A felszólalás szövege:

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm, elfogadom.

ELNÖK: Parancsoljon!

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Az MSZP és a DK teli van korrupciós ügyekkel. Ez tény. Gondoljunk csak a 4-es metróval kapcsolatos visszaélésre (Gréczy Zsolt: Most megint mehetsz a bíróságra!  Közbeszólás a Jobbik soraiban: Majd pártkasszából kifizetik…), amely minden idők legnagyobb korrupciós ügye; vagy itt van például az EMIR informatikai rendszerrel kapcsolatos visszaélés, ahol a Gyurcsány család családi cége is érintett; itt van a sukorói telekcsere ügye; és ne feledkezzünk el az MSZP és a DK ügyvédjének, Czeglédy Csabának többmilliárdos kárt okozó költségvetési csalásáról. De ne feledjük el, hogy az ország déli részében is sok-sok olyan ügy bukkant föl, amely az MSZP-hez köthető, itt van például Botka László MSZP-s polgármesternek, alpolgármesterének és kabinetfőnökének az elítélése a VIP parkolójegyekkel kapcsolatos visszaélések miatt. (Gréczy Zsolt: Az emberi nem szégyene vagy!  Nacsa Lőrinc: Hogy mondhatsz ilyet?) Aztán itt van a Szeviép-ügy, ahol nem más, mint Botka László MSZP-s polgármester udvari beszállítójának vezetőit a bíróság több év börtönre ítélte, köztük a cég vezetője, Baranyi Sándor hat évet kapott.

A volt Szeviép-vezér elmondta, hogy 2010 előtt a balliberális kormányok alatt nagyberuházásoknál csak az lehetett fővállalkozó, akinek politikai kapcsolatai voltak, és pénzt csorgatott vissza. Azt is elmondta, hogy Ujhelyi István MSZP-s képviselő házát 30-40 millió forintért újították fel, ezért pedig Ujhelyi István arra tett ígéretet, hogy jelentős mértékű politikai támogatást is fog nyújtani a cégnek a megrendelésekhez. Ne felejtsük el, hogy Ujhelyi István az MSZP-Párbeszéd európai uniós listájának 2. helyezettje. Tehát tény, uraim és hölgyeim, hogy az MSZP teli van korrupciós botrányokkal.

Tisztelt államtitkár úr, kérdezem önt: milyen eszközökkel lehet fellépni az újabb, szocialistákhoz kötődő korrupciós ügyekkel szemben? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Gréczy képviselőtársam azt hiszi, hogy a kocsmában van, mert úgy is viselkedik; mondjuk, ez tőle nem áll messze. (Gréczy Zsolt: Én antialkoholista vagyok, veled ellentétben!) De sokkal jobban tennék, ha az MSZP és a DK válaszolna azokra a kérdésekre, amiket az elmúlt egy évben tettem föl (Közbeszólás a Jobbik soraiban: Mit csináltál kormánybiztosként?), hogy hol van az a pénz, ami Czeglédy Csabától önökhöz, a DK és az MSZP pártkasszájába vándorolt, és válaszolnának azokra a kérdésekre, amelyekre az elmúlt egy évben… (Közbeszólások a DK, az MSZP és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Bármilyen furcsa a felszólítás, ez nem azt jelenti, hogy azonnal kell válaszolni. Egyelőre Budai képviselő úrnál van a szó.

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Elnök úr, köszönöm szépen. Tehát befejezném a mondatomat, ha tisztelt Gréczy képviselőtársam megengedné, hogy válaszoljak. (Gréczy Zsolt: Parancsolsz!) Tehát jó lenne, ha ön és a pártja válaszolna azokra a kérdésekre, amelyeket az elmúlt egy évben föltettünk önöknek. (Szilágyi György: Tetszettek volna elszámoltatni!  Z. Kárpát Dániel: Eltévesztetted a műfajt!) Önök hallgatnak, nem adnak választ, miközben Czeglédy Csaba 6,5 milliárdot lopott el az állami költségvetésből, amely vagy önöknél, vagy az MSZP-nél van. Köszönöm szépen. (Gréczy Zsolt: Miért, már volt ítélet? Még tárgyalás sem volt!  Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt évek során folyamatosan kerülnek felszínre a balliberális kormányzás alatt történt súlyos visszaélések. Idézzünk fel néhányat ezek közül! Itt van a 4-es metró ügye, amely minden idők legnagyobb korrupciós botránya. Aztán itt van az EMIR informatikai rendszerrel kapcsolatos ügy, ahol a magyar államot 18 milliárd forintos visszafizetési kötelesség terheli, és a Gyurcsány család családi cége is érintett ebben az ügyben. De ebben a körben említhetjük meg a sukorói telekcsere ügyét, és ne feledkezzünk meg az MSZP és a DK ügyvédjének, Czeglédy Csabának több millió forintos vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalási ügyéről sem, ahol az állam mellett diákokat és időseket károsítottak meg. Az országnak nincs olyan része, ahol ne ütötte volna fel fejét a balliberális bűnözés. Ez alól nem kivétel Szeged sem. A szocialista Botka László polgármester alpolgármesterét és kabinetfőnökét ítélte el a bíróság a VIP-parkolóhelyekkel kapcsolatos visszaélések miatt. S itt van az újabb szegedi ügy, a Szeviép-ügy, ahol Botka László udvari beszállítójának a vezetői magánbankként kezelték a társaságot, és olyan összegeket kölcsönöztek, amelyekre valójában nem volt elég fedezetük. Így a cég csődbe ment, több mint négyszáz családot tettek tönkre, és az okozott kár megközelítőleg 11 milliárd forint. A bíróság ebben az ügyben első fokon letöltendő börtönbüntetést szabott ki a Szeviép három vezetőjével szemben, köztük Ujhelyi István jelenlegi szocialista EP-képviselő volt bizalmasára, Pistrui Lászlóra, illetőleg hat évet kapott Baranyi Sándor Szeviép-vezető.

Baranyi úgy nyilatkozott, hogy 2010 előtt a balliberális kormányok alatt a nagyberuházásoknál csak az lehetett fővállalkozó, akinek politikai kapcsolatai voltak, és aki pénzt csorgatott oda vissza. Azt is elmondta, hogy Ujhelyi István házát közel 30-40 millió forint értékben újították fel, és ennek fejében Ujhelyi István szocialista politikus arra tett ígéretet, hogy jelentős mértékű gazdasági megrendelésekhez juttatja a céget. S ne feledkezzünk meg arról, hogy Ujhelyi István az MSZP-Párbeszéd európai parlamenti listájának második helyét foglalja el.

Mint láthatjuk, tisztelt államtitkár úr, a balliberálisokat érintő korrupciós botrányok elözönlik a közéletet. Államtitkár úr, kérdezem önt, milyen módon tud fellépni az állam az újabb balliberális körökhöz köthető korrupciós üggyel szemben. Köszönöm válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.  Dr. Vadai Ágnes: Bravó!)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy látom, a túloldalon az kiabál, akinek ég a háza. Nézzék meg a DK európai uniós listáját és az MSZP-ét! A DK-ét az a Dobrev Klára vezeti, akinek az ügyében, az Altus kölcsönügyleteiben nyomoz a nyomozó hatóság. Az MSZP pártlistáján az az Ujhelyi szerepel a második helyen, akiről a Szeviép-ügyben kiderült, hogy 30-40 millió forintot adott át. A baloldal át van szőve korrupciós ügyekkel. A baloldali botrányok vonatkozásában sem a DK, sem az MSZP semmilyen konkrét választ nem adott. (Zaj a DK soraiban.) Köszönöm szépen, államtitkár úr, elfogadom a válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt években az emberek társadalmi igazságérzetét alaposan felkavaró bírói ítéletek születtek, amelyek nagy összegű pénzbeli kártalanítások fizetésére kötelezték a magyar államot, mégpedig olyan személyek részére, akik bűncselekményt követtek el, és ezért jogerős szabadságvesztés büntetésüket töltik. Ezek az elítéltek arra hivatkoztak, hogy a magyar állam nem biztosított emberhez méltó fogvatartási körülményeket számukra. Aggasztó és egyben felháborító, hogy az esetek túlnyomó többségében eljáró balliberális oldalhoz, valamint a Soros-szervezetekhez kötődő ügyvédek jelentős hasznot húznak az állam ellen indított perekből. Kimutatható, hogy az említett ügyvédeknél landolt a börtönkártalanításra kifizetett összegek közel 70 százaléka. A börtönbiznisz néven futó tízmilliárdos iparág egyértelműen visszaélés a joggal, károsítja az államot, és rontja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, valamint sérti az emberek igazságérzetét.

Elfogadhatatlan, hogy olyan gyilkosok, mint az olaszliszkai lincselők vagy a battonyai rém, több millióra perlik a magyar államot. Ezek a szervezetek a börtönökben nyíltan hirdetik a raboknak, hogy miként perelhetik be a magyar államot. Ezekhez a perekhez viszont busás sikerdíj zsebrevágása mellett asszisztálnak a Helsinki Bizottság és a TASZ ügyvédjei, és az országosan ismert, korábban az MSZP-Párbeszéd képviselőjelöltjeként ringbe szálló Magyar György.

Statisztikai adatokkal alátámasztható, hogy hazánkban a börtönkörülmények sokat javultak, az elmúlt években több lett a férőhely, és folyamatosan épülnek az új börtönök. Világossá kell tenni, hogy Magyarországon a jog eszközeivel nem a bűnözőket kell védeni, nem a bűnözőknek jár jutalom, hanem a bűnözőknek büntetés jár.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ezért kérdezem önt, hogy miként kíván a kormány megálljt parancsolni a börtönbiznisznek. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Közel 12 ezer pert indítottak a magyar állam ellen liberális ügyvédek és a Soros-hálózathoz tartozó ügyvédek. Ez egy több mint tízmilliárdos üzletág, és ennek az összegnek közel 70 százaléka ügyvédi letéti számlákon landol. Ez egy olyan kérdés, amely az emberek igazságérzetét mindenképpen borzolja, és az embereknek az igazságszolgáltatásba vetett hitét teljes mértékben átalakítja. Ezért arra kérem a kormányt, hogy ennek a kérdéskörnek a rendezésére minél hamarabb hozzon olyan döntést, amely ezeket a kérdéseket megnyugtatóan rendezi, és valóban ezekre a kérdésekre megfelelő választ ad. Természetesen a nemzeti konzultációban feltett, erre vonatkozó kérdés mindenképpen a magyar emberek véleményét fogja tartalmazni. Köszönöm szépen a válaszát. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

DR. BUDAI GYULA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nincs abban semmi meglepő, hogy az ellenzéki pártok nem szavazták meg a kormány börtönbizniszre vonatkozó törvénytervezetének soron kívüli napirendre vételét, hiszen a börtönbiznisz legnagyobb nyertese több mint félmilliárd forinttal Magyar György ügyvéd, aki 2018-ban az országgyűlési választásokon az MSZP-Párbeszéd közös jelöltjeként indult, továbbá Magyar György ellátta Demszky Gábor jogi képviseletét, és jelenleg pedig Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadója.Az elmúlt években az emberek társadalmi igazságérzetét alaposan felkavaró bírósági ítéletek születtek, amelyek nagy összegű pénzbeli kártalanítások fizetésére kötelezik a magyar államot, mégpedig olyan személyek részére, akik bűncselekményt követtek el, és ezért jogerős szabadságvesztés büntetésüket töltik. Arra hivatkoznak ezek az elítéltek és fogvatartottak, hogy a magyar állam nem biztosít emberhez méltó körülményeket számukra.

A börtönbiznisz keretében baloldali liberális és a Soros-hálózathoz tartozó ügyvédek közel 12 ezer kártérítési pert indítottak a magyar állam ellen. Fahidi Gergely, aki a Helsinki Bizottság ügyvédje, 324 ügyben 516 millió forintot keresett, Magyar György ügyvéd 419 ügyben 521 millió forintot keresett (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen!  Dr. Vadai Ágnes: Tiborcz és Mészáros is kapott!), és Karsai Dániel ügyvéd a Helsinki Bizottság és a TASZ partnereként eljárva 83 ügyben 86 millió forintot keresett. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen.  Arató Gergely: Irigykedsz, mi?)

Az állam közel 9 milliárd forint kártérítést fizetett ki a bűnözőknek és az ügyvédeknek, és nem meglepő, hogy a kifizetett összeg közel 70 százaléka ügyvédi letéti számlákon landolt. A börtönbiznisz néven futó közel 10 milliárdos iparág egyértelműen megvalósítja a joggal való visszaélést, megkárosítja a magyar államot, rombolja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét.

