Felszólalás adatai
153. ülésnap (2000.09.04.), 193. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Potápi Árpád (Fidesz) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | Emberi jogi bizottság |
Felszólalás oka | Ismerteti a bizottság véleményét |
Videó/Felszólalás ideje | 2:43 |
Felszólalások: Előző 193 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
POTÁPI ÁRPÁD, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizottságunk, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság 2000. augusztus 30-i ülésén tárgyalta az előttünk lévő, az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló törvényjavaslatot. A bizottsági ülésen különösen nagyobb vita nem alakult ki, ezért megpróbálom én is röviden összefoglalni ezt.
A törvényjavaslat szövegéből és az előterjesztő szóbeli kiegészítőjéből kiderült, hogy a beteg és a szolgáltató között egy új közvetítői, úgynevezett mediációs eljárást kíván megteremteni, amely ha létrejön, permegelőző hatású eljárás lehet. Ezen eljárás, amely egészen új a magyar jogrendszerben, lényege az, hogy minden döntés a felekre van bízva, ők határozzák meg a törvény keretei között az eljárás menetét. Külföldi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a közvetítői eljárás hatékony konfliktuskezelési mód. Kérdésünkre megtudtuk, hogy az Egyesült Államok mellett Európában főleg a német nyelvterületen, de Franciaországban is működik a betegek és az egészségügyi szolgáltatók között a konfliktusmegoldás ezen lehetősége.
Bizottságunk számára az emberi jogok szempontjából nagyon fontos a közvetítői eljárás legfontosabb alapelve: az érintett felek mindegyike önkéntesen válassza ezt a lehetőséget, továbbá a bizalom és a titoktartási kötelezettség vállalása.
A törvényjavaslat 10. §-ából megtudhatjuk, hogy a feleket és a biztosítót az eljárás folyamán, és ha egyezség jött létre, az után is terheli a titoktartási kötelezettség. E kötelezettség az egyik leglényegesebb eleme a közvetítői eljárásnak, hiszen a szolgáltatónak elemi érdeke lehet, hogy mulasztása ne rontsa üzleti hírnevét még nagyobb kártérítés fizetése esetén sem, ugyanakkor ez a beteg érdekeinek is megfelelhet. Az előterjesztő a törvényjavaslat elkészítésekor egyeztetett az adatvédelmi biztossal is.
Végül az emberi jogi bizottság 2 tartózkodás mellett, 16 igen szavazattal a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)
Felszólalások: Előző 193 Következő Ülésnap adatai