Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvényjavaslat a műemlékek és kulturális örökség védelme érdekében állapít meg módosításokat. A műemlékek a nemzeti identitásunkhoz tartoznak, melyeket különösen nagyfokú védelem illet, hogy nemzeti kincseinket a jövő nemzedékek számára is meg tudjuk őrizni.Legnagyobb nemzeti tragédiánk századik évfordulóján ez a törvényjavaslat különösen aktuális, ugyanis egy olyan ország vagyunk, akiknek nemzeti kulturális örökségének jelentős része határon túlra került, így nekünk, az anyaországnak az is feladatunk, hogy a Kárpát-medence egységes és oszthatatlan magyar nemzeti örökségére vigyázzunk, megóvjuk magunknak és a jövő nemzedéke számára.

Ezt a munkát el kell végeznünk, ami számunkra nemcsak egy feladat, hanem egy történelmi küldetés is. Egy olyan nemzet számára, aki ennyi mindent elvesztett, a megmaradt területek, kulturális örökségünk sokkal jobban felértékelődött. Ezekre még jobban kell vigyáznunk, még szigorúbb szabályokat kell hozni, de az elszakított területek magyar öröksége nélkül soha nem lehet teljes, egész nemzeti örökségről beszélni.

Számunkra természetes: magyar nemzeti örökségről csak a tíz éve tartó határok feletti nemzetegyesítés értelmében lehet beszélni, amelybe ugyanúgy beletartozik a Dunától északra és az Olttól keletre fekvő magyar kulturális örökség is, mint az alföldi vagy a dunántúli műemlékek.

A magyar kormány az elmúlt években számos jelentős magyar műemléket újított fel az anyaországi helyszínek mellett a határon túli területeken is. A helyi magyar közösségek életében meghatározó szerepet játszó, nagy értéket hordozó műemlékek felújítása, megőrzése nemzeti érdek. A 2015-ben útjára indított Rómer Flóris-terv keretében eddig mintegy 150 határon túli magyar műemlék újult meg részben vagy egészben. Államtitkár úrnak is, L. Simon László államtitkár úrnak is nagy szerepe volt ennek a programnak a kidolgozásában is, úgyhogy köszönet neki. A helyi templomok, műemlék épületek megőrzése és felújítása jelentős mértékben hozzájárul a magyar közösség megmaradásához, magyar identitásuk fennmaradásához.

A mostani törvényjavaslat célja egyrészről a műemlékvédelmi besorolási kategóriák módosítása, a műemlékek hatékonyabb védelme a jogalkalmazásban megjelenő gyakorlati nehézségek megszüntetése és a műemlékvédelem szabályozórendszerének egyszerűsítése érdekében.

Jelenleg hazánkban közel 15 ezer egyedileg védett műemléki érték található, amelyek három értékkategóriába vannak most sorolva: műemlék I. kategória, műemlék II. kategória, valamint általános műemléki védelemként nyilvántartott műemléki érték.

Az egyes értékkategóriákhoz a műemlékeket ért sérelem esetén különböző mértékű örökségvédelmi bírság is tartozik, mely azonban sok esetben nem képes azt a visszatartó erőt biztosítani, ami képes megvédeni a műemléki értéket a károkozástól. Ennek érdekében a törvényjavaslat a kulturális örökséggel összefüggő védelmi szint fenntartása mellett a műemlékek értékalapú védelmére helyezi a hangsúlyt. Ennek megfelelően a korábbi három kategória helyett két kategória jön létre: ezentúl minden védett építmény műemlékként lesz nyilvántartva, a leginkább kiemelkedő nemzeti értékeket fokozott védelemben szükséges létesíteni, kiemelt műemlék megnevezéssel, míg a többi a nem kiemelt műemlék kategóriába kerül.

A törvényjavaslatnak nem az a célja, hogy csak a kiemelt műemlékeket védje, hanem hogy mindegyik műemléket védje, azonban a nemzeti identitásunkhoz tartozó, kiemelkedő jelentőségű műemlékeinket még szigorúbb szabályok szerint szükséges védeni.

Kiemelt műemlékeink esetében az államot a törvény erejénél fogva elővásárlási jog illeti meg, valamint a törvényjavaslat szerint az érintett ingatlan tartozékaival, alkotórészével, berendezési tárgyaival, magával a fekvése szerinti telekkel együtt védelemben részesülne, és hozzá kijelölt műemléki környezet tartozna.

A törvényjavaslat a településeknek, a helyi önkormányzatoknak is kedvez, ugyanis lehetőséget ad a helyi védett épületek számának növelésére, amelyek a helyi közösség életében értéket hordoznak, közösséget teremtenek.

A törvényjavaslat a műemlékvédelem mellett két rendkívül fontos történelmi budapesti helyszínt minősít kiemelten közérdekű beruházásnak, ahol rehabilitációs és nagymértékű fejlesztési munkák zajlanak. Az egyik helyszín a budai Várnegyed és a budai Palotanegyedet érintő rehabilitációs fejlesztési terület kiemelten közérdekű beruházásnak minősítése. Az elmúlt években a budai Várban láthattunk számos olyan felújítást és olyan helyreállítási munkálatot, amelynek, azt gondolom, hogy az egész ország a csodájára járhat, és a turisták, ha majd a vírus után újra fognak jönni, akkor azt gondolom, hogy az egy kiemelt pontja lesz az országnak turisztikai szempontból is, de minden magyar is büszke lehet azokra a felújításokra.

A másik helyszín a számos helyen méltatlan állapotban lévő Gellérthegy, a Citadella erőd és környezete. A budai Várat és a Gellérthegyet évente turisták milliói látogatják belföldről és külföldről egyaránt, így a nagyszabású rekonstrukciós, felújítási, területrendezési munkák e helyszínek turisztikai vonzerejét is nagyban növelik, ami a turizmus újabb fellendítését hozhatja magával, ami majd a magyar gazdaságot erősíti tovább. Másrészt a két, nemzeti identitásunkat is meghatározó történelmi világörökségi helyszín, a Kossuth térhez hasonlóan közös magyar kincs, nemzeti kincs, amit minden magyarnak legalább életében egyszer érdemes meglátogatnia. Ez szerintem egy fontos kezdeményezés, iskolások is a Határtalanul! programban mennek határon túlra, a határon túli diákok jönnek Magyarországra, és minden magyarországi iskolás is a budapesti történelmi helyszíneket is végigjárhatja.

Továbbá a két budapesti helyszín a fővárosiak számára is közkedvelt pihenő- és kirándulóhely, kulturális központ, melyeknek a méltóságát megőrző, visszaállító felújítása az itt élők életminőségét is javítja. Ezeknek a kiemelkedő jelentőségű világörökségi helyszíneknek a megújítását, védelmét és fennmaradását szolgáló, értékőrző és fejlesztési célú használata és fenntartása nemzeti érdek. Ezért felújításuk az állami és önkormányzati szervek, az egyházak, szakmai és civil szervezetek együttműködésével valósul meg.

A mi fölfogásunk szerint egy sikeres és erős nemzet nagy becsben tartja saját kulturális épített és természeti örökségét, amelyek az állampolgárok érdekét szolgálják, valamint hozzájárulnak a gazdaság növekedéséhez is. A KDNP-frakció támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)