Tisztelt Képviselőtársaim! Elfogadhatatlan, hogy olyan gyilkosok, mint az olaszliszkai lincselők, 5-6 millió forintot kapjanak, a battonyai rém 2 millió forintot kapjon, a Burka-család tagjai pedig 45 millió forintos összeghez jutottak hozzá sikeres kártalanítási perüknek köszönhetően, annak ellenére, hogy elképesztően súlyos, életellenes bűncselekményeket követtek el.

Szeretném felhívni a figyelmüket, hogy ezekben a kártérítési ügyekben nem kötelező a jogi képviselet, tehát nem kötelező az ügyvédi képviselet ezekben az ügyekben, sőt a Helsinki Bizottság 2015-ben egy olyan keresetmintát adott közre a börtönökben, amelyet az elítéltek kitöltve közvetlenül a bírósághoz tudnak fordulni. A baloldali liberális és a Soros-hálózathoz tartozó ügyvédek rátelepedtek az elítéltekre és a fogvatartottakra, és iparággá fejlesztették a börtönbizniszt.

Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy ismertessek egy olyan levelet, amelyet egy magyarországi büntetés-végrehajtási intézetben az elítélteket tanító személytől kaptam. Így az idézet: „Egyetlen adalékkal szolgálnák ahhoz a kérdéshez, hogy vajon mekkora sikerdíjért vállalják az ügyvédek a megbízóik képviseletét. Ez akár az 50 százalékot is elérheti, mely számot egy fogvatartott szájából hallottam, akinek semmi oka nem volt rá, hogy ne mondjon igazat.” (Dr. Vadai Ágnes nevetve: Egy fogvatartott!)

Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Ahogy az előterjesztői nyitóbeszédben is hallottuk, a kormány határozottan elítéli a börtönviszonyokkal kapcsolatos fogvatartotti sérelmek kártalanítására indított perek körüli visszaéléseket, egyúttal azt a szilárd álláspontot képviseli, hogy a bűncselekmény áldozatainak jogait és érdekeit nagyobb mértékben indokolt védeni. Az előttünk fekvő törvényjavaslat igyekszik tehát helyrebillenteni a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott egyensúlyt. A javaslat igen előremutatóan kívánja felhívni a kormányt, hogy a bűncselekményből származó károk enyhítéséről szóló és a bűncselekmények áldozatainak érdekeit érvényre juttató új szabályozási rendszert alkossa meg 2020. május 15-éig.

Tisztelt Ház! Szeretném leszögezni, hogy a kártalanítás kifejezetten személyhez kötött, tekintettel arra, hogy az adott személy által elszenvedett sérelem kompenzációja. Ez egy nagyon fontos kérdés. A törvényjavaslat nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a kártalanításként megítélt összeg ténylegesen az elítélt vagy a fogvatartott kezéhez jusson. Éppen ezért kívánja a jogalkotó a büntetés-végrehajtási törvény normaszövegébe beemelni azt a rendelkezést, amelynek értelmében a kártalanításként megállapított összeg folyósítása kizárólag olyan fizetési számlára történjen meg, amelynek számlatulajdonosa az elítélt vagy a fogvatartott, vagy a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott esetén pedig a büntetés-végrehajtási intézet által kezelt letéti számlára történjen meg az összeg utalása.

Tisztelt Országgyűlés! A Ház előtt fekvő javaslat úgy fogalmaz, hogy a hatálybalépését követően az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási igény tárgyában hozott határozatban megítélt összeg 2020. június 15-éig nem fizethető ki. Természetesen a javaslat majdani hatálybalépését megelőzően a jogerősen megítélt kártalanítási igények rájuk vonatkozó ítéletek meghozatalakor a hatályos szabályok szerint lesznek teljesíthetők. A javaslat alapvető célkitűzése szempontjából stratégiailag kiemelendő, hogy a kormány jelen év szeptember 30-áig tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a száz százalékot. Ezen utóbbi intézkedés jelentősen hozzájárul a fogva tartás körülményeinek javításához. Statisztikai adatokkal alátámasztható, hogy Magyarországon a börtönkörülmények rengeteget javultak, az elmúlt években több lett a férőhely, és folyamatosan épülnek az új börtönök.

(11.10)

Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk levő javaslat egyrészt kitűnően szolgálja a társadalom igazságérzetét súlyosan sértő kártalanítási perek körüli visszaélések számának csökkentését, másrészt törekszik biztosítani az áldozatok jogainak és érdekeinek hatékonyabb védelmét, mindamellett a börtönzsúfoltsági probléma orvoslására is megfogalmaz hathatós javaslatokat. Magyarországon ma egyértelmű, és világossá kell tenni mindenki számára, hogy a bűnözőknek nem milliós jutalom, hanem büntetés jár.

Tisztelt Ház! Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott törvényjavaslatot a Fidesz képviselőcsoportja támogatja. Ezt kérem önöktől is. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Képviselőtársaim, el vagyok szomorodva. Azt még értem, hogy Varga képviselőtársam nem tájékozódik bizonyos dolgokban, mielőtt állít valamit, de hogy Gyüre Csaba volt ügyvéd kollégám Nyíregyházáról nem lát át Debrecenbe, és nem tud különbséget tenni két ügyvédi iroda között, az óriási nagy probléma, tisztelt képviselőtársam, ugyanis ön keveri a szezont a fazonnal, és valótlanságot állít ön is és Varga képviselő úr is. Ugyanis az az ügyvédi iroda, amelyet ön Fidesz-közelinek nevezett, nem ugyanaz az ügyvédi iroda, mint amelyik az önkormányzattal szerződött. Képviselő úr, ön praktizált iksz évig. Hogy lehet ilyen butaságot állítani? Ne haragudjon, ez fake news! Nem tudok önnek mit mondani, ugyanis mielőtt állított valamit, vette volna a fáradságot, ön mint volt kamarai tag, és tájékozódott volna ebben az ügyben. Az, hogy Varga úr nem állít vagy állít valamit, egy dolog, mert ő nem sokat töltött ezen a pályán, de ön jó néhány évet eltöltött, és nagyon szomorú, hogy ön a Mohácsi Ügyvédi Irodát Debrecenben, aki a legnagyobb hasznot kaszálta ebből az üzletből, Fidesz-közelinek nevezi, miközben a városban két Mohácsi ügyvéd van.

Képviselő úr, vegye a fáradságot, nézzen utána, mert ez egy óriási baklövés! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.  Közbeszólás a Jobbik soraiból: Kérdezzük meg Kósa Lajost!)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Zárjunk egy kérdést rövidre! Itt több debreceni ül az ellenzék soraiban. Akkor nagy tisztelettel szeretném önöknek javasolni Debrecen megyei jogú város 2020. január 31-ei sajtónyilatkozatát. Felolvasnám önöknek, hogy abban mi hangzott el, és ezért mondom, hogy amit önök állítanak, az fake news. És most nem akarok belemenni abba (Nunkovics Tibor: Nem, nyilván ne menj bele…), hogy egy ügyvédi irodán belül az apa és a fia és a praxis mit jelent, mert azt gondolom, a friss DK-s képviselőnk azért ennyire nem jártas egy ügyvédi iroda belső szabályzatában. De azért azt szeretném önöknek elmondani, hogy ez a közlemény azt tartalmazza, hogy a valóság az, hogy a börtönbiznisznek nevezett ügyben Mohácsi Ferenc Zsolt ügyvéd és a tulajdonában álló Dr. Mohácsi Ferenc Zsolt Ügyvédi Iroda járt el, amellyel az önkormányzatnak és szerveinek semmilyen kapcsolata nem állt fenn, sem a közelmúltban, sem korábban. (Nacsa Lőrinc széttárja a kezét: Ennyi!) Én azt gondolom, hogy ezekben a kérdésekben nagy tisztelettel akkor oda lehet fordulni a továbbiakban. (Nacsa Lőrinc: Bocsánatkéréssel…) De egy nagyon fontos kérdést azonban sem a Jobbik, sem az MSZP, sem a Párbeszéd nem vetett föl (Dr. Gyüre Csaba: Na!), hogy mi van azzal az MSZP-párbeszédes politikussal, akit Magyar Györgynek hívnak. Miért nem határolódnak el tőle? 419 ügyben 521 milliárdot (sic!) kaszált. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszólása.) Ő egy politikus… (Bencsik János: Polt Péter is, ugye?  Az elnök csenget.) Ő egy politikus! Képviselő Asszony! Aki egy párt színeiben országgyűlési képviselői választásokon indul, az politikus, ebben maradhatunk, én azt gondolom. Határolódjanak el tőle, határolódjanak el Magyar Györgytől! Ő a börtönbiznisz legnagyobb haszonélvezője. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Nem az egyetlen…)És önök, az összes felszólaló, a mai napig még véletlenül ki sem ejtették a nevét, még ki sem ejtették! Úgy féltek tőle, nem is tudom, mint a tűztől! (Folyamatos közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) Ugyanez elmondható Gyüre képviselőtársamra is. (Dr. Gyüre Csaba: Na! Mondjad!) Ki se merte említeni Magyar György nevét… (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Ki se merte említeni!  Derültség a Jobbik padsoraiból.) A Jobbik, ha olyan nagy élharcosa ennek a dolognak, akkor miért nem objektív? (Rig Lajos közbeszólása.) Magyar György egy MSZP-párbeszédes politikus.

Jelen pillanatban önök ebben az ellenzéki koalícióban vannak. Egy olyan emberrel vannak együtt, aki a börtönbiznisz egyik legnagyobb haszonélvezője. (Dr. Gyüre Csaba: Ti meg a megalkotói vagytok, na!) És akkor sem a Helsinki Bizottság ügyvédeiről, sem a TASZ ügyvédeiről, akik szintén odatartoznak önökhöz, nem beszélünk még.

Tehát azt kérem, hogy azért legyenek objektívek ebben a dologban. (Dr. Gyüre Csaba közbeszólása.) Az MSZP-től pedig azt várom el, öntől, Varga képviselő úr, hogy határolódjanak el attól a politikusuktól, aki az egyik legnagyobb haszonélvezője ennek a börtönbiznisznek. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A börtönbizniszről lefolytatott múlt heti parlamenti vita egyértelműen bebizonyította, hogy a baloldal a börtönbiznisz oldalán áll. A baloldali pártok falaznak a börtönbizniszben érintett balliberális és a Soros-hálózathoz tartozó ügyvédeknek, amiben nincs is semmi meglepő, hiszen a börtönbiznisz egyik legnagyobb nyertese félmilliárd forinttal az a Magyar György ügyvéd, aki a 2018-as országgyűlési választásokon az MSZP-Párbeszéd közös jelöltjeként indult, jelenleg pedig Karácsony Gergely főpolgármesternek ad tanácsokat. Ezek után érthető volt, hogy a Párbeszéd még a vitában sem vett részt, és az őt megillető időkeretet átadta az MSZP-nek. Az ellenzéki szónokok a parlamenti vitában egyenes beszéd helyett félrebeszéltek, és nem a valóságról mondtak véleményt. A valóság pedig az, hogy a baloldali liberális és a Soros-hálózathoz tartozó ügyvédek közel 12 ezer kártalanítási pert indítottak a magyar állam ellen. Az állam közel 9 milliárd forintot fizetett ki bűnözőknek és ügyvédeknek, a kifizetett összeg 70 százaléka pedig ügyvédi letéti számlákon landolt. A börtönbiznisz egyértelműen megvalósítja a joggal való visszaélést, megkárosítja az államot, rombolja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét. Európában az a helyzet állt elő, hogy a döntéshozók számára az erőszakos bűnözők jogai fontosabbak lettek a törvénytisztelő emberek jogainál.

Elfogadhatatlan, hogy olyan gyilkosok, mint az olaszliszkai lincselők, 6 millió forinthoz, a battonyai rém 2 millió forinthoz, Burkáék pedig 45 millió forintos összeghez jutottak sikeres kártalanítási perüknek köszönhetően, annak ellenére, hogy elképesztően súlyos, életellenes bűncselekményt követtek el. Ezekben a kártérítési ügyekben nem kötelező a jogi képviselet, sőt a Helsinki Bizottság 2015-ben egy olyan keresetmintát adott közre a börtönökben, amelyet kitöltve az elítéltek közvetlenül tudnak a bírósághoz fordulni. A balliberális és a Soros-hálózathoz tartozó ügyvédek rátelepedtek az elítéltekre és a fogvatartottakra, és iparággá fejlesztették a börtönbizniszt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberek a márciusban induló nemzeti konzultáció keretében erről is elmondhatják a véleményüket, eldönthetik, hogy inkább támogatják vagy ellenzik a kártérítési perek lehetőségét.

(14.10)

Továbbá azt is elmondhatják, hogy a kártérítési pénzeket az elítéltek vagy az áldozatok kapják meg. A bűncselekmény áldozatainak jogait és érdekeit nagyobb mértékben indokolt védeni. Helyre kell billenteni a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek között megbomlott természetes egyensúlyt.

