Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BÖRÖCZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Énszerintem egy előremutató és jól előkészített törvényjavaslat van a kezünkben ma, de ahogy látom, ellenzéki képviselőtársaim nyilván azért vannak itt, mert nem egészen így gondolják, de majd elvitatkozunk erről. Én meg vagyok róla győződve, hogy a magyar kormánynak az elmúlt tíz évben is számos olyan intézkedése volt, amely célzottan próbált meg egy-egy gazdasági területnek, egy-egy ágazatnak segíteni, és olyan törvényjavaslatokat nyújtott be, ami nyilván az emberek életminőségét, az emberek hétköznapjait megpróbálta javítani. A jóléti állam lépéseit megpróbálta megteremteni, ezeknek a lehetőségét, és nyilván, amikor gazdasági válság volt, akkor is olyan intézkedéseket hozott a kormány, amit akkoriban akár még sok ellenzéki párt, ellenzéki képviselő is kritizált. De aztán mégiscsak kiderült, hogy ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően Magyarország végül is győztesen került ki az eddigi válságokból, és sikerült legyőzni azokat.

Hogy miért is mondom ezt? Már csak abból a szempontból is, mert ez a törvényjavaslat egyszerre szolgál társadalompolitikai, gazdaságfejlesztési, városfejlesztési és környezetvédelmi célokat. Államtitkár úr elég részletesen beszélt arról, hogy ez a törvény mit tartalmaz, én ezeket csak érintőlegesen említeném meg.

Ahogy hallhattuk, ez a törvénymódosítás tulajdonképpen három törvényt érint, három törvénynek a módosítását, és az egésznek a magja, az egésznek tulajdonképpen a központi eleme a rozsdaövezeti akcióterület, amelyeket meghatároz a törvény. És itt is érdemes nyilván megemlíteni azt, hogy mind rövid távra, mind hosszú távra gondolt ebből a szempontból a kormány, hiszen a törvényjavaslat szövegéből kitűnik, hogy van egy azonnali rozsdaövezeti akcióterület, illetve egy közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterület. Nyilván mind a kettőnek más-más szerepe van ebből a szempontból. Az azonnali rozsdaövezeti akcióterületek azokat a területeket foglalják magukban, amelyekben viszonylag gyorsan, kisebb erőfeszítéssel, gyorsan megkezdhető a kívánt építési beruházás megindításához szükséges előkészítő munkák elvégzése. Nyilván a közép- és hosszú távú részeken pedig egy nagyobb előkészítő munkát, nyilván ezeknek a területeknek a rekultivációját, a kármentesítést és egyéb infrastruktúra-fejlesztést is el kell végezni majd ahhoz, hogy ott egyébként lakóépületek, lakások építéséhez szükséges beruházás megvalósulhasson.

Ezt azért fontos elmondani, mert nyilván ez a központi eleme ennek a javaslatnak, hiszen a javaslat arról szól, ahogy államtitkár úr említette, hosszú-hosszú évtizedek óta, ahogy Magyarországon az ipar átalakult  és ez a javaslat nyilván érinti Budapestet, érinti a nagy megyei jogú városokat, érinti a nagyobb településeket, megyeszékhelyeket , nőttek a városok, alakult az élet, úgy nyilván egy-egy ipartelepnek, egy-egy, most rozsdaövezetnek hívott területnek tulajdonképpen megszűnt a funkciója. Ezek sok esetben akár katonai, akár ipari telepek voltak, amelyek súlyosan szennyezettek is, ezért ezekhez a területekhez, mivel rendkívüli forrásokat igényel ezeknek a rendezése, évtizedekig senki nem nyúlt hozzá.

Azt is hallhattuk, hogy nyilván erre számos nyugat-európai és európai példa van, én most ezekbe nem mennék bele, államtitkár úr említett néhányat ezek közül. Azt mondják, hogy talán  azt mondják, hogy  Anglia a legsikeresebb ebből a szempontból, hiszen ott évtizedekkel korábban, már a ’80-90-as években indítottak ilyen típusú programokat. Nyilván Magyarországon a magyar helyi specialitásoknak megfelelően kellett ezt a szabályozást megalkotni, és ennek köszönhetően gyakorlatilag az akcióterületeknek a meghatározásához nyilván a kormány a kerületekkel, illetve az önkormányzatok, a települési önkormányzatok véleményét kikérve barnamezős területeken határozza majd meg ezeket, hogy hol lehet ezeket az övezeteket kijelölni. Ami nyilván önmagában még nem biztos, hogy túl sok mindenre elég lenne, itt nyilván mögé kell rakni azokat az állami segítségeket, ami ezt aztán egy fenntartható, jól működő beruházássá teszi, és majd itt el is mondom, hogy ezeknek mi lenne szerintünk az értelme.

