Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Gúr Nándor képviselőtársam hozzászólása inspirált arra, hogy néhány gondolatot elmondjak ebben a vitában.

Gúr Nándor a számokat emlegette. Tudjuk, hogy a számok emlegetése az összefüggések nélkül önmagában nem sokat árul el. Ha például azt mondom, hogy a nyolcvanas évek közepén volt utoljára ilyen magas Magyarországon a munkában lévők száma, akkor 4 millió 100 ezer volt, most pedig 4 millió 200 ezer van munkában, ez azért nem mond önmagában túl sokat, mert a nyolcvanas évek közepén a nyugdíjkorhatár sokkal alacsonyabb volt. Tehát effektíve nem volt lehetőség arra, hogy az emberek tovább foglalkoztatásban legyenek. Ezért helyes, ha egymással összehasonlítható számokat mondunk az érveink alátámasztására, nem pedig olyanokat, amelyek nem függenek össze egymással.

Másrészt szeretném Gúr Nándor képviselő úr figyelmét felhívni arra (Gúr Nándor, elfoglalva a jegyzői székét: Figyelek!), hogy a közfoglalkoztatottak és a nehezen élő emberek elleni legnagyobb arcátlanság mégiscsak az volt, amikor a Szocialista Párt azzal a Simon Gáborral szervezte az éhség menetét, aki egyébként több száz millió forintot parkoltatott éppen különböző külföldi bankszámlákon. Volt mersze az éhezők menete élén hülyét csinálni az emberekből, meg az MSZP-ből is, meg egyébként Gúr Nándorból is. És nem kérték ki maguknak azóta sem, sőt megpróbáltak úgy tenni, mintha Simon Gábort nem is ismerték volna.

Az az összehasonlítás is helytelen volt a képviselőtársam részéről, amikor az általunk szervezett közfoglalkoztatást a szocialisták által szervezett közfoglalkoztatással és bérekkel hasonlította össze. Az lett volna a helyes, hogy az egyébként valóban minimálisan elérhető szociális segélyt veti össze a közmunkával. Mi ugyanis valójában egy olyan rendszert szerveztünk, amikor nem a korábbi közmunkát váltottuk ki, hanem azt mondtuk, hogy aki segélyt szeretne kapni… ‑ 27 ezer forint volt egyébként akkor, amikor a szocialisták ezt megvalósították. Próbáljon meg ebből Gúr Nándor is megélni, ha tud, mert előszeretettel mondták, hogy hogy lehet megélni 47 ezer meg 62 ezer forintból. Ők 27 ezret adtak, abból biztos sokkal jobban meg lehetett élni, mint az általunk adott jóval magasabb összegekből. Mindenesetre ezt a rendszert kell összehasonlítani azzal, amit a szocialisták megvalósítottak.

A szocialisták mindig is az elosztásban voltak érdekeltek, ebben nincs vita. Ők azt szerették volna, ha minél több olyan ember van, aki egyedül az állami transzferekre tudja alapozni az egzisztenciáját. Mi a munka pártján vagyunk, sokszor elmondtuk ezt, és most is ezt állítjuk.

A közfoglalkoztatással kapcsolatban igyekszünk olyan rendszert megvalósítani, amely nemcsak hogy emberi méltóságot ad annak, aki ebben a rendszerben részt vesz, mert a munka nem szégyen, hanem értelmessé is teszi ezeknek az embereknek a kétkezi munkáját. Nagyon sok helyen az országban ez így is valósul meg. Tekintettel arra, hogy alapvetően önkormányzatok és polgármesterek szervezik a közmunkaprogramokat, az ország 3200 önkormányzata között természetesen van egészen biztosan akár több tucatnyi olyan önkormányzat is, ahol nem jól nyúlnak hozzá, nem jól szervezik meg.

Valóban kelthet az emberekben rossz érzést, mondjuk, a közmunka szervezésének a metódusa. De azért többségében az önkormányzatok kifejezetten értelmes munkát adnak ezeknek az embereknek. Ilyen, amikor a korábban, a szocialista kormányzatok által előszeretettel elhanyagolt felszíni vízelvezetési rendszernek a rendszeres karbantartása van, amikor az utakat, a közterületeket tartják karban ‑ szükség is van erre ‑ olyan jól, hogy érezhető azon az adott falun, hogy emberek dolgoznak a közterületért, azért, hogy a környezet normálisabb legyen. Vagy például amikor ‑ és ez is nagyon fontos ‑ olyan általános szemétszedési programot csinálnak, ami utána adott esetben a másodlagos nyersanyagok értékesítésében még a közfoglalkoztatást szervező vállalatnak vagy szervezetnek bevételt jelent. Ez igenis értékteremtő, képzelje el, Gúr Nándor úr, bár tudom, hogy nehezen képzeli el ezt, mert előszeretettel szervez politikai éhségmeneteket krőzus szocialista képviselőkkel az oldalán, mint hogy inkább az emberek közé menjen.

Én igenis találkoztam azzal Jándon, hogy a közmunkaprogram keretében megszervezett eperértékesítés kapcsán azok az emberek, akik nem kerestek nagyon sokat ezzel meg a közmunkaprogrammal, még az eper értékesítéséből származó bevételt megkaphatták, és igenis büszkék voltak a munkájukra. Nem azt érezték, hogy segélyen vannak és majd a nagyságos szocialista vagy nem tudom, milyen urak pénzt adnak a zsebükbe, ha éppen jó helyre teszik az x-et, hanem azt érezték, hogy értéket állítanak elő. Ezt szerte az országban nagyon sok helyen lehet megtapasztalni, ha az ember kicsit figyel arra, hogy mi történik. Mint amikor ‑ tudom, meghökkentő ‑ Tiszalökön a közmunka-átalakításról volt a szó, pedig igazán nem a legjobban menő települések közé tartozik, akkor a közmunkában foglalkoztatott emberek tüntettek azért, hogy az önkormányzat tartsa fenn a közmunkaprogramot. Értik! Az emberek, a Gúr Nándor szerint halálra megalázott, kisemmizett, jövedelmüktől megfosztott emberek tüntettek azért, hogy egyébként ebben a programban részt vehessenek mindenki legnagyobb meglepetésére.

Egyáltalán nem mondható tehát az, hogy azok az állítások kiállnák a valósággal való összevetést, amelyeket Gúr Nándor képviselőtársam elmond. Azt tudjuk és nyilvánvalóan meg is kell mondani mindenkinek, ebből a szempontból örülök is Gúr Nándor felszólalásának, hogy ha a szocialisták kormányoznak, egy pillanat alatt fogják megszüntetni a közfoglalkoztatási rendszert, mert ők segélyben érdekeltek. Nem baj, legalább tudják a választók, hogy mikor majd odakerül a sor, akkor mi lesz, kitől mire számíthatnak. Ezért azt gondolom, hogy az emberek méltóságát, az emberek értékteremtő képességét kiaknázó közfoglalkoztatási rendszer és az ezzel a rendszerrel összefüggő javító módosító javaslatok feltétlenül támogatandók. Persze, a folyamatosan csak az újraelosztásban érdekeltek oldaláról ez nyilvánvalóan nem így van.

Mindenesetre kérem a tisztelt Házat, hogy a javaslatot, vagyis a javaslatnak ezt a részét, hiszen a felszólalásomban csak a közfoglalkoztatás egyes kérdéseire tértem ki, támogassák. Az anyakönyvi eljárásról szóló rész pedig, ahogy a német kisebbségi szószóló is elmondta, egy igen fontos, szimbolikusan is igen fontos módosítás, amely feltétlenül szükséges és támogatandó. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)