Tisztelt Ház! Magyarországon ma egyértelművé és világossá kell tenni mindenki számára, hogy a bűnözőknek nem milliós jutalom, hanem büntetés jár. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. BUDAI GYULA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy látszik, hogy a baloldali ellenzéki pártokat abszolút nem érdekli ez a vita, és minden elismerésem a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak, hogy azért még valami, némi érdeklődést tanúsítanak a törvénytervezet vitájának végén. Ezek szerint valóban a baloldali pártok teljes mértékben falaznak a börtönbiznisznek. Tisztelt Elnök Úr! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. február 21-én tartott ülésén megtárgyalta a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló T/9241. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 30 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt években az emberek társadalmi igazságérzetét alaposan felkavaró bírósági ítéletek születtek, amelyek nagy összegű pénzbeli kártalanítások kifizetésére kötelezik a magyar államot, mégpedig olyan személyek részére, akik bűncselekményt követtek el, és ezért jogerős szabadságvesztés büntetésüket töltik. Arra hivatkoznak, hogy a magyar állam nem biztosít számukra emberhez méltó fogvatartási körülményeket. A tény és a valóság az, hogy a börtönbiznisz keretében 12 ezer kártérítési pert indítottak a magyar állam ellen, és az állam közel 9 milliárd forint kártérítést fizetett ki a bűnözőknek és az ügyvédeknek. Árulkodó szám, hogy ennek a közel 9 milliárdnak a 70 százaléka ügyvédi letéti számlákon landolt.

A börtönbiznisz néven futó, közel 9 milliárdos iparág egyértelműen megvalósítja a joggal való visszaélést, megkárosítja a magyar államot, rombolja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét.

(17.40)

Számos olyan eset borzolta az emberek és a közvélemény érzékét, mint például az olaszliszkai lincselőknek megítélt 6 millió forint, a battonyai rémnek megítélt 2 millió forint vagy a Burka család számára megítélt 45 millió forintos kártérítési összeg, annak ellenére, hogy ezekben az ügyekben nagyon súlyos, életellenes bűncselekményeket követtek el. Mindenképpen helyre kell állítani az áldozatok és az elkövetők tekintetében megbomlott egyensúlyt, amely vonatkozásában az áldozatok jogait és érdekeit előbbre valónak kell tekinteni, mint az elkövetők által elkövetett bűncselekmények következtében kifizetett kártalanításokat.

Magyarországon ma egyértelművé és világossá kell tenni mindenki számára, hogy a bűnözőknek nem milliós jutalom, hanem büntetés jár. Az elhangzottakra tekintettel kérem a jelen javaslat támogatását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Én azt gondoltam, hogy ebben a vitában már nagyon nem kell érvelnem. A Lukács képviselőtársam által elmondottakkal nem nagyon akarok foglalkozni, mert ez nem az ő szakmája  a suszter maradjon meg a kaptafájánál. De Gyüre Csaba volt ügyvédkollégám vonatkozásában az óriási nagy szégyen, amit itt elmondott. (Dr. Lukács László György: Miért, én nem vagyok ügyvéd?) Képviselő úr, ön csúsztat, és nem azt mondja, ami az igazság. Az igazság az, amit Völner államtitkár úr elmondott. Ezt ön is tudja, hiszen ebben a szakmában dolgozott; nagyon jól tudja, hogy miről szólt ez az egész. S valóban, ha akkor ez a döntés nem születik meg, akkor nem ennyibe kerül a magyar államnak, hanem háromszor ennyibe. Ezt értsék már meg! (Z. Kárpát Dániel: Ezt miért nem építettétek be a törvénybe?) Képviselő úr, én nagyon szívesen meghallgatom önt, nagyon szívesen vitáznék önnel, ha értene a dolgokhoz. De ön sem ért hozzá, csak valamit hallott, és valamiről... (Z. Kárpát Dániel: Ne te döntsd már el, hogy ki mihez ért!  Az elnök csenget.) Képviselő úr, én tiszteletben tartom az ön idejét, ami még ott fönt van, nyomjon gombot, és szóljon hozzá. De tényleg próbáljunk már meg normális körülmények között vitázni ebben a kérdésben!Tehát Gyüre Csaba lényegében csúsztatott ebben a kérdésben, nem azt mondta, amiről ő is tudja, hogy mi a valóság ebben a kérdéskörben. A valóság valóban az, hogy ha ezeket a pereket nem vesszük át, akkor a magyar államnak közel 30 milliárd forintot vagy talán többet is ki kellett volna fizetnie. S ha önök valóban támogatják ezt a dolgot, és nem a DK által elmondottakat hangoztatják, hiszen Gyüre képviselő úr, ön azt mondta itt, hogy embereket fognak kiengedni a börtönből  Vadai Ágnes ugyanezzel riogatja a magyar társadalmat. Úgy látom, akkor itt hibáztam, amikor azt mondtam, hogy a baloldal a börtönbiznisz oldalára állt, mert önök is odaálltak. Önök is odaálltak, ha önök is ugyanazt mondják, mint a DK vagy az MSZP, akkor önök is odaálltak, és szégyelljék magukat! Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)

DR. BUDAI GYULA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Idén februárban tárgyalta a Ház a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében benyújtott törvénytervezetet. A magyar állampolgárok és a társadalom általános igazságérzetét nagymértékben sértette az elmúlt években kialakult, börtönbiznisz néven futó tízmilliárdos iparág. A Soros-hálózathoz köthető ügyvédek közel 12 ezer kártalanítási pert indítottak a magyar állam ellen, amelynek következtében az állam nagyjából 9 milliárd forintnyi kártalanítást volt kénytelen kifizetni rendkívül súlyos bűncselekmények elkövetőinek, illetve jogerős szabadságvesztésre ítélt bűnözőknek.Idézzük fel, hogy mégis mire hivatkozva fordultak a bíróságokhoz ezek az elítéltek és ügyvédjeik! A jogalapjuk az volt, hogy hazánkban emberhez nem méltóak a fogvatartási körülmények, mert például a zárka ablakán nem süt be eléggé a nap. Holott, szeretném megjegyezni, a statisztikai adatokkal alátámasztható, hogy Magyarországon a börtönkörülmények rengeteget javultak és az elmúlt esztendőkben több lett a férőhely, és folyamatosan épülnek új börtönök. A magyar emberek számára egyszerűen elfogadhatatlanná vált, hogy olyan elítéltek, mint az olaszliszkai lincselők, 5-6 millió forintot kapjanak, a battonyai rém 2 millió forintot kapjon, és a Burka-család tagjai 45 millió forintos összeghez jutottak hozzá sikeres kártalanítási perüknek köszönhetően.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném megemlíteni, hogy olyan ügyvédek, mint a korábban a balliberális színekben választásokon magát megmérettető Magyar György vagy a Helsinki Bizottság és a TASZ partnereként felbukkanó jogászok zsebében landolt a kártalanításként kifizetett összegek közel 70 százaléka. A Soros-szervezetekhez köthető ügyvédek egyszerűen rátelepedtek az elítéltekre és a fogvatartottakra, sőt a börtönökben keresetmintát adtak közre, amelyeket kitöltve az elítéltek közvetlenül fordultak a bírósághoz. A börtönbiznisz néven futó iparág egyértelműen megvalósítja a joggal való visszaélést, megkárosítja a magyar államot, rombolja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét. Éppen ezért, nagyon helyesen, a kormány az emberek véleményét is meghallgatva úgy döntött, véget vet mindennek, és helyreállítja a társadalom igazságérzetét.

Tisztelt Ház! Nem is olyan régen elfogadta a javaslatot az Országgyűlés, amely céljaként tűzte ki, hogy igyekszik helyrebillenteni a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek között megbomlott egyensúlyt. Ez a törvény igen előremutatóan kívánta felhívni a kormányt, hogy a bűncselekményből származó károk enyhítéséről szóló és a bűncselekmény áldozatainak érdekeit érvényre juttató új szabályozási rendszert alkosson meg. Mindez meg is történt.

Az elfogadott törvény kitűnően szolgálja a társadalom igazságérzetét súlyosan sértő kártalanítási perek körüli visszaélések számának csökkenését, másrészt törekszik biztosítani az áldozatok jogainak és érdekeinek hatékonyabb védelmét, mindemellett a börtönzsúfoltsági probléma orvoslására is megfogalmaz hathatós javaslatokat.

(23.10)

Sajnálatos módon az említett kompenzációs rendszerek közötti megbomlott természetes egyensúly helyreállítása érdekében biztosított határidőben  mint ahogy államtitkár úr is említette, a koronavírus-járvánnyal összefüggésben kihirdetett vészhelyzet és az azzal összefüggő országos védekezés miatt  a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos új kártalanítási rendszer kialakítására nem volt lehetőség, ezért a korábban lefektetett határidő módosítása vált indokolttá. A kifizetések felfüggesztésének határideje eredetileg 2020. június 15-éig szólt volna, viszont tekintettel a kialakult helyzetre, a határidő 2020. december 31-éig került meghosszabbításra.

A benyújtott javaslat a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló törvényben meghatározott határidő a kártalanítási eljárásokkal érintett büntetőügyek, elbírált bűncselekmények áldozatai és hozzátartozói jogos követelései minél szélesebb körben történő érvényesítésének lehetővé tétele érdekében, a vészhelyzetre figyelemmel jelen év május 15. helyett 2020. október 31-éig lesz meghosszabbítva.

Tisztelt Országgyűlés! Olyan emberpróbáló hónapokon vagyunk túl, amelyek nemcsak a döntéshozók, hanem a hétköznapi emberek vállára is hatalmas terheket róttak. A széles körű összefogásnak és erőfeszítéseknek, a türelemnek, valamint a frontvonalon dolgozók áldozatos munkájának köszönhetően sikerült a járvány terjedését jelentős mértékben lecsökkenteni. Megmutatták a magyar emberek: ha van egy közös ügy, akkor együtt tudnak működni. Meglátásom szerint a társadalom igazságérzetének helyreállítása is hasonlóan közös ügy, hiszen a polgárok túlnyomó többségének érdeke, hogy az általános erkölcsi felfogás meghallgatásra kerüljön.

Remélem, az elmondottak alapján az ellenzéki oldal is támogatni fogja a most tárgyalandó törvénytervezetet. A benyújtott javaslatot a Fidesz képviselőcsoportja támogatja. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Akkor Gyüre Csaba képviselőtársamnak és Arató képviselőtársamnak egy nagyon egyszerű költői kérdést szeretnék feltenni. Gondolom, Gyüre Csaba képviselő úr az ügyvédi praxisából még emlékszik, hogy mit jelent a kötelező jogi képviselet. Arató Gergelyről ezt nem feltételezem, mert ő nem praktizált ügyvédként, de hátha utánaolvasott. Tehát érdeklődöm, képviselő úr, hogy ön tudjae, hogy mit jelent a kötelező jogi képviselet. Ez egy kérdés ön felé. Tehát ha tudja, hogy mit jelent, akkor az, amit ön itt elmondott, egy borzasztó álságos eszmefuttatás volt, ugyanis ezekben a kártérítési perekben, nézze meg a jogszabályt, nem kötelező a jogi képviselet. Tudja mit jelent ez, képviselő úr? Hogy az elítéltek és a fogvatartottak ügyvédi közreműködés nélkül fordulhatnak vagy fordulhattak volna a bírósághoz, amennyiben ők sérelmezik a fogva tartás körülményeit. De nem! Jött az okos Helsinki Bizottság, amelyre ön hivatkozik, készített egy keresetmintát, eljuttatta a börtönbe, a rabok kézről kézre adták egymásnak, majd jöttek az erre szakosodott ügyvédi irodák, Magyar György és fia, a TASZ-hoz kapcsolódó jogi képviselők, és szabályosan rátelepedtek azokra az elítéltekre és fogvatartottakra, akik nélkülük is fordulhattak volna a bírósághoz. Akkor ez nem egy iparág, képviselő úr? (Dr. Gyüre Csaba: Erről beszéltem!) Ez nem egy üzletszerű iparág?

De még öntől sem meg Arató képviselő úrtól sem hallottam azt, hogy hát, ez a Magyar György, aki félmilliárdot keresett, azért ez nem volt szép dolog. Vagy ott van az a lista, amin szerepelnek a TASZ-hoz, illetve a Helsinki Bizottsághoz kapcsolódó vagy a Soros-hálózathoz kapcsolódó ügyvédek. A mai napig az önök részéről egyetlen olyan kijelentést nem hallottam, hogy ez valóban egy biznisz volt, ez egy iparág volt; volt  még mindig iparág, képviselő úr.

