Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A tavaly Kínából indult új típusú koronavírus-fertőzés világjárvánnyá vált, amely hazánkat is súlyosan érinti. Az orvostudomány jelenlegi állása szerint a járvánnyal szemben globális megoldás nem ismert, ezért a koronavírus elleni küzdelem során minden országnak magának kell védekezési stratégiát kidolgoznia. A koronavírus elleni küzdelem és a magyar emberek megvédése a közös feladatunk, a felelős döntéseket azonban a kormánynak kell meghoznia.Magyarország Kormánya 2020. március 11-én a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére az Alaptörvény 53. cikkelye értelmében veszélyhelyzetet hirdetett ki. Az azóta eltelt időszakban a kormány számos intézkedést vezetett be, amelyek célja a Covid-19 fertőzés elterjedésének akadályozása, lassítása, illetve a fertőzés elleni küzdelem támogatása, az emberi egészség megóvása, valamint az állampolgárokat, a vállalkozásokat és az országot a világjárványból adódóan sújtó negatív gazdasági hatások enyhítése. Át kell éreznünk, hogy nemcsak a ránk szakadt szerencsétlenség nagysága példátlan, és nemcsak az ezeréves magyar államiság történelmében, hanem az egész világon is példa nélküli az a helyzet, amelyben vagyunk.

(14.00)

Mindannyiunknak tudatában kell lennie annak, hogy a vészterhes időkben felelős döntéseket kell hozni, és hogy az eddig megtett és valószínűleg előttünk álló intézkedések szokatlan és idegen korlátozásnak tűnnek. Ezek betartása, az összefogás és a fegyelmezettség azonban a magyarság legfontosabb erőtartaléka lehet. A mai vészterhes időkben ezen értékek elengedhetetlenül szükségesek a nemzeti egység megteremtéséhez és fenntartásához.

Legelőször is állítsuk fel az alkotmányjogi diagnózist, és állapítsuk meg az alkotmányjogi helyzetet, amely előállt a koronavírus-világjárvány magyarországi megjelenésével. Alaptörvényünk nemzetközi összehasonlításban is kifejezetten részletesen és garanciákkal körülhatárolt módon rögzíti, hogy rendkívüli helyzetben mi a teendő, és mely alkotmányos szervnek mi a feladata.

Az 53. cikk (1) bekezdése szerint a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

Az 54. cikk (3) bekezdése szerint a különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn. Vagyis a veszélyhelyzet kihirdetése és a veszélyhelyzet megszüntetésének kizárólagos hatásköre és ezzel a felelőssége is a kormányé, és csakis a kormányé.

A kormány alkotmányos mozgásterét ugyancsak az Alaptörvény 53. cikke határozza meg. Engedjék meg, hogy idézzem ennek (2)-(4) bekezdéseit: „(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel  sarkalatos törvényben meghatározottak szerint  egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. (3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány  az Országgyűlés felhatalmazása alapján  a rendelet hatályát meghosszabbítja. (4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.”

Mit is jelentenek ezek a rendelkezések? Egyfelől meghatározzák a kormány veszélyhelyzetben érvényesülő, a szokásosnál sokkal szélesebb és a hatékony védekezéshez nélkülözhetetlen hatáskörét. Vagyis rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Emellett rendelkezik arról is, hogy a kormány veszélyhelyzetben meghozott rendeletei mikor veszítik hatályukat. Az nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a veszélyhelyzet megszűnése ezt eredményezi.

Sok félreértés övezi azonban az Országgyűlés szerepét ebben a döntési folyamatban, ezért indokolt most arról is szólni. Az Alaptörvény idézett rendelkezése szerint az Országgyűlés hatásköre két kérdésre terjed ki. Egyfelől sarkalatos törvényben meghatározza, hogy a kormány egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Nem állítom, hogy aki azt állítja, hogy a jelen helyzetben ennek pontos katalógusát tudja adni, az hazudik, de azt igen, hogy nem bontja ki az igazság minden részletét.

