Felszólalás adatai

FRANCZ REZSŐ (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Kénytelen vagyok reagálni egy-két előttem szóló képviselőtársam véleményére. Sági képviselő úr azt mondta, hogy az ellenzékhez közel álló ügyvédek. Ne haragudjon, ez a csúsztatás egyik klasszikus példája! - sajnálom, hogy Sági úr éppen nincsen benn. Én meg azt mondanám, hogy a környékünkön viszont egy kisgazdapárti ember volt a fő stróman, aki még az előző államtitkári és miniszteri biztosi papírral is ékeskedett; olyan névjegyet használt, ahol a Független Kisgazdapárt címere és a saját cégének logója volt egy papíron. Ugyebár ebből nem lehetne azt következtetést levonni, hogy a kisgazdák itt arról beszélnek, hogy a külföldiek ne szerezzék meg a földet, a vidéki embereik pedig gyűjtik strómanként a földet? Ebből én nem vonom le ezt a következtetést, és arra kérem önöket, hogy tartózkodjanak ilyesmitől.

A Sági képviselő úr által felolvasott, egy német gazda által közzétett hirdetmény nem volt annyira szennyes, mint a holland gazdák ügye, ami az elmúlt fél évben nagy titokban zajlott, végül kipattant az ügy. Megjegyzem, hogy azok, akik ide letelepültek, hívják azt Mauernak, Vogelnak vagy akárki másnak, mert a Vogelból előbb-utóbb Madár lesz, ugyanis aki ebbe az országba bejött még akármikor, az a csodálatos magyar asszimiláció következtében magyarrá várt. Csak egy kicsit vakarjuk meg a gyökereket kinél-kinél, kiderül, hogy nem mindenkinek az ősei a Vereckei-hágón tapodtak be Árpád vezér után.

A törvénnyel kapcsolatosan az a gondom, hogy a mosóvízzel a gyereket is kiöntik, mert amit Sági képviselő úr előadott, hogy a termőföldről szóló törvény 9. §-a a következő három-négy bekezdéssel egészül ki, és idézte, hogy ha a tulajdonjog megszerzésének hatályát kötötték valamilyen szerződési feltételhez, illetve jövőbeni időpont bekövetkezéséhez, vagy egyikük, illetve harmadik személy jognyilatkozatához, az az egész szerződés úgy, ahogy van, semmis. A polgári törvénykönyv ezzel ellentétes, és nincs előttünk a polgári törvénykönyv ez irányú módosítása. Ugyanis tíz évre enged szerződést kötni a '94. évi LV. törvény. Tehát aki 1999 decemberében tízéves szerződést kötött, abban az esetben 2009 december 31-éig hatályos szerződés köttetett.

(20.40)

Tisztelt Uraim! Két választás is lesz ebben az időben. És ahogy a politikai széljárásnak ki van téve a magyar mezőgazdaság, az sokkal nagyobb bizonytalanságot jelent, mint az időjárás viszontagságai. Aki 1999-ben szerződött tíz évre, az még azt is gondolhatta akár, hogy százszázalékos magyar tulajdonban lévő jogi személy földszerzési lehetőséghez jut 2009-ig. Aki ilyen elővételi jogot épített be a szerződésébe, annak nem kellett labancnak vagy németnek lennie, egyszerűen jó szándékú magyar szerződő felek szerződtek. Ez a szerződés miért kell hogy érvénytelen legyen? Ha nem éltek az elővételi joggal, akkor a szerződés többi pontja mind a két fél akaratából egyezően természetesen él. Hát már hadd ne semmisítsék meg visszamenőleg! Mert én ebből ezt is kiolvasom! Tehát nem lehet a mosdóvízzel együtt kiönteni a gyereket, könyörgök!