Tehát azért ön mint gyakorló ügyvéd, én most nem akarom önt kioktatni, de azért tegyünk már különbséget a kötelező jogi képviselet és a nem létező jogi képviselet között, mert ebben az esetben nem volt kötelező a jogi képviselet a fogvatartottak és az elítéltek számára. És persze, ez megteremtette ezt az iparágat. Most nem akarom lefolytatni azt a vitát, mint amit februárban lefolytattunk, hogy a két rossz közül melyik volt a jobb: az, hogy kifizetünk az Európai Bíróság döntése alapján ötször ekkora összeget, mint a mostani 10 milliárd, vagy beleállunk ezekbe a perekbe, képviselő úr.

Tehát én azt gondolom, hogy eléggé álságos az az eszmefuttatás, amit itt öntől hallottam jogász létére. Tehát én most csak szakmai szempont alapján vitatkozom, nincs politika, nem politikai termékről beszélek, szakmai érveket mondok. Arató képviselő úr azt kérte, szakmai érvek alapján mondom, és szakmai érvek alapján jön egy önmagát hol ügyvédnek, hol politikusnak feltüntető ügyvéd, Magyar György, és félmilliárdot kaszál ezen a börtönbizniszen.

Igenis, valóban megjelentek olyan  hogy így mondjam  tudósítások, amelyek elmondják, hogy az ügyvédi irodák 30-50 százalék között kértek el sikerdíjat a kártérítési összegből. Ez nem biznisz? Ügyvéd úr, képviselőtársam, én 22 évi voltam gyakorló ügyvéd. Nem tudom, hogy ön meddig volt. (Dr. Gyüre Csaba: Csak 20.) Azért nagyon jól tudjuk, hogy milyen sikerdíjakkal dolgoznak az ügyvédek. A 30-50 százalék… Képviselő úr, azért álljon már föl valaki, és mondja azt, hogy hát, ez a Párbeszéd-MSZP által támogatott Magyar György nagyon csúnya dolgot csinált, meg a többiek is, de úgyse fogják ezt mondani.

Önök ugyan februárban megszavazták az általunk benyújtott törvénytervezetet, de az öntől picit jobbra vagy balra ülő ellenzéki képviselők nemmel szavaztak, meg most is nemmel fognak szavazni. Miközben tudja, miről szól ez a törvényjavaslat? Egy technikai módosításról, dátumokról vitatkozunk, mint ahogy ön is nagyon jól olvasta a törvénytervezetben, hogy a szeptember 30-ai dátum, amiben azt vállalta a kormány kötelezettségként, hogy addig ezeket a börtönzsúfoltsági viszonyokat megoldja, az ott marad.

(0.00)

A kifizetések felfüggesztését kitoltuk decemberig, az áldozatok kártalanítására vonatkozó összeget meg kitoltuk október 31-éig. Hát, itt erről beszélgetünk. S akkor önök politikai termékkel vádolnak meg minket? Tudja, hogy mi a politikai termék? Az a politikai termék, hogy politikusként viselkedő ügyvédek rátelepednek erre az egész ügyre, és milliárdot, félmilliárdot kaszálnak. És ellenzéki oldalról még egyetlenegy ember sem állt fel, sem a DK-ból, sem a Párbeszédtől, sem a szocialistáktól, és nem mondta, hogy az valóban nagyon csúnya dolog, amit Magyar György csinál. Vagy nagyon csúnya az, amit a Helsinki Bizottság jogi képviselői vagy a TASZ jogászai csináltak ebben az ügyben. Persze, hogy nem fogják mondani, mert a saját kutyája kölykét ki fogja bántani?!

Tisztelt képviselőtársaim, ebben a késői, éjféli órában önök akarták az ilyen jellegű vitát. Mi egy technikai módosítást terjesztettünk elő, elmondtuk az érveinket, hogy a koronavírus miatt kialakult vészhelyzet miatt nem lehetett ezeket a jogszabályokat megfelelően kidolgozni, és akkor Arató képviselő úr azzal jön, hogy miket dolgoztunk ki. Hát, képviselő úr, én is tagja vagyok a TAB-nak, ott ülök önnel együtt, tudom, hogy milyen jogszabályokat dolgoztunk ki. Ez a jogszabály most került ide, és pontosan azért került ide, mert ezek a határidők a koronavírus miatt kialakult vészhelyzet miatt nem voltak tarthatók. De beszéljünk már őszintén és szakmai szempontból! Én nem politikai érveket hozok, hanem szakmai érveket mondtam.

Gyüre képviselő úr az amnesztiát említette. Ezt már februárban megvitattuk. Az egy akkora blődség, amit ön állít, ne haragudjon, hogy vagy börtönöket építünk, vagy amnesztiával rászabadítunk a társadalomra több ezer bűnözőt. Komolyan gondolja ön ezt? Jogászként komolyan gondolja? Nem. Benne van a törvényben, hogy amnesztiát hirdetünk, képviselő úr? Benne van? Képviselő úr, még egyszer mondom, a börtönzsúfoltság megszüntetésére vonatkozó határidő nem változott. Meg fogjuk oldani, de nem úgy, amit ön hazudozik itt a parlamentben, meg ahogy a DK-s Vadai Ágnes ordibálta itt februárban, hogy rászabadítjuk a bűnözőket a társadalomra, a gyilkosokat meg a rablókat. Ne vicceljen már, képviselő úr! Ez valahol az ön szakmájának a nem ismerete, félreismerete, vagy nem is tudom, mije.

Én nem akarok személyeskedni önnel, de én letettem ebben a szakmában 22 évet. 22 évet lehúztam, képviselő úr, büntetőügyvédként, és tudom, hogy miről szól ez a szakma. S akkor ön jön nekem az amnesztiával? Tudja, mikor volt Magyarországon utoljára amnesztia? (Dr. Gyüre Csaba: Tudom.) Hát akkor! Azt gondolom, hogy vegyük már ennél komolyabban a parlamenti műfajt! Képviselő úr, az amnesztia, amiről ön beszél, meg a bűnözők szabadon engedése, na, ez a politikai termék! Ez kőkemény politikai termék, és az emberek félrevezetése ezzel a törvénytervezettel kapcsolatban. Én nagyon szívesen vitázom, nagyon szívesen folytatok szakmai vitát bárkivel ebben a kérdésben, de akkor azt kérem, hogy szakmai érvek csapjanak össze. Azért nem is mondom Arató képviselőtársamat, mert ő nem jogász, ő szakmai érvekkel nem nagyon tud operálni, elmondta azt, amit leírtak neki, aztán ahogy esik, úgy puffan. De, Gyüre képviselő úr, mi azért ismerjük egymást a szakmából. Ha vitázunk, akkor valós érveket mondjunk!

Kérem szépen, álljon már fel valaki az ellenzékből, és mondja azt, hogy ez a Magyar György hiába a mi kutyánk kölyke, nagyon csúnya dolgot csinált. Meg a többi odatartozó baloldali liberális ügyvéd is. Képviselő úr, ez a törvénytervezet arról szól, hogy ezek az ügyvédek miként használták ki az ügyvédi képviseletre nem igazán jogosult elítéltek és fogvatartottak szorult helyzetét. Rátelepedtek erre. Képviselő úr, ön is nagyon jól tudja ezt. Én a februári vitában felolvastam több levelet, amit kaptam, hogy a fogvatartási intézetekben milyen módon adják egymásnak a fogvatartottak az ügyvédek nevét, címét, elérhetőségét. Akkor beszéljünk őszintén! Ön is tudja, hogy megy ez. Képviselő úr, ön járt ügyvédi beszélőre? Habár ön nem büntetőzött. Tudja, amikor jön az ügyfele, és azt mondja, hogy a cellatársamnak is kéne ügyvéd. Képviselő úr, aki ismeri a szakmát, az tudja, hogy miről szól. Aki meg nem ismeri, az pedig idejön a parlamentbe, és mondja ezeket a frázisokat, aminek szerintem semmi értelme nincs. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz), a napirendi pont előterjesztője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes törvényeknek az állatok fokozott kímélete érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának elnapolását kezdeményezem az előterjesztők nevében. Köszönöm szépen.

DR. BUDAI GYULA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. június 3-án tartott ülésén megtárgyalta a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló 2020. évi IV. törvény módosításáról szóló T/10528. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 2 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Idén februárban tárgyalta a Ház a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében benyújtott törvénytervezetet. A magyar állampolgárok és a társadalom általános igazságérzetét nagymértékben sértette az elmúlt években kialakult, börtönbiznisz néven futó, tízmilliárdos iparág. A Soros-hálózathoz köthető ügyvédek közel 12 ezer kártalanítási pert indítottak a magyar állammal szemben, amelynek következtében az állam 9 milliárd forintnyi kártalanítást volt kénytelen kifizetni a rendkívül súlyos bűncselekményeket elkövető és jogerős szabadságvesztésre ítélt bűnözőknek. A magyar emberek számára mindez egyszerűen elfogadhatatlanná vált.

Tisztelt Képviselőtársaim! A börtönbiznisz néven futó iparág egyértelműen megvalósítja a joggal való visszaélést, megkárosítja a magyar államot, rombolja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét. Nem is olyan régen az Országgyűlés elfogadta azt a javaslatot, amely céljaként tűzte ki, hogy igyekszik helyrebillenteni a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek között megbomlott egyensúlyt. Ez a törvény igen előremutatóan kívánta felhívni a kormányt, hogy a bűncselekményből származó károk enyhítéséről szóló és a bűncselekmény áldozatainak érdekeit érvényre juttató, új szabályozási rendszert alkosson meg. Mindez korábban megtörtént.

Az elfogadott törvény kitűnően szolgálja a társadalom igazságérzetét súlyosan sértő kártalanítási perek körüli visszaélések számának csökkentését, másrészt törekszik biztosítani az áldozatok jogainak és érdekeinek hatékonyabb védelmét. Mindemellett a börtönzsúfoltsági probléma orvoslására is megfogalmaz hathatós javaslatokat.

Sajnálatos módon a koronavírus-járvánnyal összefüggésben kihirdetett vészhelyzet és az azzal összefüggő országos védekezés miatt a börtönzsúfoltsággal kapcsolatos új kártalanítási rendszer kialakítására nem volt lehetőség, ezért a korábban lefektetett határidők módosítása vált indokolttá. A kifizetések felfüggesztésének határideje, az eredeti határidő 2020. június 15e volt. Viszont tekintettel a kialakult helyzetre a határidő 2020. december 31-éig került meghosszabbításra. A benyújtott javaslat a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló törvényben meghatározott határidőt a kártalanítási eljárásokkal érintett büntetőügyekben elbírált bűncselekmények áldozatai és hozzátartozói jogos követelései minél szélesebb körben történő érvényesítésének lehetővé tétele érdekében jelen év május 15e helyett 2020. október 31-éig meghosszabbítja.

Tisztelt Ház! A társadalom igazságérzetének helyreállítása mindannyiunk közös ügye, hiszen a polgárok túlnyomó többségének érdeke, hogy általános erkölcsi felfogása meghallgatásra kerüljön. Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslat támogatandó. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Arató képviselőtársamnak mondanám, hogy a szeptember 30-ai időponthoz nem nyúlt hozzá a jogszabály, és ezt mondanám Gyüre Csabának is. Az ön álláspontja egy picit finomodott az általános vita lefolytatása során, mert ott határozottan kijelentette, hogy mi amnesztiával kívánjuk megoldani. (Dr. Gyüre Csaba: Kérdeztem!) Ugyanezt mondta egyébként a Demokratikus Koalíció is, hogy a szeptember 30-ai időpontot úgy kívánjuk megoldani, hogy amnesztiát akarunk adni több ezer embernek. (Dr. Varga-Damm Andrea közbeszól.) Képviselő úr, vissza lehet nézni a jegyzőkönyvet, én itt voltam hajnalban, Varga-Damm Andrea nem volt itt, tehát nem tudja, hogy miről beszélek. Képviselő Úr! Ön most lényegében ugyanazt elmondta, amit az általános vitában, ezek ilyen üres frázisok az ön részéről, a Jobbik ugyanazt mondja. (Z. Kárpát Dániel: Még azért megszólalhatunk?) Képviselő úr, nagyon egyszerű a helyzet: holnap szavaz erről a parlament, kedden szavazunk róla, a baloldalnak színt kell vallani, hogy segíti vagy elutasítja a börtönbizniszt, ennyi az egész. (Dr. Varga-Damm Andrea: Jaj, ne, Gyula!) Ennyi az egész, nem kell itt, hogy úgy mondjam, ilyen kreált téziseket felállítani, hogy a Fidesz mire készül, mire nem készül, meg hogy amnesztiát kíván hirdetni, meg nem kíván amnesztiát hirdetni. (Z. Kárpát Dániel: Ez egy bonyolult szakmai vita, tudod?)