Amint azt idéztem, a kormány veszélyhelyzetben kiadott rendelete főszabályként 15 napig marad hatályban. E rendeletek hatályának meghosszabbítása ugyancsak a kormány hatáskörébe tartozik, azonban ennek feltétele, hogy a meghosszabbításhoz az Országgyűlés felhatalmazást adjon. A veszélyhelyzetben meghozott rendkívüli intézkedések hatályának 15 napon túl való meghosszabbítására történő felhatalmazás ennek értelmében az Országgyűlés felelőssége. Egyszerűbben fogalmazva: ha az Országgyűlés ehhez nem járul hozzá, elsősorban az eddig megtett intézkedéseket fogja elveszejteni.

Engedjék meg, hogy felhívjam a tisztelt Ház figyelmét arra is, hogy korábbi Alkotmányunk ennél kevesebb szerepet biztosított az Országgyűlésnek. Mindössze arról rendelkezett a 35. § (3) bekezdése, hogy veszélyhelyzetben a kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeleteket és intézkedéseket hozhat. A veszélyhelyzetben alkalmazható szabályokról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmados szavazata szükséges  tehát így szólt a korábbi Alkotmány. Az Alaptörvény hatálybalépése előtt tehát az a kérdés fel sem merülhetett, hogy mihez és milyen gyakorisággal kívánna az Országgyűlés felhatalmazást adni.

Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény 53. cikk (1) és (2) bekezdésére, valamint az 54. cikk (1) bekezdésére figyelemmel a javaslat megalkotja a szükséges sarkalatos törvényi kereteket, hogy a kormány a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon kívül megtehessen minden olyan intézkedést, meghozhasson minden olyan normatív rendelkezést, amely a Covid-19-fertőzés okozta, tömeges megbetegedést okozó humán járvánnyal összefüggésben az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges.

A javaslat 2. § (2) bekezdése rögzíti, hogy az (1) bekezdés szerinti normatív rendelkezések és intézkedések célja kizárólag a Covid-19-fertőzés okozta humán járvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak csökkentése, illetve elhárítása lehet. Figyelemmel a helyzet rendkívüliségére és a szükséges intézkedések előre nem látható voltára, a javaslat nem határozza meg taxatívan azon intézkedéstétel és normaalkotás körét, amelyet a kormány gyakorolhat. A javaslat ugyanakkor az intézkedéstétel és a normaalkotás céljának rögzítésével az Alaptörvényre, az alkotmányos elvekre és a jogállami követelményekre is figyelemmel a humán járvány sajátosságai által megkövetelt mozgásteret állapítja meg a kormány részére.

A javaslat 2. § (2) bekezdése szerinti szabályozás értelemszerűen biztosítja azt is, hogy a kormány a legszükségesebb intézkedéseket hozza meg, továbbá hogy mérlegelje a beavatkozás arányosságát. A szabályozás egyértelművé teszi, hogy más veszélyhelyzetben ez a szabályozás nem alkalmazható, az kizárólag erre a különleges jogrendi helyzetre vonatkozik.

A javaslat 3. §-a az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése szerinti felhatalmazást tartalmazza. A felhatalmazás tárgyi és időbeli kereteinek meghatározásakor a javaslat figyelemmel van arra, hogy a kormány intézkedéseit, illetve vonatkozó normáit több kormányrendelet tartalmazza, ezért a hatálymeghosszabbítással érintett kormányrendeletek körét a szabályozási tárgykörük szerint is és nem kizárólag merev hivatkozás alapján állapítja meg.

A tárgyalt javaslat az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése alapján a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020-as kormányrendelet szerinti, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges megbetegedést okozó humán járvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet kihirdetése óta meghozott valamennyi intézkedést megerősíti, és azok hatályának meghosszabbítására az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése alapján a kormányt felhatalmazza.

A javaslat további célja, hogy Magyarország Kormánya abban az esetben is megalkothassa és hatályában fenntarthassa a rendkívüli rendelkezéseket tartalmazó rendeleteket, ha az Országgyűlés bármely, a Covid-19-fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó humán járvánnyal összefüggésben vagy ilyen okból nem ülésezik. A felhatalmazás sem időbeliségét, sem pedig tárgyát tekintve nem korlátlan, hanem csupán a veszélyhelyzet megszűnéséig biztosított.

