Felszólalás adatai

KOVÁCS FERENC (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselő Hölgyek! Tisztelt Képviselőtársaim! Az új évezred kezdete még nagyobb felelősséget jelent nemzeti örökségünk, apáink, nagyszüleink, őseink ránk hagyott értékeinek megóvásában. A magyar épített örökségünk közül számos épület, épületegyüttes, vár, kastély, palota és templom az egyetemes európai kultúra méltó reprezentánsa.

Ezért nagy örömmel konstatálhatjuk mindannyian, hogy több minisztérium több fejezetében a gazdaság teljesítőképességével arányosan növekednek az ezekre az épületekre fordítható összegek, támogatások. Külön öröm számomra, hogy a Széchenyi-program keretén belül kifejezetten a kiemelten támogatandó körök közé emelték fel a kastélyprogramot.

Műemléképület-állományunk sorsa és jelenlegi állapota súlyos tehertétel mind a költségvetés, mind a jelenlegi tulajdonosok számára. A második világháborút megelőző évek óta az ismert politikai okokból eltűnt az a vagyon, mely ezen épületek működtetését, felújítását finanszírozhatná.

Sok értékes épület pusztult és tűnt el még a legutóbbi 15 évben is. Sajnálatos, de kijelenthető, hogy jó pár épület esetében a 24. órában vagyunk. A természeti adottságok mellett építészeti örökségünk jelenti a legnagyobb vendégforgalmi vonzerőt a világ minden részén. Különösen nagy vonzerőt jelentenek a természeti értékek, plusz az emberi tevékenység által létrehozott szellemi és anyagi értékek együttes pozitív tartalmú megjelenésének ritka példái. Európában egyre nagyobb jelentőséget kap a tradicionális kultúrtáj - mint az ember által befolyásolt, alakított természetes és az abba belesimuló épített környezet harmonikus egysége -, amely minden ország, minden kisebb-nagyobb térség sajátosságait, az ott élő és alkotó emberek évszázadok alatt kialakított környezetét foglalja egységbe.

A világ legjelentősebb idegenforgalmi célterületein éppen a környezetükkel teljes harmóniában lévő műemlékek révén fejtenek ki rendkívüli vonzerőt. Példákat említenék: Velence lagúnái vagy a Mont-Saint-Michel katedrálisa a tengeröbölből kiemelkedő szirten. A sikeres, nagy idegenforgalmat generáló kulturális események is általában az épített és a természetes környezet együttes vonzására alapozzák sikerüket; például Salzburg vagy ez előbb már említett Velence.

A turizmus és a vendégforgalom kapcsán kialakulnak azok a további kiegészítő idegenforgalmi termékek, melyek egy-egy műemléképület, annak gyűjteményei, parkja meglátogatásán túl a kínálat részévé, így bevételi forrássá válnak. Ezek közé tartoznak a saját termékek értékesítései, a műemlékhez kötődő kulturális kiadványok, képzőművészeti, iparművészeti, kertészeti s a többi termékek, rendezvények, koncertek, színi előadások, konferenciák, esküvők, vendéglátás, éttermi szolgáltatások, fogadások, társadalmi rendezvények szervezése, szálláshelyek, sport- és szabadidő-szolgáltatások, golf, tenisz, uszoda.

Jól megfigyelhető az a tendencia, ahogy az attrakcióturizmus is egyre inkább figyelemmel tünteti ki a kiemelkedő jelentőségű történeti épületállományt: a kultikus emlékeket, a különböző korok építészeti emlékeit és a köznapi élet emlékeit egyaránt. Ezért a korszerű termékfejlesztés a kulturális értékekre, egy-egy műemlékre alapozva, de az idegenforgalmi szektor törvényszerűségéhez igazodva újszerű terméket alakít ki. A kulturális és idegenforgalmi attrakció egyszerre épít a vonzerő örök, azaz autentikus és immanens értékeire és sajátosságaira, valamint az éppen aktuális divat irányzatainak elvárásaira.

A műemlékek hasznosításában a turizmus területén a passzív bemutatókat kiegészítő, a látogatók aktivitását kívánó elemek napjainkban egyre fontosabb szerepet kapnak.

(18.50)

Melyek ezek? Passzív bemutató: maga a látogatható műemlék, történeti és helytörténeti múzeum, technika, kiállítás.

Események: egyszeri vagy rendszeres bemutatók, lovagi tornák, harci játékok, lovasbemutatók, színházi előadások, folklórműsorok, tudományos és egyéb rendezvények, aktív részvételt kívánó játékok, tömegsportrendezvények, csapat- és egyéb szórakoztató játékok.

Mozgalmak: a kulturális célú vagy motivációjú mozgalmak székhelyei, helyszínei és térségi központjai lehetnek a műemlékek; tudományos kutatási központ, a kultúra és a nagyközönség kapcsolatának kommunikációs programját szolgáló intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatások, múzeumi emléktárgyboltok, szálláshelyek, éttermi szolgáltatások.