Színt kell vallani önöknek, a baloldalnak, akik itt ülnek velem szemben, beleértve a Jobbikot is, hogy segítik vagy elutasítják a börtönbizniszt. Ilyen egyszerű ez a történet, nem kell itt nagyon hatalmas magasságokba önnek is fellépni. Ráadásul önnek mint gyakorló jogásznak azért ezzel az amnesztiával, már elmondtam önnek hajnalban is, óvatosan kéne bánnia, mert ez egy olyan, hogy úgy mondjam, pályára viszi önöket, ami nem biztos, hogy használ a Jobbiknak; persze, azt gondolom, önöknek már teljesen mindegy. (Arató Gergely: Minek ez a sok jogászkodás itt a parlamentben?)

Tehát, tisztelt képviselőtársaim, nagyon egyszerű a feladat, azt gondolom: holnap vagy igen, vagy nem gombot kell nyomni. Ha nemet nyomnak, akkor az azt jelenti, hogy továbbra is támogatják azokat a baloldalhoz köthető vagy a Soros-hálózathoz tartozó ügyvédeket, akik eddig valóban több száz millió forintot kerestek a börtönbizniszből. (Z. Kárpát Dániel: Mi nem kaptunk ösztöndíjat!)

Azt a vitát egyébként lefolytattuk, és én most nem akarom még egyszer ezt a panelt megnyitni, hogy itt milyen körülmények voltak akkor, amikor az eredeti jogszabály megszületett. Azt gondolom, ezen már túl vagyunk, itt egy döntést kell hozni. Kíváncsi vagyok, hogy önök támogatják a börtönbiznisz felszámolását vagy nem. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarországon minden ember számára ismert Gyurcsány ügyvédjének, Czeglédy Csabának a többek sérelmére elkövetett bűncselekménye. A szombathelyi önkormányzati képviselői mandátumhoz jutott Czeglédy Csaba és társai ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vádat a Csongrád Megyei Főügyészség. A Szegedi Törvényszékhez benyújtott vádirat szerint Czeglédy Csaba vezetésével a Human Operator Zrt.-hez kapcsolódva létrejött bűnszervezet 2010 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely munkaerő-közvetítéssel foglalkozott. Ez a bűnszervezet közel hatmilliárd forint kárt okozott a magyar államnak, amely abból adódott, hogy az iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót és a személyi jövedelemadót nem fizették be. Az állam mellett a Czeglédy által működtetett bűnszervezet azonban a társadalom leggyengébb és legvédtelenebb csoportjait, a diákokat és a nyugdíjasokat is megkárosította anyagilag azzal, hogy a gazdasági társaságok nem fizették ki a ledolgozott munkájuk fejében járó munkabért.

A magát áldozati szerepben feltüntető Czeglédy Csaba a mai napig is a balliberális pártok dédelgetett kedvence, ugyanis több baloldali önkormányzat a Czeglédy Ügyvédi Irodának többmilliós nagyságrendű megbízást adott. Elszomorító, hogy a baloldal egy adócsaló pozícióban lévő embert ilyen megbízásokhoz juttat.

Tisztelt Államtitkár Úr! Az elhangzottakra tekintettel kérdezem, hogy mekkora kárt okozott Czeglédy a magyar társadalomnak.

Köszönöm szépen, és várom válaszát. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Mindannyian tudjuk, hogy a hallgatásnak ára van, és ezt az árat most fizeti ki a DK Czeglédy Csabának. Czeglédy Csaba, a minden titkok tudója, a DK és a baloldal pénztárosa, DK-s polgármesterekkel köt több tíz millió forintos megbízási szerződéseket, és ezáltal lényegében Czeglédy Csaba hallgatását a Demokratikus Koalíció és a baloldal teljes mértékben megvette. Mert azért ne felejtsük el, hogy Czeglédy Csaba nemcsak Gyurcsány Ferencnek vagy az Altusnak látta el a jogi képviseletét, hanem számos, a baloldalhoz köthető politikusnak, Botka Lászlónak, és sorolhatnánk azokat a baloldali politikusokat, akiknek a jogi képviseletét ellátta Czeglédy Csaba. Tehát mindenképpen teljesen egyértelmű, hogy Czeglédy Csaba hallgatását meg kellett fizetni, és ez a hallgatás több tíz millió forintba került az adófizető állampolgároknak, mert a DK-s önkormányzatok kötnek megbízási szerződést Czeglédy Csabával. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. BUDAI GYULA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. július 1-jén tartott ülésén megtárgyalta a sportról szóló 2004. évi I. törvény olimpiai járadékkal összefüggő módosításáról szóló T/11085. számú törvényjavaslatot. Az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 33 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta.Tisztelt Képviselőtársaim! A fiatalon elhunyt Benedek Tibor halála pótolhatatlan veszteség a sportvilágnak és az egész országnak. Az előttünk fekvő javaslatban szeretnénk minden lehetséges támogatást megadni családjának ebben a nehéz helyzetben, mert az olimpiai járadék ügyében méltánytalan helyzetbe kerültek.

A módosítás lehetővé teszi, hogy egy olimpiai érmes sportoló halála után járó özvegyi járadék teljes összegét megkapja az özvegye abban az esetben, ha közös kiskorú gyermeket nevel. A javaslat az özvegyi járadékra jogosultsághoz szükséges házastársként való együttélés időtartamát lecsökkenti tízről öt évre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatandó, tekintettel arra, hogy a Magyarországnak hírnevet, büszkeséget szerző sportolók megbecsülése vitán felül álló nemzeti ügy. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. BUDAI GYULA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat számos törvény számos pontját módosítja, mégpedig a gyakorlati tapasztalatok során érkezett visszajelzésekre figyelemmel. Ezekkel a módosításokkal az elérendő cél egyértelműen az, hogy az egyes törvények rendelkezései minél hatékonyabban érvényesüljenek az életben. Természetesen mindegyik esetben majd az adott törvény társadalmi hatásvizsgálata fogja visszaigazolni számunkra a döntés helyességét. Tisztelt Ház! Államtitkár úr expozéjában igen részletesen ismertette a benyújtott javaslat főbb irányait, én csupán néhány kiemelkedően fontos célkitűzésre szeretnék rávilágítani.

Magyarország az elmúlt esztendőkben fontos sporteseményeket rendezett meg, és ezek az események mindig Magyarország hírnevét öregbítették. A törvényjavaslat az elmúlt évek sportesemény-pályázási és -rendezési tapasztalatai alapján a feladatok és forrásallokálás hatékonyabb megvalósulását kívánja biztosítani.

Itt már államtitkár úr részéről is elhangzott, illetőleg a TAB részéről is elhangzott, hogy ebben a körben két feladatcsoportot különböztetünk meg.

(10.40)

Egyrészt az ismétlődő jelleggel megrendezendő sporteseményekről beszélhetünk, másrészt pedig az unikális jellegűekről. E két feladatcsoport eltérő szabályozási igényét az elmúlt évek sportesemény-pályázási és -szervezési feladatait felismerve a törvénytervezet kiemeli az állami támogatással megrendezendő kiemelt hazai rendezésű és nemzetközi sporteseményeket, illetve az állami támogatásból megrendezendő hazai és külföldi sportdiplomáciai események pályázását és megrendezését, és e feladatokat, a kiemelt nemzetközi sportesemények rendezését a felelős miniszter feladatkörébe utalja, ahogy az államtitkár úr is már elmondta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Van még egy nagyon fontos terület, amit Tapolczai képviselőtársam már érintett, én azonban megpróbálok erről részletesebben beszélni. A vagyonkezelői alapítványokról szóló törvény módosítását a törvény hatálybalépése óta felmerült gyakorlati igények tették indokolttá. Maga a törvény a vagyonkezelő alapítvány két típusát különbözteti meg: van a közérdekű vagyonkezelő alapítvány, és van a vagyonkezelő magánalapítvány. Jelen esetben az utóbbi típusra irányadó szabályok módosításáról beszélünk, amelyet az alapítói magánautonómia kiszélesítésére irányuló törekvések tesznek indokolttá. A jogalkotó e módosítással ugyanis tovább kívánja bővíteni az alapító rendelkezési szabadságát, elsődlegesen a vagyonkezelő magánalapítvány szervezési struktúráját érintően. A jogalkotó tehát lehetőséget kíván teremteni az alapító számára, hogy az őt megillető alapítói jogok gyakorlását az alapítványi vagyonellenőrre bízza, az alapítói jogok jogosultjaként maga helyett alapítványi vagyonellenőrt jelöljön ki.

A javaslat továbbá rögzíti azt is, hogy ha az alapítványi vagyonellenőr alapítói jogokat nem gyakorol, abban az esetben az alapító a felügyelőbizottság létesítését mellőzze. Ilyenkor ennek a feladat- és hatáskörét is lényegében az alapítványi vagyonellenőr látja el, hiszen a vagyonkezelő magánalapítványa ebben az esetben csak ügyvezető szervként eljáró kuratórium, valamint az alapítványi tevékenység törvényességét és a vagyongazdálkodás alapítói okiratban meghatározott céloknak való megfelelését felügyelő alapítványi vagyonellenőr működik. A vagyonkezelő alapítvány mindkét típusára vonatkozó módosítás viszont, hogy az alapító, az alapítói okiratban foglalt tehessen olyan rendelkezést, amely szerint halála, jogutód nélküli megszűnése vagy az alapítói okiratban meghatározott feltétel bekövetkezése esetén az őt megillető alapítói jogok átszállnak az alapítványra.

Tisztelt Ház! Lényegében mind az expozéban, mind pedig Tapolczai képviselőtársam hozzászólásában a lényeges dolgok elhangzottak. Az előterjesztő részéről hallhattuk a javaslat részletes ismertetését. Meglátásom szerint ez a törvénytervezet alkalmas arra, hogy eleget tegyen a gyakorlatban felmerült igényeknek. Az elhangzottakra tekintettel a benyújtott javaslatot a Fidesz képviselőcsoportja támogatja. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. BUDAI GYULA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az érzelmeket alaposan felkorbácsoló és lelkiekben szörnyen megrázkódtató tragédia történt 2019 decemberében. Nem akadt olyan ember az országban, akit a győri kettős gyermekgyilkosság néven ismertté vált brutális bűncselekmény ne töltött volna el ijedtséggel. Személy szerint nekem, két leánygyermek édesapjának is borzasztó élményt nyújtott ez az egész eset. A hozzátartozók sérelmére elkövetett, kirívóan súlyos, élet elleni, valamint más, az életet, a testi épséget súlyosan sértő vagy veszélyeztető bűncselekmények olyan kegyetlen és borzasztó tragédiák, amelyek vonatkozásában a jogalkotó köteles vizsgálni, hogy miként előzhetők meg és zárhatók ki a tragédiához vezető okok.Tisztelt Képviselőtársaim! A fent említett súlyos bűncselekményt feltehetően a feltételes szabadságra bocsátott apa követte el. Felmerül tehát a gyanúja annak, hogy talán ez a jogintézmény nem működik megfelelően az igazságszolgáltatási rendszer keretein belül. Varga Judit miniszter asszony az esetet követően rögvest átfogó kormányzati vizsgálatot kezdeményezett, amelynek eredményeképpen megszületett egy olyan jelentés, amely értelmében az Igazságügyi Minisztérium feladata lett a feltételes szabadságra bocsátás szabályozásának, valamint a büntető törvénykönyv és az egyéb jogszabályok esetleges szigorításának felülvizsgálata. A tárca ezen feladatának maradéktalanul eleget tett. Nem elhanyagolható azt sem megemlíteni, hogy a szakmai munka segítése gyanánt a Kúrián joggyakorlat-elemző csoport is alakult.

Szeretnék az elhangzottakkal párhuzamba állítani egy külföldi példát is, ha megengedik. 2019 novemberében és 2020 februárjában a londoni késes merényletek elkövetői szintén feltételes szabadlábra helyezett elítéltek voltak, ezért a brit kormány kezdeményezte a terrorista jellegű bűncselekmény elkövetőire vonatkozó ítélkezési és végrehajtási szabályok szigorítását. Tehát láthatjuk, hogy egyáltalán nem minősül idegennek a szigorúbb büntetőpolitika irányába való elmozdulás.