(14.10)

A javaslat pedig egyértelművé teszi, hogy a döntés bármikor visszavonható.

Az Országgyűlésnek a soron következő határozatképes ülésein a fenti konstrukció alapján a felhatalmazás fenntartásáról nem szükséges döntenie, döntés csupán a felhatalmazás visszavonásának az igénye esetén szükséges. Az Országgyűlésnek pedig lehetősége van arra is, hogy csupán a kormány által hozott egyes intézkedések tekintetében vonja vissza a felhatalmazását.

Figyelemmel arra, hogy az Országgyűlés által meghatározott intézkedési és normaalkotási keretek szélesek, a javaslat előírja, hogy a kormány a veszélyhelyzet elhárítása érdekében megtett intézkedésekről rendszeresen az Országgyűlés ülésén, annak hiányában az Országgyűlés elnöke és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetői részére rendszeres tájékoztatást adjon. A magyar nemzet politikai bölcsessége, államszervező ereje mindig, a legnehezebb viszonyok között is meg tudta találni a módját, hogy miképpen merítsen erőt alkotmányos identitásából. Hinni szeretném, hogy a benyújtott törvényjavaslat elfogadásával a nemzet politikai bölcsessége nyilvánul meg, hogy a nemzet életösztöne sugallja, hogy érvényesítsük a jelen esetben nélkülözhetetlen primum vivere, deinde philosophare elvét, vagyis hogy előbb teremtsük meg az élet lehetőségét, és csak azután vitatkozzunk.

Tisztelt Ház! Szólnom kell a törvényjavaslat választásokat érintő rendelkezéseiről is. Az Alaptörvény alapján a képviselő-testület kimondhatja feloszlását. A javaslat szerinti szabály zárt időintervallumban átmenetileg kimondja, hogy a helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának kimondása esetén e döntés hatálya a veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be. Ez az eset vonatkozik arra is, amikor a katasztrófavédelmi törvény alapján a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek a feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester vagy a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja.

A választási és népszavazási eljárások során a közvetlenség alaptörvényi elvének érvényesüléseként valamennyi választópolgár személyes részvétele volna szükséges. Könnyen belátható, hogy ez a humán járvány megelőzését, illetve következményeinek elhárítását súlyosan veszélyeztetné. Csak utalok arra, hogy milyen értetlenség fogadta szerte Európában azt, hogy a francia helyhatósági választások első fordulóját ebben a helyzetben is megtartották. Tekintettel arra, hogy sem a választási, sem pedig a népszavazási eljárásról szóló törvények veszélyhelyzetre vonatkozó szabályokat nem tartalmaznak, szükséges itt rendelkezni arról, hogy a veszélyhelyzet idején az ilyen eljárási határidők megszakadjanak.

Ugyancsak szükséges arról is rendelkezni, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt időközi választás vagy népszavazás nem tartható. Az így elmaradt választás, illetve népszavazás időpontját azonban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül ki kell tűzni. Aki azt állítja, hogy ezek a rendelkezések szükségtelen, illetve aránytalan korlátozásokat jelentenek, egyúttal azt is kívánja, hogy az állam az ajánlások gyűjtése, valamint a szavazás során a választópolgárokat súlyos fertőzésveszélynek tegye ki. Ez megbocsáthatatlan felelőtlenség volna. Ismét hangsúlyozom, hogy az előbb ismertetett rendelkezések kizárólag a veszélyhelyzet idejére és kizárólag az időközi választásokra és a népszavazásokra vonatkoznak.

Az Alaptörvény 2. cikke azt rögzíti, idézem: „Az országgyűlési képviselők általános választását  az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével  az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.” A 35. cikk pedig azt mondja ki, hogy „A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év október hónapjában kell megtartani.” Olcsó, otromba és ordas hazugság tehát azt állítani, hogy a jövőben nem lesznek választások Magyarországon.

