Felszólalás adatai
77. ülésnap (2015.05.28.), 168. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 11:59 |
Felszólalások: Előző 168 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselőtársak! Érdekes hallgatni a 2016-os költségvetés tervezeténél még mindig az elmúltnyolcévezést. Számomra az egyik legmegdöbbentőbb az volt, amikor Kovács képviselő úr azt mondta, hogy a Bajnai-kormány befagyasztotta a családi pótlékot. Képviselő úr nagyon jól tudja, hogy hányszor nyújtottuk be a családi pótlék emelésére kezdeményezett módosítóinkat, és a Népjóléti bizottságban ön is mindig leszavazza. Szóval, ez azért egy kicsit álságos, hogy azzal takaróznak, hogy 2009-ben mit tett a Bajnai-kormány, miközben 2008-ban mi emeltük utoljára ezt a tételt. (Font Sándor: Ettől még a Bajnai befagyasztotta!)
A másik pedig, amit el kell mondanom: maguk annyira fontosnak tartják, hogy a családokat hogyan fogja érinteni a 2016-os költségvetés, hogy a majd’ 80 milliárddal támogatott közmédia nem közvetíti ezt a költségvetési vitát. Azt is át kellene gondolni, hogy mennyire foglalkoznak önök a magyar családokkal.
Akkor ténylegesen beszéljünk a számokról! Összehasonlításképpen 2010-ben a GDP-nek még több mint 30 százaléka jutott jóléti funkciós ellátásra, jövőre már kevesebb, mint 26 százalék. Ezen belül a szociális juttatásokra, a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra 2010-ben még több mint a GDP 17 százaléka jutott, 2016-ban már csak 14 százaléka. De az oktatásnál és az egészségügynél is csökkenés látható a 2010-es adatokhoz képest.
Érdemes megnézni azt is, hogy más területeken hogyan változott az összkép. Amíg a szociális területen csökkenés volt 1,6 százalékponttal, addig az állam működésének a költsége 6 százalékról 8,4 százalékra nőtt GDP-arányosan. Ha minden évben csak 6 százalékos arányban költött volna az állam a saját működési funkcióira, akkor 2010-től 2016-ig összességében 2300 milliárd forinttal kevesebbet költött volna az állam önmagára, és költhetett volna többet a magyar családokra. De hát látjuk, van már annyi államtitkár és helyettes államtitkár ebben a kormányban, hogy soha nem láttunk még ennyit.
(18.00)
Érdekesség, hogy arányait tekintve a sport- és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások területén volt a legnagyobb arányú növekedés, azaz 2008-ban a nemzeti összterméknek még csak 0,07 százalékát fordítottuk erre, nem fognak meglepődni, 2016-ban már hétszer ennyi lesz, a GDP 0,5 százaléka.
És ha fellapozzuk a költségvetés néhány sorát, nemcsak stadionokat építünk már tömegével ebben az országban, hanem vannak ilyen sorok, hogy országos sportági szakszövetségek akadémiai rendszerének kialakítása. Már még akadémiákat is hozunk létre 7 milliárd forintért! (Dr. Répássy Róbert: Az akadémia nem futballpálya.) Döbbenetes! Szóval jó lenne, ha lassan felkészülne a kormány arra, hogy ha betegesen ragaszkodnak ehhez a stadionépítéshez, kezdjenek már egy hosszú távú fejlesztési stratégiát kidolgozni arra, hogy mit fognak ezekkel a stadionokkal néhány év múlva kezdeni. Mert szerintem jó lesz, ha erre is gondolnak, mert ebben az országban nincs szükség ennyi stadionra, ráadásul a foci támogatására meg különösképpen. Elvenni kellene, nemhogy még többet tenni rá a költségvetésben. (Font Sándor közbeszólása.)
Szeretnék jó néhány módosító indítványunkról beszélni a költségvetés kapcsán. Nagyon sokat beszélnek önök a lakástámogatásról, a CSOK-programról, és közben az idei évre közel 25 milliárd forinttal több szerepel lakástámogatásra, mint a jövő évi költségvetésben, miközben a kormány úton-útonfélen azt mondja, hogy ők mennyire foglalkoznak a családok otthonteremtési kedvezményével, meg mennyire foglalkoznak azzal, hogy az otthonteremtésüket tudják támogatni. De arról is beszélni kell, hogy az idei költségvetésben tervezett összeg majdnem 30 milliárddal marad elő az előző évihez képest, és ugyebár a mostani évet még jövőre 25 milliárd forinttal meghúzzák. Erre adtunk be módosítót, hogy jó lenne, ha tényleg az otthonteremtési programra forrásokat szánnának.
A következő módosítónk arról szól, hogy Zombor Gábor államtitkár úr még januárban egy rádióműsorban azt mondta, hogy nagyon erős kormányzati akarat van arra, hogy a meddőségi kezelésekre elkülönített 2 milliárd forintot a lombikbébi programra nagyon erős kormányzati akarattal az idei költségvetésben 4 milliárd forintra emeljék. Ez a nagyon erős kormányzati akarat, most május vége van, látszik, hogy eléggé lelassult, mert a mai napig nem látjuk az idei költségvetésben sem az emelést, de a jövő éviben sem. Erre adunk be módosító indítványt, hogy ténylegesen legyen meg ez a 4 milliárd forint, mert mindig el szoktam mondani, a meddőségi kezelés által született gyermekek a vágyott gyermekek megszületését eredményezik. Nagyon fontos lenne, hogy a kormány részére is fontos legyen ez a téma, a meddőség kezelése.
