Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CZERVÁN GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Igen tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az agrárágazat a különböző kockázati tényezők által talán a leginkább fenyegetett gazdasági ágazat. Ilyen kockázati tényezők többek között a piaci kockázatok, elsősorban itt az áringadozásokra gondolok, de az árfolyamváltozás vagy akár az olajárak kedvezőtlen változása is idetartozik. Ilyen kockázati tényező a termelési kockázatok, vagyis lemaradás a gyorsan fejlődő termelési technikák tekintetében, a növény- és állategészségügyi kockázatok, ezeket sajnos jól ismerjük. Vannak politikai jellegű kockázatok, mint például az orosz embargó, vagy a szabadkereskedelmi egyezmények, Mercosur-egyezmény, természeti kockázatok, szélsőséges időjárás, elég csak az idei évre gondolni, hiszen csapadékhiány, fagykár, homokvihar, sok minden volt már az év első részében, és akkor még a koronavírus-járványról nem is beszéltem. Egyre gyakoribb, hogy egy adott területen egymással ellentétes szélsőségek figyelhetők meg, akár egy időben van belvíz, árvíz, illetve aszály. A mezőgazdaság ilyen mértékű veszélyeztetettsége, illetve a társadalom jóléte szempontjából kiemelkedő szerepe teszi szükségessé az azt védő kockázati intézkedéseket.Tisztelt Ház! Ahogyan önök előtt is ismeretes, Magyarország úttörő volt az Európai Unióban az állami keretek között működő kockázatkezelési rendszer kiépítésével, és mára az Európai Unió tagállamaihoz képest igen fejlett kockázatkezelési eszköztárral rendelkezünk. A 2012 óta megreformált és azóta is folyamatosan fejlődő hazai mezőgazdasági kockázatkezelési eszközöket a termelők már ismerik, és egyre tudatosabban használják. Ezt a rendszerben részt vevő tagok létszámának és a rendszer által lefedett termőterületek nagyságának dinamikus növekedése is egyértelműen bizonyítja.

A jelenlegi rendszer kockázatkezelési eszközei, mint az agrárkárenyhítési rendszer, a mezőgazdaságibiztosításidíj-támogatás és az országos jégkármérséklő rendszer az egyre szélsőségesebben jelentkező időjárási kockázatok ellen ugyan védelmet nyújtanak a növénytermesztők számára, azonban az állattenyésztőket érintő és az időjáráson kívüli egyéb kockázatokat nem kezeli. Jelenleg termelőink számára nem áll rendelkezésre semmiféle eszköz a világpiaci folyamatokból, állat- és növénybetegségekből, járványokból adódó jövedelemcsökkenés elleni biztosításra.

A kockázatkezelés terén szerzett eddigi tapasztalatok azt támasztják alá, hogy az állami kezdeményezés nélkül önkéntes termelői szerveződéssel létrejövő kölcsönös kockázatkezelési alap létrejötte nem valószínű. Sajnálatosan hazánkban a történelmi hagyományok sem erősítik a termelők önszerveződésén alapuló érdekcsoportok kialakulását, ezért a hatékony kockázatkezelés megvalósulásában az állami szerepvállalás nélkülözhetetlen. A tervezet a meglévő kockázatkezelési rendszer újabb eszközzel történő kibővítésére, a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer bevezetésére tesz javaslatot, amely a jövőben a mezőgazdasági termelőknek már abban az esetben is segítséget tudna nyújtani, ha jövedelmük az értékesítési piac elvesztése, a megtermelt termékek piaci árának csökkenése, a termelési költségek növekedése vagy az állategészségügyi járványok miatt kialakult válsághelyzetek következményeként csökken drasztikus mértékben.

(16.40)

A tervezetben bemutatott jövedelembiztosításnak megfelelő rendszer bevezetése esetén a közelmúlt jól ismert ágazati kríziseket okozó eseményei  miniszter úr ezeket részletesen említette  miatt nehéz helyzetbe került termelők támogatásai a nemzeti költségvetést kímélő módon rendszerszinten valósulhatnak meg. Fontos hangsúlyozni, hogy a bevezetésre javasolt rendszer még éppen a koronavírus által okozott jelenlegi piaci és gazdasági körülményekből adódó helyzet kezelésére is alkalmas.

Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az uniós tárgyalási eredmények fényében készülnünk kell arra, hogy a Bizottság javaslata alapján akár kötelezővé is válhat a tagállami mezőgazdasági kockázatkezelési beavatkozások alkalmazása, illetve a termelők öngondoskodását ösztönző kockázatkezelési eszközök megjelenésének erősödése várható. Azáltal, hogy az új rendszerrel összefüggő feladatokat ellátó krízisbiztosítási szerv a Magyar Államkincstár keretei között kerül kialakításra, az agrárkárenyhítési rendszerben felhalmozódott sokéves tapasztalatokra is lehet építeni. A krízisbiztosítási rendszerhez valamennyi mezőgazdasági termelő önkéntes alapon csatlakozhat, csatlakozás esetén azonban a tagsági jogviszonyt legalább három évig fenn kell tartani.