Tisztelt Ház! Különleges jogrend idején védekezni kell mindazon veszély pusztító hatása ellen, amely a helyzetet előidézi. A koronavírus elleni küzdelemben is a védekezés az elsődleges, a járvány terjedésének lassításán keresztül megvédeni az emberek életét, egészségét, megvédeni a magyar gazdaságot. A védekezés eredményessége ezért olyan közérdek, amely maga is fokozott büntetőjogi védelmet érdemel. Ennek egyik oldala, hogy a büntetőjog nem maradhat közömbös azzal a jelenséggel szemben, ha az állam által végzett járványügyi védekezést aktív módon, fizikailag akadályozzák.

A védekezés eredményességének másik oldala, hogy a társadalom részéről is fegyelmezettségre, nyugalomra van szükség. Annak ellenére, hogy aggasztó hírekkel szembesülünk nap mint nap, az országban rend van. Azonban az álhírek, a valós tényeket szándékosan torzító nyilatkozatok, híresztelések pusztító hatású pánikot válthatnak ki. Olyan következmények ezek, amelyek súlyosan nehezítik a védekezést, és súlyosbítják a veszélyhelyzetet. Különösen fontos ezért, hogy a fegyelmezettség, a tudatosság, a leírt vagy kimondott gondolatok következményének végiggondolása most fokozott elvárásként érvényesüljön. Az emberek kérdéseket tesznek fel, és válaszokat várnak. Pozitív vagy negatív véleményt alkotnak, kritikát fogalmaznak meg. Ezt az Alaptörvényben meghatározó alapvető jogot veszélyhelyzet idején sem szabad indokolatlanul korlátozni. Ugyanakkor a szólásszabadság kiemelt védelme mellett a jogalkotónak világos határvonalat kell jelentenie, hiszen ennek a büntető anyagi jogban is egyértelműen meg kell jelennie, illeszkedve annak ultima ratio, azaz végső eszköz jellegéhez. A számos nyugtalanító, zavaró közlés közül a védekezés eredményességét veszélyeztető szándékos hazugság vagy a valóság hazug eltorzítása bűncselekmény; bűncselekmény, amely szigorú büntetést érdemel, mert éppen arra jelent veszélyt, amiért most az egész nemzet együtt küzd.

Mindezekre figyelemmel a törvényjavaslat két új tényállást vezet be a büntető törvénykönyvbe: a járványügyi védekezés akadályozását, valamint a különleges jogrend idején a védekezés eredményességét veszélyeztető rémhírterjesztést. Ez utóbbi bűncselekmény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt napokban, hetekben számos párt az eddig megtett intézkedésnél többet, szigorúbb, további jogkorlátozó, gyorsabban reagáló intézkedéseket sürgetett. Ahhoz, hogy a kormány a szükséges intézkedéseket időben meg tudja tenni, szükség van a tárgyalt törvényjavaslat elfogadására. Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az általános és egyenlő választójog alapján közvetlen és titkos szavazással létrejött Országgyűlés, amely a legmegnyugtatóbban, a kétséget leginkább kizáróan fejezheti ki, hogy ezekben a történelmi időkben mi a magyar nemzet akarata.

Tudom, hogy a tisztelt Országgyűlés is tisztában van azzal a felelősséggel, amellyel szembesült. Nemzetünk életkérdése, hogy a javaslatról mikor és milyen döntést hoznak, lehetővé teszik-e, hogy Magyarország Kormánya az emberek élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának a garantálása érdekében a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, a koronavírus-járvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak enyhítése és elhárítása céljából rendkívüli intézkedéseket hozhasson, vagy ezt az egyébként más európai országokban is meglévő felhatalmazást elutasítják, ahogy tegnap első körben tette azt az ellenzék, és jelentősen megnehezítik a járvánnyal és hatásaival szembeni fellépés lehetőségét, késleltetik a nélkülözhetetlen intézkedések bevezetését. A törvényalkotás során ez az Országgyűlés választása, és csak az Országgyűlés felelőssége.

Kérem, hogy támogassák a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)