A következő módosítónk: több éve nem emelkedett számos családi támogatás, mint a családi pótlék, a szociális ellátás, sőt volt, amelyiket 20 százalékkal csökkentették, ami elfogadhatatlan egy ilyen rossz állapotban lévő társadalommal szemben. Lehet hozni adatokat, én már a héten legalább háromszor elmondtam, hogy az Eurostatnak van egy másik felmérése is, ahol a régiókat vizsgálják, 273 európai régióból a 20 legszegényebb régióba 4 magyarországi régió tartozik bele a 7 közül. Módosítókat adtunk be a családi pótlék emelésére, az anyasági támogatás emelésére, a gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, rendszeres gyermekvédelmi kezdemény, ápolási díj és a közgyógyellátás emelésére, mert ezek a tételek évek óta nem emelkedtek vagy csökkenésnek voltak kitéve.
A gyermekéhezés felszámolásáról a héten is beszéltünk a parlamentben, üdvözöltük, hogy szeptembertől bevezetik az óvodai és bölcsődei ingyenes étkeztetést. Igaz, hogy az előre beharangozottakhoz, a 3,5 milliárdhoz képest 3 milliárd forint van az idei költségvetésbe betervezve a szeptembertől decemberig tartó időszakra, és 3 milliárd forint van a nyári szociális étkeztetésre, és a jövő évi gyermekétkeztetési támogatásra körülbelül 10,7 milliárd forint van úgy betervezve, hogy ott már nincs a nyári szociális étkeztetésre 3 milliárd forint, és bele van még a 10,7 milliárd forintba tervezve az egész éves ingyenes óvodai és bölcsődei étkeztetés ‑ akkor felteszem a kérdést, hogy van-e egy forinttal több is a gyermekétkeztetésre szánva. Feltételezem, hogy ez még elég sem lesz, mert szeptembertől elvileg ‑ ha nem módosítják még a törvényt, mint ahogy tették több mint egy éven keresztül ‑ be kell vezetni a közétkeztetésben az egészséges közétkeztetést, ami megint újabb forrásköltségeket fog eredményezni. Vagy a költségvetés fog forrást rendelni hozzá, de ezt nem látjuk az idei költségvetésben, sem a jövő éviben, vagy a szülőkkel fogják megfizettetni. Az a gyanúnk, hogy az utóbbi fog előfordulni, hogy a szülők fogják ennek az intézkedésnek megfizetni az árát. Amivel egyet lehet érteni, hogy a gyerekek étkezzenek egészségesebben, csak a feltételeket kell hozzá megteremteni.
A következő módosítónk a szociális soroknál látható. Úgy véljük, hogy az olimpiai központ közel 36 milliárdjából talán ki lehetne pótolni azt a 110 millió forintos csökkenést, amely a különböző szociális soroknál hiányzik az idei évhez képest. Sorolok néhány tételt, ahol csökkenés történik a 2016-os költségvetésben. Ne csökkenjen a hajléktalansághoz kapcsolódó feladatok támogatása, ne kapjanak kevesebbet a jelnyelvi szolgáltatások és a látásrehabilitációt végző intézmények, ne jusson kevesebb az autistaotthonok, értelmi sérülteket és halmozottan fogyatékosokat ellátó lakóotthonok támogatására, és ne kapjanak kevesebbet a különböző fogyatékosságot képviselő szervezetek sem, mert addig, míg a költségvetésben azt láttuk, hogy az összes, sporthoz kapcsolódó civil szervezetnél nagyarányú támogatásnövekedés van a 2016-os költségvetésben, addig ezeknél a fogyatékos, sérült embereket támogató civil szervezeteknél csökkenés látható.
Itt még kiemelném a családon belüli erőszak és a gyermekeket ért erőszak témáját. Itt is módosítót nyújtottunk be, hogy igenis a jelzőrendszer fejlesztésére több forrást kell a kormánynak szánnia, és ha ez megvalósulna a 2016-os költségvetésben, akkor talán az isztambuli egyezményt is tudná a kormány ratifikálni.
(Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Amit még szeretnék elmondani: a szociális ágazatban dolgozók béremelése, amit már több éve várnak. Én döbbenten láttam, hogy hittantankönyv-támogatásra 3,8 milliárd forint van a költségvetésben, kis létszámú hit- és erkölcstan oktatására 400 millió forint, egyházi hitoktatás támogatására 3,1 milliárd forint. Ez 7,3 milliárd forint. (Dr. Aradszki András: Kevés.) A szociális ágazatban dolgozók bérrendezésére nem tudnak elkülöníteni ennyi forrást. Szóval, mérlegelni kell, hogy mi a fontos. Az erkölcstan oktatása a pedagógusoknál alapból megtörténik a gyerekeknek. Mérlegeljék, képviselőtársak, hogy mi a fontos, hogy a szociális ágazatban rendezik ezt, vagy ekkora összeget költenek hit- és erkölcstanoktatásra.
Azt gondolom, hogy ha végigvesszük ezeket a sorokat, hogy a szociális ellátórendszerből az elmúlt években 600 milliárd forintot vontak ki, a mostani konvergenciaprogramot átolvasva újabb 300 milliárd forint kivonása történik meg, akkor gondolkodjanak el, hogy beszélhetünk-e arról Magyarországon, hogy milyen mértékben támogatják a magyar családokat. Úgy gondolom, hogy be kell ezt fejezni, hogy hazudozunk tovább.(Boldog István: Akkor fejezd be!) Lehet ennek a háznak a falain belül mondani, hogy csak a magyar családokat és csak a jóléti kiadások és csak őket nézzük, azt gondolom, lehet, hogy itt, ennek a háznak a falain belül önök ezt elhiszik, de ha kimennek az utcára, az emberek elmondják a véleményüket. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
Felszólalások: Előző 168 Következő Ülésnap adatai