A Ház asztalán fekvő javaslat által kilátásba helyezett módosítások olyan büntetőjogi megoldásokat vezetnek be, amelyek önmagukban is komplex módon, ugyanakkor a fokozatosság elvének figyelembevételével, a veszélyeztetettség mértékétől függő arányos válasszal zárják ki a veszélyhelyzetek kialakulását. Egy olyan helyzetet kell tehát teremteni a jogalkotónak, amely során a már nevezett jogintézmény társadalompolitikai szerepe és a társadalmi igazságosság kérdése kerül egymással szembe. Ha csak a börtönbiznisznek megálljt parancsoló törvényekre gondolunk, világosan látszik, hogy a jelenlegi nemzeti kormány egyértelműen az emberek igazságérzetének a helyreállítása mellett tört lándzsát.

Tisztelt Ház! A feltételes szabadság jogintézményét már a Csemegi-kódex is szabályozta a magyar jogban. A feltételes szabadságra bocsátás tulajdonképpen egy kedvezmény, amelynek célja, hogy a tényleges fogva tartás ideje az ítéletben kiszabott büntetés időtartamánál rövidebb legyen, mely által csökkenthetővé válnak a szabadságvesztésnek az elítélt személyére gyakorolt káros hatásai, a társadalomba történő visszailleszkedése pedig minél gördülékenyebben valósuljon meg. Persze, objektív és szubjektív kritériumok egyaránt vannak a feltételes szabadságra bocsátásban.

(19.00)

Amikor arról beszélünk, hogy a társadalom igazság- és biztonságérzetét kívánjuk előtérbe helyezni, akkor szót kell ejteni a tettel arányos büntetés elvéről is. Ennek a lényege az, hogy a kiszabott büntetésnek az elkövetett cselekmény következményének súlyával kell arányban állnia. Ez egy megfontolandó elv lehet, a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények vonatkozásában is.

Tisztelt Országgyűlés! Államtitkár úr expozéjában maximálisan és alaposan tájékoztatott bennünket, de kérem, engedjék meg, hogy jómagam is rávilágítsak a javaslat főbb pontjaira. A javasolt módosítások irányvonalainak vezérfonala, hogy a legsúlyosabb, az emberi életet vagy testi épséget sértő, valamint a hozzátartozó sérelmére elkövetett jelentős tárgyi súlyú, személy elleni erőszakos bűncselekmények miatt kiszabott határozott tartamú szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárásra kerül, ily módon ezeket az esetköröket rendező jogszabályi hely, vagyis a Btk. 38. §-a szorul kiegészítésre. Látnunk kell, hogy egy kétfokozatú szabályozással kell számolnunk, és a jogalkotó is így számol, ugyanis a legsúlyosabb, a más emberek életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény esetében semmilyen különös méltánylást érdemlő körülmény nem oldhatja föl a törvényi tilalmat. Ez az abszolút kizárási tilalom.

Ezen túlmenően azonban a társadalmi veszélyességhez hasonlóan magas foka miatt a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos, legalább 8 évi szabadságvesztéssel fenyegetett, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetőivel szemben is indokolt, hogy érvényesüljön a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró főszabály. Aláhúzandó ugyanakkor, hogy a méltánytalan helyzetek elkerülése érdekében indokolt megteremteni az egyéni körülmények értékelésének a lehetőségét. Az elkövetés körülményei és az elkövető személyében rejlő veszélyesség értékelését követően a Btk. 38. §-ának (4) bekezdése új E) pontjában meghatározott, abszolút kizárt bűncselekményi körbe tartozó, valamely cselekmény előkészületét megvalósító, vagy abban részesként részt vevő, továbbá a hozzátartozók sérelmére végrehajtott súlyos, legalább 8 évi szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetőjével szemben a bíróság  kivételes jelleggel és szigorú kritériumok mellett  feloldást adhat a törvény tilalom alól. Ez a relatív kizárási tilalom. Viszont erre csak és kizárólag akkor van lehetőség, ha a büntetési célok, a pártfogói felügyelet és külön magatartási szabályok elrendelésével megfelelően biztosítható.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezet bővíti azoknak az eseteknek a körét, amelyekben az ügyészség az egészségügyről szóló törvény 200. §-ában meghatározott kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelést köteles kezdeményezni. Szintén kiemelendő, hogy a normaszöveg szélesebb körben kívánja meghatározni a hozzátartozó fogalmát, vagyis kiterjeszti azt az elkövető gyermekének szülőjére, a volt házastársra, a volt élettársra, gondnokára, gondnokoltjára, gyámjára és gyámoltjára is. Az ilyen jellegű, mély nyomot hagyó bűncselekmények esetében nélkülözhetetlen a sértett háboríthatatlanságának megfelelő biztosítása is. Éppen ezért a javaslat kiterjeszti azt az alanyi kört, akire nézve a pártfogói felügyelet, külön magatartási szabályként a távoltartás elrendelhető. Továbbá rögzítésre kerül, hogy a távoltartással érintett személy tényleges lakóhelye, az életvitelszerű tartózkodásra szolgáló ingatlan annak jogi sorsától, tulajdonviszonyaitól, tartós vagy átmeneti jellegétől függetlenül védelem alá helyezhető annak érdekében, hogy a sértett nyugalma megfelelően biztosítható legyen. Így lehetőség nyílik arra, hogy a menedékként, lakhatásként szolgáló gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, illetve áldozatsegítő otthonok vonatkozásában is megvalósuljon a pártfogás alatt álló személytől történő távoltartás.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem hagyható figyelmen kívül persze, ha valakinek a fent említett típusú bűncselekmények elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztését felfüggesztik. A hatályos büntetőjog értelmében maximum két év lehet. Ilyenkor talán szükségtelennek és aránytalannak bizonyulhat a kivétel, nem elegendő korlátozások bevezetése, például a távoltartás indokolt esetben mellőzhető. (Sic!) Ám az áldozatok fokozottabb védelmének biztosítása érdekében szükséges rendelkezni arról, hogy az egyébként kapcsolattartásra jogosult elkövető a kiskorú gyermekével csakis akkor tarthat kapcsolatot, ha erre a felügyelt kapcsolattartás keretében kerül is. Itt jegyezném meg, hogy a javaslat végig, nagyon következetesen úgy rendelkezik, hogy a pártfogó felügyelet során az elítélt magatartását technikai eszközökkel ellenőrizni kell. Sajnos, mivel az ilyen bűncselekmény elkövetője fiatalkorú is lehet, ezért rendelkezni kell arról, hogy a rá vonatkozó feltételes szabadságra bocsátást érintő kizárások csak akkor legyenek alkalmazhatók, ha a 16. életévét betöltötte, és 10 évig vagy annál súlyosabb szabadságvesztést szabtak ki vele szemben. Arra való tekintettel fogalmaz így a normaszöveg, hogy a fiatalkorúak esetén a büntetési cél elsődlegesen az, hogy a fiatalkorú helyes irányban fejlődjék, a szabadságelvonás pedig csak a végső eszköz lehet a fiatalkorúakkal szemben.

Tisztelt Ház! A győri esetből is látszik, hogy elfogadhatatlan és tűrhetetlen volt az igazságszolgáltatási szervek azon eljárása, amikor alapos felülvizsgálat nélkül feltételesen szabadlábra helyezték az elkövetőt. Ilyen mértékű súlyos hibák egyszerűen megengedhetetlenek. Üdvözlendőnek tartom, hogy a kormány meghallja ebben a kérdésben az emberek hangját.

A jogalkotás útján is meg kell mutatni, hogy Magyarországon az elkövetőknek nem jutalom, hanem büntetés jár.

Az elhangzottakra tekintettel a Fidesz képviselőcsoportja nevében támogatom a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

DR. BUDAI GYULA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. október 15-én tartott ülésén megtárgyalta a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló T/10953. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A Ház asztalán fekvő javaslat által kilátásba helyezett módosítások olyan büntetőjogi megoldásokat vezetnek be, amelyek önmagukban is komplex, ugyanakkor a fokozatosság elvének figyelembevételével, a veszélyeztetettség mértékétől függő arányos válasszal zárják ki a veszélyhelyzetek kialakulását. A javasolt módosítások irányvonalainak vezérfonala, hogy a legsúlyosabb, az emberi életet vagy testi épséget sértő, valamint a hozzátartozó sérelmére elkövetett jelentős tárgyi súlyú, személy elleni erőszakos bűncselekmények miatt kiszabott határozott tartamú szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárásra kerül. A javaslat értelmében a kétfokozatú szabályozással számol a jogalkotó, ugyanis a legsúlyosabb, más ember életének szándékos kioltásával járó bűncselekmények esetében semmilyen különös méltánylást érdemlő körülmény nem oldhatja föl a törvényi tilalmat  ez az abszolút kizárási tilalom.

Ezen túlmenően azonban a társadalomra veszélyesség hasonlóan magas foka miatt a hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos, legalább nyolcévi szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekmények elkövetőivel szemben is indokolt, hogy érvényesüljön a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizáró főszabály.

Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a méltánytalan helyzetek elkerülése érdekében indokolt megteremteni az egyéni körülmények értékelésének lehetőségét is. Az elkövetés körülményei és az elkövető személyében rejlő veszélyesség értékelését követően a Btk. 38. § (4) bekezdés új e) pontjában meghatározott abszolút kizárt bűncselekményi körbe tartozó valamely cselekmény előkészületét megvalósító, vagy abban részesként részt vevő, továbbá a hozzátartozók sérelmére végrehajtott súlyos, legalább nyolcévi szabadságvesztéssel fenyegetett személy elleni erőszakos bűncselekményt elkövetővel szemben a bíróság kivételes jelleggel és szigorú kritériumok mellett feloldást adhat a törvényi tilalom alól  ez a relatív kizárási tilalom elve. Viszont erre csak és kizárólag akkor van lehetőség, ha a büntetési célok a pártfogói felügyelet és a külön magatartási szabály elrendelésének megfelelően biztosíthatók; az elítélt magatartását pedig technikai eszközökkel kell ellenőrizni.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezet bővíti azoknak az eseteknek a körét, amelyekben az ügyészség az egészségügyről szóló törvény 200. §-ában meghatározott kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelést köteles kezdeményezni. Szintén kiemelendő, hogy a normaszöveg kiterjeszti a hozzátartozó fogalmát az elkövető gyermekének szülőjére, a volt házastársra, a volt élettársra, gondnokára, gondnokoltjára, gyámjára és gyámoltjaira is.

A sértett háborítatlanságának megfelelő biztosítása érdekében a javaslat kiterjeszti azt az alanyi kört, akikre nézve a pártfogói felügyelet- külön magatartási szabályként a távoltartás  elrendelhető. Továbbá rögzítésre kerül, hogy a távoltartással érintett személy tényleges lakóhelye  az életvitelszerű tartózkodására szolgáló ingatlan , annak jogi sorsától, tulajdonviszonyaitól, tartós vagy átmeneti jellegétől függetlenül védelem alá helyezhető annak érdekében, hogy a sértett nyugalma megfelelően biztosítható legyen. Így lehetőség nyílik arra, hogy a menedékként és lakhatásként szolgáló gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, illetve áldozatsegítő otthonok vonatkozásában is megvalósuljon a pártfogás alatt álló személytől történő távoltartás.

Nem hagyható figyelmen kívül persze, hogyha valakinek a fentebb említett típusú bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztését felfüggesztik. Ilyenkor talán szükségtelennek és aránytalannak bizonyulhat a kivételt nem engedő korlátozások bevezetése, például a távoltartás indokolt esetben mellőzhető. Ám az áldozatok fokozottabb védelmének biztosítása érdekében szükséges rendelkezni arról, hogy egyébként a kapcsolattartásra jogosult elkövető a kiskorú gyermekével csakis akkor tarthat kapcsolatot, ha erre felügyelt kapcsolattartás keretében kerül sor.

A fiatalkorú elkövetővel szemben a feltételes szabadlábra bocsátást érintő kizárások csak akkor lesznek alkalmazhatók, ha a 16. életévét betölti, és tízévi vagy annál súlyosabb szabadságvesztést szabnak ki vele szemben.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A hozzátartozók sérelmére elkövetett kirívóan súlyos élet elleni, valamint más, életet és testi épséget súlyosan sértő vagy veszélyeztető bűncselekmények olyan kegyetlen és borzasztó tragédiák, amelyek vonatkozásában a jogalkotó köteles vizsgálni, hogy miként előzhetők meg és zárhatók ki a tragédiához vezető okok. Az előttünk fekvő törvényjavaslat ennek a célnak megfelel, éppen ezért támogatható. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. BUDAI GYULA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! 2018. január 1-jén lépett hatályba az új polgári perrendtartásról szóló kódexünk, amely felváltotta a korábbi, 1952. évi III. törvényt. Fontos megjegyezni, hogy hatályos perjogi kódexünk számos nóvumot vezetett be annak érdekében, hogy kiküszöböljük az 1952. évi kódex alkalmazása során felmerült problémákat, és megteremtse a perrendtartásról szóló törvény koherenciáját. E helyütt is szeretném elismerésemet kifejezni Trócsányi László volt igazságügyi miniszter úrnak és kollégáinak az elvégzett dicséretes jogalkotási munkáért. Immáron két esztendeje, hogy hatályos kódexünk bevezette a perkoncentrációt biztosító osztott szerkezetű elsőfokú eljárást  ezzel igazodva számos európai ország perjogi megoldásaihoz , továbbá a felek felelős pervitelén és a bíróság aktív pervezetésén alapuló új szabályokat alkotott.

