Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Ház! Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió, ugyanis tegnap írták alá a brit uniós tagság megszüntetését tartalmazó dokumentumot, a kilépési megállapodást. Szomorú vasárnap volt a tegnapi, hiszen az Egyesült Királyság kiválásával az Európai Unió az egyik legerősebb tagállamát veszítette el, ami sajnos gyengíteni fogja az Európai Unió világpolitikai pozícióját a jövőben.Magyarország a brexitről szóló kampányban mindvégig azt az álláspontot képviselte a britek felé, hogy maradjanak benn az Unióban, a brit állampolgárok azonban másképpen döntöttek, és a kiválás mellett tették le a voksukat. Ez a döntés az Egyesült Királyság népeinek, az angoloknak, a skótoknak, az íreknek és a walesieknek szuverén döntése volt, amelyet igenis tiszteletben kell tartani, ez a döntés azonban egy rendkívül nehéz helyzet elé állította mindkét felet, mind az Uniót, mind pedig az Egyesült Királyságot. Mint láthattuk, az elmúlt időszakban nagyon kemény tárgyalások előzték meg a tegnapi napot, és olyan létfontosságú kérdésekről kellett megállapodni, amelyek egyebek között az Egyesült Királyságban élő uniós polgároknak a helyzetét vagy éppen a felek közötti pénzügyi elszámolást érintették. A tegnapi dokumentumok, tehát a kilépési megállapodás és a jövőbeni kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozat aláírásával a tárgyalások végképpen lezárultak.

Úgy hiszem, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy ilyen történelmi pillanat után érdemes egy olyan kérdést feltenni, amelyet sajnos Brüsszelben az Unió, a Bizottság nem tett fel önmagának, hogy vajon milyen okok vezettek a britek kiválásához. Ugyanis az egyik ok, ami miatt a brit állampolgárok a brexitre szavaztak, már jóval korábbra, 2014-re datálható, amikor Jean-Claude Junckert választották meg az Európai Bizottság élére. A szavazáskor csak két tagállam szavazott nemmel: az Egyesült Királyság és Magyarország. De úgy hiszem, hogy a demokrácia szabályainak a tiszteletben tartása mellett talán mégis feltehetjük azt a kérdést, hogy mennyire volt bölcs az egyik legnagyobb állam álláspontját figyelmen kívül hagyni. Nekünk vasárnap után már sovány vigasz, hogy Juncker elnök napjai meg vannak számlálva. Továbbá azt is szeretném kiemelni, hogy a britek számára mindig is fontos, kiemelt kérdésként szerepelt például a bevándorlás vagy a saját határok védelme. Ezekre a kérdésekre sem kaptak a brit állampolgárok megnyugtató választ Brüsszeltől. Ahogy a miniszterelnök úr tömören összegezte: az Európai Unió a migránsokat beengedte, az európai briteket pedig nem tudta benntartani  hozzáteszem, hogy azt nem is nagyon akarták.

Tisztelt Elnök Úr! Az egyik szemem sír, a másik nevet  talán ezzel a népi bölcsességgel lehetne leginkább összefoglalni a brexit tényét. Nagyon szomorú, mert elvesztettük azt a tagállamot, amelyik az Európai Unió GDP-jének az egyhetedét adta. Mind gazdasági, mind politikai, mind pedig katonai értelemben is igenis gyengülni fog a jövőben az Európai Unió. És szomorú, mert elveszítettük az Unióban a legfontosabb szövetségesünket abban a harcban, amit éppen a visegrádi négyekkel együtt folytatunk, a nemzetállamok pozícióinak a megerősítéséért, ha úgy tetszik, a szubszidiaritásért. Természetesen nem szabad leragadnunk a múltban, de tanulni nagyon is érdemes és tanulni kell belőle.

Tisztelt Képviselőtársaim! A brit választópolgárok szuverén döntésének tiszteletben tartásával így tehát azon kellett dolgozni, hogy a kinn élő magyar honfitársaink nyugodtan tovább tudják végezni munkájukat, ha úgy tetszik, a helyzetüket illetően, és e tekintetben üdvözlendő, hogy a Nagy-Britanniában élő magyarok jogai nincsenek veszélyben. A brit kormány a kiválás után is szívesen látja a magyar munkavállalókat, így a magyar kormány és a magyar nép szempontjából a legfontosabb célkitűzés teljesül. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)