Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház előtt lévő 2020. évi központi költségvetés módosításáról szóló javaslat azt a célt szolgálja, hogy az év során, amennyiben szükséges, úgy a járvány elleni védekezéshez a szükséges források rendelkezésre álljanak, ezenkívül pedig az egyik legfontosabb feladatot, a gazdaság védelmét 2020 egészében tudjuk a költségvetési eszközökkel szolgálni. Ennek érdekében tehát, amennyiben az Országgyűlés elfogadja az indítványt, tovább él a Járvány Elleni Védekezés Alapja, tovább él a Gazdaságvédelmi Alap, ráadásul úgy, hogy forrásait a kormány döntése megemelheti, és amennyiben az Európai Uniótól pluszforrásokat kapunk, úgy azok fogadására egy külön alap szolgál majd, külön alap szolgál a bevételek elszámolására, az európai uniós járvány elleni védekezések támogatási alapja. A három alap továbbélésén túl az indítvány szól arról is, hogy a vállalkozások hiteleihez megemelkedett állami kezességvállalási keret álljon rendelkezésre. Én azt gondolom, hogy a most elhangzott vitában az intézkedések nagy részét nem érte kritika, ezért köszönetemet mondom el a tisztelt parlamenti képviselőknek.

Ami a vitás részeket illeti, most is szóba került az, hogy az önkormányzatoknak hozzá kelle járulni a védekezés költségeihez vagy sem. Ismét szeretném hangsúlyozni, hogy a járvány elleni védekezés költségeinek döntő részét nemcsak nominálisan, hanem a központi költségvetés kiadásainak és bevételeinek százalékában, összehasonlítva például az önkormányzati alrendszer kiadásainak és bevételeinek százalékával, legnagyobb részt a központi költségvetés állja. Ismétlem, nemcsak nominálisan, hanem mindenféle összehasonlításban a terhek nagy részét a központi költségvetés viseli. Én azt gondolom, ez így van rendjén, viszont a jelenlegi védekezésben mindenkinek célszerű a védekezésben részt venni anyagilag is, ezért tett javaslatot arra a kormány, hogy a gépjárműadó idei bevétele a járvány elleni védekezést szolgálja.

Szintén, ahogyan Boldog István képviselő úr mondta, az indítvány végső formájában arról is szól, hogy Budapest főváros az általa fizetendő szolidaritási hozzájárulás többletét szintén a járvány elleni védekezés szolgálatába állítsa. Itt pontosítani szeretném azt, hogy az önök előtt lévő javaslat a szolidaritási hozzájárulás tekintetében nem a más önkormányzatokra vonatkozó, úgymond 100 százalékos befizetési kötelezettségről szól, hanem továbbra is megmaradna a kedvezmény a főváros tekintetében, az idei évben csak a képlet szerint fizetendő tételnek a 85 százalékát kellene befizetni. Én tudom, hogy a „csak” szót sokan megkérdőjelezik, hiszen az eddig ismerthez képest többet kell befizetni, de arra a tisztelt Országgyűlést emlékeztetném, hogy összesen 745 önkormányzat van, amelyiknek a pénzügyi pozícióját akár az állami támogatások oldaláról, akár a szolidaritási hozzájárulás rendszerében a költségvetés valamilyen beszámítással érinti.

(21.30)

A 745 önkormányzat által fizetendő részt vagy a központi költségvetési támogatások csökkentését meghatározó részt egy képlet szabályozza. A 745 önkormányzat közül egyetlenegy önkormányzat van, amelynek nem a képlet szerint kell teljesíteni, és az Budapest főváros, akinek az egyébként teljesítendő hozzájárulásának csak a 85 százalékát kell befizetnie, és az idei évben ez a többlet szolidaritási hozzájárulás kizárólag a járvány elleni védekezést szolgálja. Azt gondolom, mindnyájan tudjuk, hogy a járvány elleni védekezés, ha valahol, akkor Budapesten kifejezetten fontos, hiszen a megbetegedések aránya természetszerűleg a népsűrűség, egyéb ismert adatok miatt itt a legnagyobb.

Azt is elmondanám, hogy ez a szolidaritási hozzájárulás, illetve a költségvetési támogatásoknál az adóerő-képesség figyelembevétele 2013 és ’17 óta működik. Semmilyen köze nincs ennek a rendszernek a 2019-es önkormányzati választásokhoz. Ezt azért mondom el, mert a vitában, akár itt, a plenáris ülésen, akár bizottsági üléseken ez a vád, ha úgy tetszik, elhangzott.