A leglényegesebb eleme a törvénynek, ahogy elhangzott, hogy a 150 négyzetméter alatti lakások értékesítésénél a 27 százalékos áfa 5 százalékra csökken, illetve ezekre az övezetekre a jövőben a kiemelten közérdekű beruházások megvalósítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, ezzel nyilván felgyorsítva a hatósági ügyintézést, remélhetőleg olcsóbbá és gyorsabbá téve a beruházásokat.

És hogy miért is fontos ennek a törvényjavaslatnak a beterjesztése? Én úgy gondolom, hogy legalább négy pontban összefoglalhatók ennek a javaslatnak a pozitívumai. Egyrészt, mert ahogy említettem már a felszólalásban, a jelenlegi várossebek begyógyítására, a rozsdaövezetek rehabilitációjára alkalmas ez a javaslat. Ráadásul ezek az övezetek általában a város terjeszkedése miatt egyébként jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek, és alapvetően jól bekapcsolhatók a város szövetébe, amennyiben nyilván ezek a beruházások megvalósulnak.

A második pont pedig a környezetvédelem szempontjából is fontos, hiszen környezettudatos és klímabarát építési technológiák alkalmazása esetén segítik a környezet- és a klímavédelmi célok elérését, azaz magyarul: egyébként az elöregedett és gyenge energiahatékonyságú lakásállomány megújítását.

A harmadik pontban pedig a családok és a fiatalok olcsóbb lakáshoz jutását emelném ki városon belül. Erre majd külön kitérnék, mert azt hiszem, hogy erről érdemes néhány további gondolatot mondanom.

Illetve a negyedik pontban pedig legalább ennyire fontos, ahogy államtitkár úr is említette, a munkahelyek védelme és az építőipar támogatása, hiszen itt az építőipar és az ingatlanpiac területén tulajdonképpen 2019 második negyedévétől kezdve a lakásárak növekedése megállt, sőt igazából  akár ez örvendetes tény is lehet  némi csökkenés is bekövetkezett a ’19-es adatok szerint. Az pedig egészen biztos, hogy az adásvételek száma már 2019-ben csökkent, és 2020 elején mind az adásvételek száma, mind pedig egyébként az árak is estek.

Erre nyilván a koronavírus-járvány miatt bekövetkezett gazdasági problémák ráraktak jó pár lapáttal, és nehéz helyzetbe hozták mind az építőipart, mind pedig az ingatlanpiac szempontjából is további problémákat okoztak.

Nyilván itt az lenne a cél az 5 százalékos áfával, ahogy említettem, hogy a városon belül tudjunk kialakítani vagy tudjanak majd kialakítani a beruházók olyan jól megközelíthető, jó közlekedési adottságokkal rendelkező lakóhelyeket, lakóingatlanokat, amelyeket a jelenlegi körülmények között is, a jelenlegi áraknál is olcsóbban tudnak majd megvásárolni mind a családok és mind a fiatalok. Ez egy Budapest méretű városnál már csak azért is kifejezetten fontos, hiszen a jelenlegi tendenciák azért azt mutatják, hogy a fiatalok, a családosok egy jelentős része inkább az agglomerációba költözött, és ez nyilván nem azt jelenti, hogy ne járnának be a fővárosba. Ez nyilván pluszterhet okoz mind a fővárosnak egyébként, mind az agglomerációnak. Tehát ha lehetséges, akkor ki kell használni azt a célt is, hogy ezeket a rozsdaövezeti részeket beépítve, felújítva a városon belül biztosítsuk az embereknek a lakhatását.

Ahogy említettem, ez Budapest szempontjából meg a megyei jogú városok szempontjából is kifejezetten fontos. És még talán annyit említenék meg, hogy az aktív nemzedék, mivel egyébként Budapest is elöregedő városnak tekinthető, hiszen fogy a lakossága, és az átlagéletkor pedig emelkedik folyamatosan, tehát nyilván az aktív fiatalok, családok kiköltözése az agglomerációba szintén gondot okozhat, hiszen az aktív, élénk gazdasági és a kulturális életet élő lakosság hiánya egyrészt munkaerőhiányt okoz, és versenyképességi hátrányokat is eredményezhet ezeknél a településeknél.

(0.30)

Tehát ez a törvényjavaslat, legalábbis ennek az eredménye, amennyiben nyilván így alakul, ezeket a problémákat is részben tudja orvosolni.

Ráadásul, ahogy említettem, a túlzottan növekedő agglomerációs települések pedig folyamatos infrastrukturális beruházásokat igényelnek, és sok esetben túlfűtött, túlterjedt, túlterjeszkedett agglomerációs települések jönnek létre, amelyek nem feltétlenül jók.

Belemehetnénk itt még a lakáshelyzetbe meg a budapesti és vidéki lakásárak alakulásába, de azt hiszem, hogy mégis úgyis lesz itt a vitának helye, úgyhogy köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps.)