A 2500 hektáron lehet vitatkozni, de megint nem a mai magyar valóságot veszik figyelembe. Lehet, hogy benne van, nem olvastam, hogy az állami gazdaságok privatizációja során létrejött magyar gazdaságok százszázalékos magyar tulajdonban vannak, de úgy, hogy az 51 százalék kevesebb, mint tíz emberé, és hithű emberek kell hogy legyenek, ugyebár... Azok bérelhetnek 2500 hektár fölött? Akkor ahol nyolcszázan vannak, azok miért nem bérelhetnek 2500 hektár fölött? Ne tessék már ezzel játszani! Ugyanakkor tartanak ezer tehenet, ezerkétszáz kocát. Persze, hogy bérelhetnek, ne essünk kétségbe, hogy nem szabad, ne essenek át a túlsó oldalra! Itt vitatkoznak azon, hogy lehet vagy nem lehet, az egyik azt mondja, hogy ne lehessen, a másik azt mondja, hogy lehessen! Én innen nem tudom kiszámítani, hogy hogyan döntik el, pénzfeldobással vagy milyen alku következtében, de óvnám önöket ettől.

Régmúlt idők túlhaladott példáit hozzák a rómaiaktól 1907-ig. Mi van ma? És mi lesz jövőre? És mi lesz 2009-ben? Erre kellene választ adni, a mai magyar valóságból kiindulni! Lezsák képviselőtársam szóba hozta az EU-t, és nagyon helyesen érvelt: vigyázó szemeteket arra vessétek, ahova mi is törekszünk. Merre megy az EU? A Magyar Agrárgazdasági Kutató Intézet jeles munkái jelentek meg az EU agrárviszonyairól és fejlődési tendenciáiról. Koncentrálódik a birtok az EU-ban, és - Lezsák képviselő urat idézem - 60 százalékban földhaszonbérleti jogviszony keretében valósul meg a föld hasznosítása. Akkor miért EU-idegen ez a magatartás?

Sőt mi több, a bérlőt a jog védi. Azért védi, mert így van módja beruházni, meliorációt végezni, ültetvényt telepíteni és a jó gazda gondosságával előre gondolkodni. Ha a mai Magyarországon valaki lucernát telepít, abban sem lehet biztos, hogy azt négy éven keresztül használhatja. Már ne haragudjanak, tisztelt uraim, ez így nem működik! Több jogot a haszonbérlőnek!

Szeretném felhívni a figyelmüket arra is, hogy a bérleti jog Nyugat-Európában jelzálog tárgya. Ne szolgáltassuk ki magunkat, mondja Ékes úr, és nem értette, hogy én mit mondtam. Elnézést, ha nem voltam világos. A következőt mondom: igen, ne szolgáltassuk ki magunkat, a versenyképességünket nem szabad feladni. Menjen el egy kiállításra Royal Show-ra, a grazi vásárra vagy a SIMA-ra Párizsba, nézze meg, milyen gépeket állítanak ki! Nem robikat, nem egyfejes ekéket, hanem nagy traktorokat, széles munkagépeket! Ez is azt bizonyítja, hogy annak a gazdának van annyi jövedelme, hogy ezeket a gépeket meg tudja venni, és ki tudja használni, mert nem harminc hektáron gazdálkodnak, hanem nagyobb területeken.

Tisztázandó, mi az, hogy latifundium. Ilyen alapon ők békéről beszélnek, de háborúra készülnek. Mi ne adjuk fel a versenyképességünket! Nem engedjük, hogy leszereljék a ma létező nagy gazdaságokat, amelyek az árutermelés zömét adják. Aki ezt teszi, az árulója a magyar agrárérdekeknek! Könyörgök, ott is emberek dolgoznak, azok is vidéki emberek! Hát azok nem érdekelnek bennünket? Azok is választópolgárok! És azoknak a társaságoknak a tulajdonosai és munkavállalói is. Azoknak az érdekeiről szabad megfeledkezni? Ne haragudjanak, de ennél sokkal józanabb gondolkodást vár el a magyar választópolgár az ide küldött emberektől.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)