Felszólalás adatai

VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, frakcióvezető-helyettes úr szavaiból is az a jó szándékú érzés csendül ki, amely a kormányprogram megvalósítása iránti aggodalomból fakad. Valamennyiünk fontos célja az, hogy az e kormányprogram által megfogalmazott gazdasági növekedés, valamint az életszínvonal, az életminőség tartós javulása történjen meg a következő két-három esztendőben is. Amikor az adó- és járulékreform kérdéseit vizsgáljuk meg, akkor valamennyiünknek ebből kell kiindulnunk.

A kormányprogram egyértelműen fogalmaz: 2000-re olyan adó- és járulékreformot kell a kormánynak végrehajtania, amely olyan alapelveknek tesz eleget, amelyek szintén szerepelnek ebben a programban. Ilyen az egyszerűsítés, az adminisztrációs terhek csökkentése, a vállalkozások versenyképességének a javítása, az élőmunkaterhek tartós csökkentése, és nem utolsósorban arányos közteherviselés. Ezek azok az alapelvek, amelyek alapján a kormánynak előterjesztést kell készítenie majd az Országgyűlés számára a tervezett módosításokról.

(9.20)

Ezek a módosítások nem választhatók el attól a munkától, amely a 2000. év költségvetését készíti elő, hiszen az is egy nagyon fontos és kiemelt célja ennek a kormánynak, hogy az adó- és járulékreformokkal párhuzamosan ne csorbuljon, ne szenvedjen hátrányt az állami kiadások biztosítása, hiszen soha nem szakadhatunk el attól, hogy ezek a bevételek azokat a kiadásokat alapozzák meg az egészségügyben, az oktatásban, a honvédelemben, a közbiztonságban, amelyeket a kormányprogram szintén célként jelöl meg. Úgy gondolom tehát, hogy a minisztériumban egy olyan óvatos munka folyik, amely megpróbálja ezeket a terheket úgy csökkenteni, hogy ugyanakkor ne veszélyeztesse ezeknek a nagyon fontos szempontoknak a biztosítását, ezeknek a céloknak a finanszírozását.

Mi történt eddig? Engedjék meg, hogy erről néhány szóban tájékoztassam a tisztelt Házat. A 2000. évi adó- és járulékreform előkészítésének a munkálatai valóban hetek óta tartanak, az érintett tárcák, valamint szakértők bevonásával a minisztérium most készíti elő azt a kormány-előterjesztést, amely ennek a főbb pontjait tartalmazza. Ez a szakasz - reményeink szerint - ebben a hónapban lezárul, és elkészülhet az az előterjesztés, amit majd a kormány megtárgyal.

A kormányprogramban valóban nem volt szó új adónemek bevezetéséről, ilyet, úgy gondolom, ez az előterjesztés sem fog megfogalmazni. Azt kell tehát leszögeznem, hogy a fő adókban nincs változás, kiemelt célunk az, hogy a terhek ne növekedjenek, ugyanakkor tekintettel kell lennünk arra is, hogy az ország európai uniós felkészüléséhez szükség van olyan adóharmonizációra, amely ezt a felkészítő szakaszt lerövidítheti.

Miről van pontosan szó? Olyan új adónemek adaptálásáról, amelyekre a kormány és az ország szempontjából mindenképp szükség van ahhoz, hogy Magyarország minél kevesebb derogációt és minél rövidebb átmeneti időszakot kérjen ezeknek a harmonizációjára. Egy példát hadd mondjak el ezek közül: például a dohánytermékek jövedéki adója 57 százalék az Európai Unióban, nálunk ez ma 40 százalékos szinten van. Óhatatlan, hogy ha Magyarország valóban egy felkészült tagország akar lenni, ezt az adószintet közelítse az európai unióshoz - ez persze nem jelenti még azt, hogy 2000-re már egy jelentős adóemeléssel számolnánk.

Szeretném elmondani azt is - és úgy gondolom, a képviselő úr mint részese ezeknek a szakértői előkészítéseknek, tudja -, hogy nagyon fontos vitás kérdések még nincsenek lezárva. Hadd említsek meg ezek közül is egyet-kettőt: ilyen az ön által említett földadózás kérdése. A minisztériumban szakértői munka, háttérszámítások folynak arra nézve, hogy van-e realitása ennek az adónemnek. Valóban, ahogy a képviselő úr is megfogalmazta, egy alapos vizsgálat tárgyát kell hogy képezze, hogy ez az adótípus, ez az adónem megjelenhet-e, még akkor is, ha a céllal, az ön által is megfogalmazott céllal valamennyien egyetértünk, azaz hogy a birtokviszonyok rendezéséhez szükség lenne valamilyen olyan külső kényszerre, amely ezt a folyamatot felgyorsítja.

Arra a kérdésére, hogy ki jár jól ezekkel a változtatásokkal, egyértelmű választ adhatok: úgy gondolom, az ország lakossága, valamennyien jól járhatunk, hiszen ha eleget tudunk tenni a legfontosabb szempontoknak, az arányos közteherviselésnek, a vállalkozások versenyképessége javításának és az egyszerűsítésnek, akkor azt hiszem, ennek az előnyeit valamennyien élvezhetjük.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)