A krízisbiztosítási rendszer működésének lényege, hogy először a termelő csatlakozási kérelmet nyújt be a krízisbiztosítási szervhez, vagyis a Kincstárhoz, majd adatot szolgáltat az elmúlt három évben megszerzett mezőgazdasági tevékenységéből származó jövedelméről. A termelő évente méltányos krízisbiztosítási hozzájárulást fizet be a Kincstár erre a célra elkülönített számlájára. A csatlakozás évére vonatkozó lezárt könyvelési adatok rendelkezésre állását követően a termelő megadja a tárgyévi mezőgazdasági jövedelméből származó adatot is. Amennyiben a termelő tárgyévi jövedelme az előző három év átlagos jövedelméhez, vagyis a referenciajövedelméhez képest 30 százalékot meghaladó mértékben visszaesik, a Kincstár krízisbiztosítási kompenzációt fizet a számára.

A krízisbiztosítási hozzájárulás összege a termelő által megművelt földterület, illetve a termelő által tenyésztett állatok éves átlagos létszáma alapján kerül meghatározásra. A termelők által befizetett krízisbiztosítási hozzájárulás és esetlegesen egyéb, nem állami szereplők által befizetett összegek képezik a krízisbiztosítási rendszer saját forrását, amely kizárólag a kompenzáció kifizetésére használható fel. A rendszer saját forrása mellé a krízisbiztosítási szerv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatást is lehívja. Az így rendelkezésre álló összes forrás a krízisbiztosítási pénzeszköz, amely nem vonható el, nem csoportosítható át, nem csökkenthető és nem zárolható.

A termelők által elszenvedett jövedelemkiesés kompenzálására tehát a krízisbiztosítási pénzeszköz nyújt fedezetet, amelynek 30 százalékát a rendszer saját forrása, 70 százalékát pedig a nemzeti társfinanszírozással megszerezhető európai uniós forrás biztosítja. Tehát minél nagyobb a rendszer saját forrása, annál nagyobb vidékfejlesztési támogatás kapcsolódhat hozzá. Látható, hogy a termelő kismértékű öngondoskodásának eredményeként a rajta kívülálló okokból bekövetkezett jövedelemcsökkenésének meghatározó része kerülhet ellentételezésre.

A vonatkozó uniós jogszabály értelmében a krízisbiztosítási kompenzáció összege a kimutatott jövedelemcsökkenés kevesebb mint 70 százaléka lehet, vagyis maximum 69,9 százalék; ez került be a javaslatba. Tehát ha a termelő átlagos jövedelme a csatlakozást megelőző három évben elért jövedelemadatai alapján 100 egység és a tárgyévben elért jövedelme, mondjuk, csak 60 egység, akkor a 40 egységnyi jövedelemkiesésnek legfeljebb a 69,9 százaléka kerülhet kompenzálásra maximum, vagyis a kompenzáció összege mintegy 28 egység lehet.

A mezőgazdasági termelő mezőgazdasági tevékenységből elért jövedelmének számítása a számára előírt könyvvezetési kötelezettségen alapszik. A jövedelem meghatározása alapvetően úgy történik, hogy a mezőgazdasági tevékenység bevételeiből levonásra kerülnek a mezőgazdasági tevékenység során felmerült termelési költségek. A bevételbe minden piacon szerzett bevétel beleszámít, így például az értékesítés árbevétele, valamennyi állami támogatás, a káreseményre tekintettel biztosítótól kapott kifizetések és a kárenyhítő juttatás is. Például egy kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató, kettős könyvvitelt vezető vállalkozás esetében ez praktikusan az eredménykimutatásból ismert üzemi tevékenység eredményének felel meg. Fontos azonban megjegyezni, hogy a termelőnek kizárólag a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemkiesésének meghatározott része kerülhet kompenzálásra.

A mezőgazdasági termelő krízisbiztosítási kompenzációra természetesen akkor nem jogosult, ha a jövedelemcsökkenése gondatlanság, üzemméret-változás, a körülmények mesterséges létrehozása miatt következik be. Amennyiben a termelők által benyújtott összes krízisbiztosítási kompenzáció iránti kérelem alapján a krízisbiztosítási pénzeszköz nem nyújtana elegendő fedezetet a kompenzálható termelői jövedelem csökkenésének a teljes összegére, a kompenzáció mértékét az adott évben valamennyi kompenzációra jogosult termelőnél arányosan csökkenteni kell. Nagyszámú termelői érintettség, illetve drasztikus mértékű jövedelemkiesés esetén azonban a pótbefizetés előírására vonatkozó lehetőség mérsékelni tudja a visszaosztás mértékét. A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerhez való csatlakozás a törvényjavaslat Országgyűlés általi elfogadása esetén a részletszabályok kidolgozását követően akár 2021-ben elindulhat.

Összefoglalva az elmondottakat: a tisztelt Ház előtt lévő javaslat elfogadásával Magyarországnak lehetősége nyílik arra, hogy az Európai Unióban elsőként egy előremutató, az öngondoskodást is ösztönző új mezőgazdasági kockázatkezelési eszközt vezessen be, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmet valamennyi mezőgazdasági termelő valamennyi kockázat ellen biztosíthassa.

A törvényjavaslat a krízisbiztosítási rendszer létrehozásán túl pontosításokat is tartalmaz a mezőőri szolgálattal, illetve az úgynevezett támogatási törvénnyel kapcsolatban.

Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az ismertetett indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja meg és fogadja el. A Fidesz-frakció tagjai így fognak tenni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)