Tisztelt Ház! A polgári perrendtartás kétéves hatályosulásának tapasztalatai, az Alkotmánybíróság határozatai, valamint a jogalkalmazó szervek visszajelzései indokolttá teszik a törvény egyes rendelkezéseinek felülvizsgálatát, pontosítását, valamint a perjogi szabályok egyszerűsítését és rugalmassá tételét. Az előttünk fekvő módosító javaslat tartalmának kialakításához a hivatásrendek által tett javaslatokon kívül nagymértékben alapul szolgálnak a Kúria új Pp. kérdéseivel foglalkozó konzultációs testületének állásfoglalásai, a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácskozásának Pp.-t érintő ajánlásai, továbbá a Kúriának a keresetlevél visszautasításának vizsgálata tárgykörében felállított, joggyakorlatot elemző csoportjának összefoglaló véleményében tett megállapítások, valamint az igazságügyi tárca Pp. hatályosulási munkacsoportjában tett észrevételek és módosító javaslatok.

Tisztelt Ház! Államtitkár úr az expozéjában igen részletesen ismertette a törvénytervezet rendelkezéseit, jómagam csupán néhány kiemelésre méltó pontot szeretnék bemutatni. A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat fő célkitűzése, hogy megkönnyítse a jogkereső állampolgárok és szervezetek bírósághoz fordulási jogának a gyakorlását. Ezen koncepció keretében tudjuk tehát elhelyezni a javaslat főbb pontjait. A normaszövegből kiolvasható, hogy a hatásköri szabályozás egyfajta finomításával állunk szemben, amely kismértékben igyekszik növelni a pertárgyértéktől függetlenül a törvényszék hatáskörébe tartozó perek körét. Ily módon optimálisabban alakul majd a járásbírósági, illetve a törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyek megoszlása, vagyis a törvényszék hatáskörébe fognak tartozni a jogi személy tagjának és képviselőjének a tagsági, illetve a képviseleti jogviszonyán alapuló felelősségével kapcsolatos perek, továbbá az értékpapírból származó jogviszonnyal kapcsolatos perek, valamint a nemzetközi árufuvarozási és a nemzetközi szállítmányozási perek.

Szót kell ejtenünk a perindítás egyszerűsítését célzó módosítások szándékáról is. Szeretném hangsúlyozni, hogy a javaslat értelmében a keresetlevél tartalmi elemeinek száma csökken, továbbá egyszerűsödnek az egyes elemekre vonatkozó előírások is. Az állampolgárok hatékony jogérvényesítését segíti elő a keresetlevél kötelező tartalmi elemeinek egyszerűsítése, az alaki előírások észszerűsítése és a hiánypótlási lehetőségek kibővítése. A keresetlevél tartalmi és formai elemei számának csökkenésére a Kúria a keresetlevél visszautasításának vizsgálata tárgykörében felállított joggyakorlat-elemző csoportjának véleménye alapján került sor. A benyújtott javaslat értelmében a keresetlevélben az alperes azonosító adatain kívül elegendő a nevét és lakóhelyét vagy székhelyét megjelölni, egyéb azonosító adat hiánya nem eredményezheti a keresetlevél visszautasítását. A keresetlevél formai kritériumai is jelentősen csökkennek majd, ugyanis nem kell feltüntetni az egyes szerkezeti egységek címét, valamint az egyes szerkezeti egységeken belüli tartalmi elemek előadása sincs sorrendhez vagy formaisághoz kötve.

Megemlítendő továbbá, hogy a törvényjavaslat a perindítás sikerét igyekszik elősegíteni azzal is, hogy a keresetlevél tartalmi, alaki hiányosságai esetén kötelezővé teszi a hiánypótlás felhívásának kiadását, amelyben a bíróságnak a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie.

Tisztelt Ház! Szeretném kiemelni a személyi állapotot érintő perekre vonatkozó módosításokat, amelyek a kiskorú gyermekek érdekeinek fokozott védelmét célozzák. Ennek egyik eszköze, hogy a bírók erősebb pervezetési jogosítványokat kapnak a kiskorúakat érintő perekben a gyerekek érdekeit szolgáló vonatkozásban.

(15.20)

Tekintettel arra, hogy a bíróságnak lehetősége van hivatalbóli bizonyításra a státuszperekben, ezért indokolt a magánszakértői bizonyítás kizárása az ilyen esetekben. Így elkerülhetővé válik, hogy a perrel érintett kiskorú gyermeket akár három szakértő is vizsgálja, ami nyilvánvalóan megterhelő a gyermekek számára.

Tisztelt Ház! Lehetne még nagyon sok mindenről beszélni a törvénytervezet kapcsán, gondolok itt például a perfelvételi szak szabályait rugalmasabbá tevő elképzelésekre, a felekre háruló adminisztrációs terhek csökkentésére vagy a másodfokú eljárás során a felek jogérvényesítését megkönnyítő módosításokra.

Lényegében a törvényjavaslat célja az alábbiak szerint foglalható össze: egyrészt megkönnyítse a jogkereső állampolgárok és szervezetek bírósághoz fordulási jogának gyakorlását; egyszerűsítse a perindítást mind a jogi képviselővel, mind a jogi képviselővel nem rendelkező felek számára; csökkentse a felekre háruló adminisztrációs terheket; a bíróság közrehatási tevékenységének erősítésével előmozdítsa a perindítás sikerességét; rugalmasabbá tegye a per előkészítését szolgáló perfelvételi szak szabályait; csökkentse az eljárások formalizáltságát; a laikus feleket segítő speciális szabályokat vezessen be; könnyítse a másodfokú eljárásban a felek jogérvényesítését; kiegyensúlyozottabbá tegye a Pp. hatásköri szabályainak módosításával a járásbíróság és a törvényszék közötti munkamegosztást; a családjogi perekben a kiskorú gyerek érdekeinek védelmét hatékonyan biztosító új szabályokat alkosson; a családjogi perek sajátosságait figyelembe vevő további különös szabályokat vezessen be az új Pp.

Mindezekre tekintettel, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt Ház, a benyújtott javaslatot a Fidesz képviselőcsoportja támogatja, és megkérem valamennyi képviselőtársamat, hogy tegye ezt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Dr. Vejkey Imre tapsol.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. Adtam még egy esélyt önmagamnak, hogy hátha egy szakmai vitára fogok beérkezni a parlamentbe. Én ezt elmondhatom itt, Gyüre kollégán kívül talán mi vagyunk, akik komolyabb jogászi múlttal rendelkezünk. Én 22 évet húztam le ezen a pályán, és ez már a sokadik jogszabály itt a Ház falai között, amikor nem szakmai, hanem politikai érvekkel próbálnak az ellenzéki pártok a kormánynak a szemére vetni olyan dolgokat, amelyek szerintem olyan messze vannak, mint Makó Jeruzsálemtől. Tehát én azt szeretném önöktől kérni, ez már tényleg szerintem vagy a második, vagy a harmadik olyan törvénytervezet  legutoljára a feltételes szabadságvesztéssel kapcsolatban lefolytatott vita , ahol nem jogi érvek, hanem politikai érvek hangzottak el. Kérem, állítsanak már ki valakit az adott frakcióból, a DK is, az MSZP is! Bárándy Gergely hiányát soha nem fogja az MSZP pótolni szakmai szempontból. Itt most már másodszor hallottam olyan érveket a DK-tól, aminek semmi köze a jogszabályhoz. Próbáljunk már meg szakmai vitát folytatni egymással, én abban partner vagyok nagyon szívesen. DK-s képviselőtársam tudom, hogy két évet elvégzett a jogon, de az még nem jogosítsa föl, hogy ön olyan szakmai magasságokba emelkedjen, amiről azt sem tudja, hogy eszik vagy isszák. De most komolyan, vitázzunk már szakmailag!

Gyüre képviselőtársam, talán ha nem tizenhárom és fél percet beszél jogtörténeti eszmefuttatásokról, akkor talán elérkeztünk volna a szakmához, de én pontosan azért foglaltam össze a vezérszónoki felszólalásom végén, hogy mik azok a célok, amik a törvényben megvalósultak, hogy hátha egy szakmai vitát tudunk generálni a parlamentben. Tehát én ebben partner vagyok, de abban, hogy ilyen visszamutogató meg ilyen üres frázisokkal jövünk, meg mit tudom én, az ’52-es Pp. jobb volt, meg Németh János professzor urat hozzuk ide! Gyüre képviselőtársam, én vizsgáztam nála, ön szerintem nem. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.  Dr. Gyüre Csaba: Én is.) Akkor gratulálok! Akkor nagyon jól tudja, hogy Németh János milyen magas szintre tette föl az akkori Pp.-ben meghatározott kritériumokat.

(16.10)

Tehát azt gondolom, hogy folytassunk már szakmai vitát, mert szakmai érvet sokat nem hallottam önöktől az elmúlt negyven percben. Itt ülök, próbáltam jegyzetelni, de semmi olyan nem hangzott el, amire azt tudnám mondani, hogy akkor ezt vitassuk meg. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Úgy látom, hogy kezd visszatérni a normális kerékvágásba a vita, mert Gyüre képviselő úr is már szakmai szempontokat emelt ki. Én is néhányat hadd mondjak már, mert azt gondolom, hogy ezért maradtam ma itt, hogy szakmáról vitatkozzunk, és most ne a Kúria elnökének megválasztásáról, meg hogy az Országos Bírói Tanács, meg mit tudom én, ki milyen döntést hozott, hanem a Pp.-ről beszélgessünk szerintem. Én valamiért azt gondolom, hogy nagyon fontos dolog a hatásköri szabályok finomítása, ebben az esetben a járásbíróság és a törvényszéki hatáskörökbe tartozó ügyeknek az elosztása. És én itt egyébként föl is soroltam azokat a  hogy így mondjam , kivételeket, amelyek alapján a törvényszéki hatáskörbe tartoznak a jogi személyek tagjának és képviselőinek tagsági, illetve képviseleti jogviszonyon alapuló felelősségével kapcsolatos perek, az értékpapírról szóló perek, illetőleg a nemzetközi árufuvarozási és nemzetközi szállítmányozással kapcsolatos perek.

Azt gondolom tehát, hogy valóban olyan finomítása történt itt a hatásköri szabályoknak, ami mindenképpen előremutató ebben az esetben, de ahogy itt már elhangzott, és ez is, azt gondolom, sokkal könnyebbé teszi az eljárás menetét, az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében fakultatívvá teszi a jogszabályban meghatározott költségjegyzék nyomtatvány alkalmazását a jogi képviselővel eljáró fél perköltségeinek felszámításával kapcsolatban.

Azt gondolom, hogy lehet, hogy most egy picit kínaiul beszéltem, de aki a szakmában van, az érti, hogy lényegében ennek mi a szerepe az eljárás során, illetőleg nagyon fontos, hogy a keresetlevél tartalmi-alaki hiányossága esetén kötelezővé teszi a hiánypótlási felhívás kiadását. Ez is nagyon lényeges dolog, azt gondolom, mert eddig ezzel nem nagyon találkoztunk.

Illetőleg, ahogy Gyüre képviselőtársam is mondta, egyszerűsíti az alperesi ellenkérelem tartalmát, és a meghatározott feltételek fennállása esetén lehetővé teszi a viszontkereset és beszámítás előadását a perfelvétel lezárásáig meghatározott feltételek fennállása esetén. Azt gondolom, aki a polgári peres eljárásban gyakorló jogászként részt vett, az tudja, hogy lényegében ez is finomítása ennek a dolognak.

Illetve a jogalkalmazó szervek visszajelzései alapján a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a bíróság a tárgyalást elhalassza a fél jogi képviselőjének a kitűzött határnap előtt, de legkésőbb az idézés kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül előterjesztett kérelmére. Ez is nagyon lényeges változás az előző eljárás vonatkozásában.

És akkor egyébként mehetnék végig azokon a nagyon fontos változtatásokon, amely az egész koncepció célját meghatározza. Én tehát azt gondolom, tisztelt Ház, hogy nagyon jó munkát végzett az Igazságügyi Minisztérium. Azok a szervek, bíróságok, Kúria és különböző kodifikációs szervek valóban igyekeztek összetenni minden tudásukat, és én azt szeretném mondani, hogy politikától mentesen és minden felhangtól mentesen ez az új Pp.-módosítás valóban azokat a célokat kívánja szolgálni, melyek az egyszerű pervitelt, a bíróságok munkájának megkönnyítését, a jogi képviselet nélkül eljáró felek eljárásának lehetőségét segítik elő.

