenlegi működési feltételeinek tovább szigorított állapotában azt kell tapasztalni - a működésképesség határára sodródott.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)