Felszólalás adatai

Nagyon szeretném kérni, nekem kifejezetten rosszul esik, hogy ha az ember - azt gondolom legalábbis - érthetően, világosan elmondja az érveit, és ennek ellenére folyamatosan és visszatérően csúsztatnak, félremagyarázzák. Megértem a politikai szándékot, de ilyen késői órán legalább egymással lehetnénk annyira tisztességesek, hogy ha egyszer elmondtunk valami álláspontot, akkor azt nem akarják utána tudatosan újra és újra összekeverni.

Itt nem arról van szó, hogy lenéznénk a szegény sorsú embereket, akár csak beszéljek a saját nevemben, nem arról van szó, hogy egyébként saját magam ne segítenék, hogyha ilyen emberrel találkozom személyesen. Ez nem azt jelenti, hogy ha valaki bejön hozzám a fogadóórára, és van saját tulajdonú lakása, de egyébként nem tudja kifizetni a rezsit, akkor ne próbálnánk meg a szociális támogatási rendszeren belül megtalálni a segítséget. Itt arról van szó, hogy vannak olyan emberek, akik ezt a segítséget nem kívánják elfogadni, és nem kívánnak a társadalmi együttélés szabályai mentén élni. Erről beszélünk.

Hogyha önök ezt az álláspontot követik, akkor fölteszem a kérdést: akkor önök szerint, hogyha valaki siet, akkor szabad gyorsan hajtani, ha valaki éhes, akkor szabad lopni a közértben? Mert akkor ezekre is kellene választ adni. Mert itt arról van szó, hogy szerintünk embertelen dolog az utcán lakni. Ennél már sokkal jobb, hogyha bármilyen eszközzel - most mondják azt, hogy rendőrbakanccsal vagy bármivel -, de megpróbáljuk beterelni ezeket az embereket az ellátórendszerbe. Jelen pillanatban nincs eszköz rá. Ha azt mondja, hogy én ott akarok élni az utcán, és ott akarok megfagyni, akkor nem lehet föllépni ellene, akkor is, ha egyébként ez másokat zavar.

Kérem, ezt értsék meg. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)