A turizmus a kulturális értékek fenntartásának egyik legfontosabb eszköze. A műemlékek a látogatók részéről befolyt bevételekből fenntartásukhoz és bemutatásukhoz anyagi lehetőséghez jutnak. Elismert gazdasági tény, hogy e források nélkül a kulturális értékmegőrzés költséges feladatát a társadalom csak szűkebb, sokkal szűkebb körben képes felvállalni. Turizmus nélkül számos kulturális érték elpusztult vagy elfeledetté vált volna.

A turizmus, a vendégforgalom ugyanakkor veszélyforrást is jelent az épített örökségünkre. Az idegenforgalom területén is meghatározóvá vált a fenntartható fejlődés elvének betartatása, betartása, a környezet- és az életminőség megőrzésének szükségessége. A turizmus és a környezet kölcsönhatásában a kiegyensúlyozottságnak kell érvényesülnie. A legbonyolultabban megoldható fejlesztési feltételrendszert a történeti városok megóvása és a nem zavaró jellegű idegenforgalmi hasznosítása jelenti. Ez a feladat csak a városok vezetőségének felelős, határozott és célirányos tevékenysége révén végezhető el eredményesen.

Egy műemléképület-együttes mint lakóinak élettere, közvetett és közvetlen módon járulhat hozzá egy település mint idegenforgalmi termék bemutatásához. Hazánkban jelenleg négy egységesen védett, világörökségnek minősített épített épületegyüttes van: Hollókő, Pannonhalma, Hortobágy és a legtöbb vendéget vonzó budai Vár.

A kastélyok és a kúriák sajátos és kiemelten jelentős szerepet töltenek be a műemlékvédelemben és az ehhez kapcsolódó vendégforgalomban. A kastélyok mint az egykori arisztokrácia és nagypolgárság lakóépületei, az intim lakóház jellegük mellett a gazdasági és a szellemi élet központjainak szerepét is betöltötték. Egy-egy kastély: egy-egy darab történelem. A kastélyok a kultúra és egy-egy térség történelmi értékeinek együttes megjelenítését nyújtják. Építészeti, parkosítási értékek, könyvtárak, műtárgyak és emléktárgyak gazdasági és ipari együttesként jelennek meg. Egykori összetett kulturális, társadalmi és gazdasági szerepük folyamatos átalakítása következményeként a kastélyok méltó újrahasznosítása csak tág lehetőségek között fogadható el.

A kastélyok hasznosításának egyik legelterjedtebb formája a saját értékeiket bemutató kastélymúzeumok mellett a kastélyszállók. A kastélyszálló idegenforgalmi szerepe és vonzereje jelentős: egyesíti magában a látnivaló és a szálláshely máshol elváló idegenforgalmi termékeit. Magyarországon az első kastélyszállót a Károlyi grófok nyitották meg az 1930-as években, füzérradványi kastélyukban. Ma Magyarországon mintegy 90 kastély, kúria és történelmi épületben lévő szálloda működik, számuk egyre bővül. Magyarországon a műemlékjegyzék körülbelül 800 kastélyt vagy kúriát tart nyilván. A nem védett épületekkel együtt körülbelül 2000 darab lehet a történelem viharait átélt kastély-, kúria-, palota-épületállomány.

A magyarországi kastélyok jelenlegi állapotát meghatározta az államosítás, illetve az ezt követő, máig ható szükséghasznosítás. Sajnos, legtöbbjükben ma is oda nem illő funkciók, kórházak, szociális otthonok, közintézmények működnek. Ezzel párhuzamosan több kastélyt múzeummá, kulturális intézménnyé alakítottak, melyek ma már a turizmusba is bekapcsolódtak. Számos kastély vált részlegesen látogathatóvá, ezekben iskolák, alkotóházak működnek.

Az 1980-as években Vas megyei kezdeményezésre kezdődött meg a kastélyok első szervezett hasznosítási akciója. Ennek keretében körülbelül 15-20 üres, nagyon leromlott kastélyt állami nagyvállalatok műemlékvédelmi támogatással újítottak fel üdülő és oktatási központ funkcióra. Ennek az akciónak a keretében alakították ki az első kastélyszállodákat a seregélyesi Zichy-hadikastélyban a Taurus Gumiipari Vállalat, a sziráki kastélyban a MOL, a vasszécsenyi új Ebergényi-kastélyban a Villanyszerelő-ipari Vállalat alakított ki kastélyszállodát.

A megyei idegenforgalmi hivatalok által üzemeltetett kastélyszállodák általában turistaszálló színvonalúak voltak. Ilyen például az egervári, a nagyvázsonyi, a bozsoki, a szerencsi.

Ebben az időben kerültek kisebb kastélyok először magánszemélyek tulajdonába, például: Sitke, Bük, Meggyeskovácsi.

A kastélyok hasznosítása kapcsán elsődleges szerepet kap az adott hely szelleme és az erre építhető szolgáltatások köre. A vagyonkezelők elsősorban az épületek látogathatóságának szerepét hangsúlyozzák, és erre építik a kapcsolódó szolgáltatásokat. A magyarországi kastélyturizmus kialakítása hatékony idegenforgalmi lehetőség, a programkínálat-fejlesztés idegenforgalmi csomaggá szervezése napjaink feladata.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)