Én nem gondolom, hogy a kormány gyámság alá szeretné helyezni az önkormányzatokat. A kormány partneri viszonyt kér az önkormányzatoktól. Senki nem örül annak, ha az előzetesen kalkulált bevétele nem realizálódik, senki nem örül annak, ha többletkiadást kell teljesíteni. Azt kérem mindenkitől, hogy értse meg, a mostani helyzet mind az egészségügyi védekezés, mind a gazdaság újraindítása érdekében mindenkitől erőfeszítéseket igényel.

Ami a további észrevételeket illeti, Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr az egyetemek finanszírozását vetette fel. A frakcióvezető úrnak is azt tudom elmondani, hogy a járvány elleni védekezés, illetve a gazdaságvédelem érdekében a kormányzat átcsoportosított az irányítása alá tartozó szervezetek forrásai között az ismert védekezési, egészségügyi és gazdaságvédelmi célokra. Ennek a részeként az egyetemek dologi és intézmény beruházási kiadásaiból is átcsoportosítást hajtott végre gazdaságvédelmi, beruházási célokra. Hangsúlyozni szeretném, hogy a személyi jellegű kiadásokat ez nem érintette. Ez lényeges, hiszen senkinek a munkahelye vagy a fizetése nem került veszélybe, ugyanakkor a kormánynak lehetősége van arra, hogy adott beruházásokra, akár egyetemi beruházásokra munkahelymegtartó, munkahelyteremtő beruházásokra átcsoportosítást hajtson végre, tehát az egyetemek normál működését, a normál feladatellátást az idei évben az intézkedések nem érintették. Kétségtelenül az egyetemektől is takarékossági intézkedéseket kértünk. De amennyiben  ismétlem  munkahelyteremtő, munkahelybővítő beruházásokat hajt végre egyetem, úgy nyilvános kormányhatározattal a kormány forrásokat csoportosíthat át.

Az önök előtt lévő indítvány ugyan nem érinti a víziközmű-cégeket vagy a hulladékgazdálkodást, mégis frakcióvezető úr is és Hajdu László képviselő úr is rákérdezett, ezért hadd mondjam el, hogy ami a víziközmű-cégeket illeti, látni kell, hogy a cégek jelentős része döntően önkormányzati tulajdonban van. Azt gondolom, hogy a beruházásoknál is az önkormányzatok alapvető feladata, hogy forrásokat biztosítsanak. Természetesen tudom azt, hogy a járvány elleni védekezés, illetve a mostani gazdasági helyzet az önkormányzatokat is új anyagi szituációba hozza. Tehát ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy az önkormányzatoknak is át kell strukturálniuk a forrásaikat, mégis rendszerszintűen nem kerülhetjük meg a tulajdonosok felelősségét. Ez az egyik dolog, amit frakcióvezető úr felvetésére hangsúlyozni szeretnék.

A második dolog az, hogy a víziközmű-cégek számos támogatási forrásból, említhetném az európai uniós KEHOP programot, a beruházásaikhoz kaptak forrást. Azzal számolunk, hogy a 2021-27 közötti időszak európai uniós forrásainak egy részét például tipikusan a víziközmű-cégek beruházásaira is fel lehetne használni.

Ami a hulladékgazdálkodási rendszert illeti, első helyen azt szeretném elmondani, hogy a rezsicsökkentést követően a lakosoknak egy alacsony árat kell fizetni a szemétszállításért. A központi irányítás alatt lévő hulladékgazdálkodó céget a kiadásai tekintetében nem tudja teljes egészében a lakosságtól származó bevétele finanszírozni, így a központi költségvetés kiegészítést ad ehhez a tevékenységhez. Tehát amikor hulladékgazdálkodási feladatról beszélünk, akkor, ismétlem, azt szeretném rögzíteni, hogy rezsicsökkentett árak vannak, és a hulladékgazdálkodás működéséhez a központi költségvetés támogatást ad. Az NHKV nevű állami tulajdonú szervezet a hulladékszolgáltatókkal kapcsolatban van, mindenütt szerződéses viszony van, az állami szerv természetesen a szerződéses kötelezettségei szerint fog eljárni és fogja a szolgáltatóknak a támogatásokat kifizetni. A lényeges az, hogy a csökkentett árakon a hulladékelvitel biztosított volt, és bízom abban, hogy ez a jövőben is így lesz.

Mindezeket figyelembe véve, azt gondolom, hogy az önök előtt álló törvényjavaslat alapvető fontosságú annak érdekében, hogy a gazdasági folyamatok negatív hatásait tompítsuk, alapvető fontosságú annak érdekében, hogy minél több munkahelyet őrizzünk meg és minél több munkahelyet teremtsünk. Ha e tekintetben sikeresek tudunk lenni, akkor, bízom abban, hogy 2021-től a gazdasági növekedéssel a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok pozíciói is javulni tudnak. Mindezek alapján javaslom a kormány által benyújtott és a Törvényalkotási bizottság által módosítani javasolt indítványt támogatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.