Tehát mindenképpen szeretném, hogyha ebben a jogszabály-módosításban valóban szakmai döntés születne. Láttam, hogy DK-s képviselőtársam megsértődött, mert azt mertem neki mondani, hogy két évig járt egyetemre. Én nem bántásképpen mondom ezt, de azért vannak itt olyan szakmai szempontok; mert az ember akkor megy el vitatkozni valahova, ha valamilyen tudás birtokában van, és nem egy megírt papírból fölolvas valamilyen véleményt, és azzal azt gondolja, hogy letudta az egész dolgot.

Én valóban egy szakmai alapon születendő döntést várok el a parlamenttől, és ezért mondtam azt mindenképpen, hogy a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A Vas Megyei Ügyvédi Kamara felfüggesztette Gyurcsány Ferenc ügyvédjének, a 6 milliárdos költségvetési csalással vádolt Czeglédy Csabának a kamarai tagságát. Jómagam már 2018-ban a Magyar Ügyvédi Kamara Etikai Bizottságához fordultam, amikor vádat emeltek a bűnszervezetben különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt Czeglédy ellen. Örülök, hogy két év elteltével sikerült lépnie az ügyvédi kamarának. Bár a törvény úgy fogalmaz, hogy nem kell felfüggeszteni azt az ügyvédet, aki ellen büntetőeljárás van folyamatban, de a törvény betűje mégis mérlegelési lehetőséget biztosít a kamarának akkor, ha egy gyakorló ügyvéd ötévi vagy annál súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény vádlottja, azaz a tagsága ekkor felfüggeszthető. Megjegyezném, tisztelt államtitkár úr, hogy egy normális ügyvéd ilyen esetben önként felfüggeszti a tagságát és a tevékenységet.

Mindezek hallatára Czeglédy Csaba, Gyurcsány ügyvédje kiakadt, fenyegetőzni kezdett a közösségi oldalán, és megtámadta az ügyvédi kamara elnökét. Koncepciós perről hadovált, majd azt is kilátásba helyezte, hogy zugügyvédként fogja folytatni a tevékenységét.

Persze a baloldalon most síri csend honol. Szégyenteljes, hogy az adócsaló ügyvéd irodáját közpénzből tartják el a baloldali önkormányzatok azzal, hogy milliós nagyságrendű szerződéseket kötnek vele. Felháborító, hogy a jogállamiság mellett naponta lándzsát törő baloldal továbbra is pátyolgatja Czeglédyt, és azt sem veszik figyelembe, hogy milyen bűncselekmény vádlottja.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem, hogy egy felfüggesztett ügyvéd láthate el feladatokat az önkormányzatoknál. Köszönöm szépen a válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Tisztelt Államtitkár Úr! Egy köztörvényes bűnözővel, Czeglédy Csabával  akit már hasonló bűncselekmények miatt elítéltek  az alábbi DK-s vezetésű önkormányzatok kötöttek megbízási szerződést több tízmillió forintos értékben. A Niedermüller Péter vezette VII. kerületi önkormányzat két megbízási szerződést kötött Czeglédyvel, egy 500 ezer forint plusz áfás plusz egy másfél millió forint plusz áfás összegű szerződést, összesen 29 millió forint értékben. A László Imre vezette XI. kerületi önkormányzat két szerződést kötött Czeglédyvel, szintén egy 500 ezer forint plusz áfa és egy 600 ezer forint plusz áfa értékű szerződést, 50 millió forint értékben, sőt a XI. kerületi önkormányzathoz tartozó Média 11 Kft. is kötött Czeglédyvel megbízási szerződést 200 ezer forint plusz áfa összegben. Továbbá Czeglédy Csaba látja el Varju László DK-s képviselő vádlotti képviseletét. Sajnálom, hogy elment képviselő úr, mert megkérdeztük volna, hogy mit gondol az ügyről, illetőleg nagyon várjuk a DK-s önkormányzatok vezetőinek a véleményét, hogy ebben az esetben mit gondolnak erről az ügyről, és mit fognak csinálni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A holnapi nap a Kecskeméti Törvényszék előtt folytatódik Czeglédy Csaba és társai ellen a mintegy 6 milliárd forintos költségvetési csalás miatt indított büntetőper, amely meglátásom szerint igencsak döcögősen halad, ugyanis a vádlottak és a védők időhúzásra játszanak. Mindenki emlékszik, hogy Gyurcsány Ferenc családi ügyvédje, a Human Operator Zrt. vezetőjeként, az általa működtetett bűnszervezeten keresztül diákokat és nyugdíjasokat károsított meg anyagilag azzal, hogy a gazdasági társaságok nem fizették ki a ledolgozott munkájuk fejében járó munkabért.

Felháborító, hogy a magát áldozati szerepben feltüntető és koncepciós perről handabandázó Czeglédy Csaba mind a mai napig a baloldali ellenzék dédelgetett kegyeltje, ugyanis a DK-s vezetésű önkormányzatokkal több mint 150 millió forint nagyságrendben kötött megbízási szerződéseket ügyvédi irodája.

(14.40)

Időközben az európai parlamenti képviselővé vált Dobrev Klára vezette Altus Portfólió Kft. pedig 2016-2017 között négy alkalommal, közel 300 millió forint kölcsönt nyújtott Czeglédy Csabának oly módon, hogy annak jogellenességét a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi felügyelete piacfelügyeleti eljárás keretében megállapította. Mivel ebben az ügyben felmerült annak a lehetősége, hogy az Altus uniós forrásokból folyósította ezeket a kölcsönöket, az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalához, az OLAF-hoz fordultam, és kértem ezen jogellenes pénzmozgások kivizsgálását. Úgy gondolom, hogy a közélet tisztasága érdekében mindenkinek joga van tudni, hogy mekkora összegek kerültek Czeglédy Csabához. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)

Tisztelt Elnök Úr! Mindezek alapján kérdezem államtitkár úrtól, hogy az elhangzottakra tekintettel ki és milyen célból fizetett tartásdíjat Czeglédy Csabának. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Ebben nincs semmi meglepő, és nincs új a nap alatt, hiszen a Demokratikus Koalíció Czeglédy Csabát kívánja indítani Szombathelyen azon az előválasztáson, amit az ellenzéki pártok kívánnak megtartani. Úgy gondolom, hogy mind jogilag, mind erkölcsileg súlyosan aggályos, hogy a jogállamiság mellett naponta lándzsát törő baloldali pártok védenek egy ügyvédi kamarai tagságából felfüggesztett, vád alá helyezett, adócsaló bűnöző ügyvédet, miközben a DK-s önkormányzatok milliós megbízásokkal látják el. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) De úgy látszik, hogy a kétes ügyek ilyenkor nem számítanak semmit, ha a vezetőjük, Gyurcsány Ferenc arra kéri őket, hogy továbbra is melengessék keblükön az adócsaló ügyvédet. Köszönöm szépen, államtitkár úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A Czeglédy Csaba elleni büntetőügyben keletkezett revizori jelentés egyértelműen bizonyítja, hogy közel 2,5 milliárd forintot vettek fel készpénzben Czeglédy bűntársai bankautomatákból. A revizori vizsgálat Czeglédy cége, a Human Operator Zrt. és a büntetőügyben szereplő iskolaszövetkezetek közötti utalásokat, pénzmozgásokat és milliárdos készpénzfelvételeket ellenőrizte.

A revizori vizsgálat megállapította, hogy a Human Operator Zrt. alá épített cégek és iskolaszövetkezetek által kibocsátott számlák mindig sokkal nagyobb értékűek voltak, mint amennyi pénzt valójában elutaltak. Az iskolaszövetkezethez befolyt utalásokat sok esetben nem is lehetett számlákhoz kötni. Czeglédy strómanjai vidéki bankfiókokból és automatákból 2013 és 2016 között 2,5 milliárd forintot vettek ki, majd a felvett pénzt Szombathelyre vitték, Czeglédy cégéhez.

A jelentés szerint a nyomozó hatóság a felvett 2,5 milliárd forint felhasználását nem tudta kideríteni, ugyanakkor tényként állapítható meg, szintén a revizori jelentés alapján, hogy a felvett 2,5 milliárd forinton kívül további 400 millió forint vándorolt Czeglédyhez különböző jogcímek alapján. Ezt a közel 3 milliárd forintot az MSZP és a DK pártkasszájában kell keresni, és Czeglédy Csaba ebből finanszírozta a baloldali kampányait. Ez az oka, hogy Gyurcsány Ferenc foggal-körömmel ragaszkodik ügyvédjéhez, Czeglédy Csabához, és igyekeznek mindent megtenni a Czeglédy elleni bírósági eljárás meghiúsítására.

Kérdezem az államtitkár urat, hogy hová tűntek Czeglédy elcsalt milliárdjai. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Czeglédy Csaba nem más, mint a baloldal pénztárnoka. A Czeglédy elleni büntetőper egyik szereplője erről a tiltott pártfinanszírozásról beszélt, amikor elmondta, hogy Czeglédy Csaba 2014-ben találkozott az MSZP akkori budapesti elnökével, Kunhalmi Ágnessel, akinek 50 millió forintot adott át a budapesti kampány finanszírozására. (Moraj a kormánypárti padsorokban.) Kunhalmi Ágnes akkor nemcsak a budapesti MSZP elnöke volt, hanem az MSZP országos elnökségének is a tagja. (Nacsa Lőrinc: Juj!) A büntetőügy ezen szereplője azt is elmondta, hogy Czeglédy finanszírozta Kész Zoltán veszprémi időközi kampányát is. Köszönöm szépen. (Nacsa Lőrinc: Hoppá!  Moraj és taps a kormánypártok soraiban.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Czeglédy Csaba, Gyurcsány Ferenc adócsaló ügyvédje 2006-ban szerezte meg a jogi diplomáját, majd 2006-2010 között Szombathely megyei jogú város főállású alpolgármestere lett. A baloldal háziügyvédje mégis ezen időszak alatt szerezte meg a jogi szakvizsga letételéhez szükséges kötelező, hároméves jogi gyakorlati időt. Az akkor hatályos önkormányzati törvény ebben egyértelműen fogalmaz, hogy alpolgármester  a tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével  egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet. Czeglédy Csaba nem kapott a közgyűléstől ilyen jellegű felmentést, és nem is kaphatott, mivel az önkormányzati törvény ebben a kérdésben kógens jogszabály.

Mindezen körülmények tehát fölvetik annak gyanúját, hogy a baloldal adócsaló ügyvédje aligha teljesíthette jogszerűen a kötelező, hároméves, jogi munkakörben eltöltött gyakorlati idejét.

(14.40)

A gyakorlatát azonban mégis leigazolták Czeglédy Csabának; mégpedig annál az ingatlanközvetítéssel foglalkozó Monopoly Kft.-nél, amelynek Czeglédy a Human Operator Zrt.-n keresztül tulajdonosa volt. Tehát saját cége igazolta le számára a szakvizsga letételéhez nélkülözhetetlen hároméves gyakorlati időt. A trükkök százait ismerő Czeglédy még attól sem riadt vissza, hogy a törvényt kijátszva tegyen szert az ügyvédi munkájához egyébként elengedhetetlen képesítésre.

Szégyen, hogy a baloldal, engedelmeskedve vezérének, Gyurcsány Ferencnek, továbbra is mentegeti az Ügyvédi Kamarából is kizárt, adócsaló, bűnöző ügyvédet.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem: mi a következménye a jogi szakvizsga jogellenes megszerzésének? Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Itt van a kezemben a Veszprém Megyei Bíróság (Felmutat egy iratot.) 2003. június 11. napján kelt ítélete, amely szerint Czeglédy Csabát adócsalás bűntett és más bűncselekmény miatt egy év négy hónap börtönbüntetésre ítéltek, amelyet három évre felfüggesztettek. Ajánlom a DK-s képviselők figyelmébe.

Szintén itt van a kezemben a Szombathelyi Városi Ügyészségnek a 2000. augusztus 21-én kelt határozata, amelyben (Felmutat egy iratot.), tizenegyrendbeli jogosulatlan adatkezelés és kétrendbeli magánokirat-hamisítás vétsége miatt Czeglédy Csabát az ügyészség megrovásban részesítette. Ezek az ítéletek egyértelműen igazolják, hogy olyan adócsaló bűnözővel van dolgunk, akit már adócsalásért elítéltek, és nem áll tőle messze a bűncselekmények elkövetése.

Pontosan ezért erős kétségeim vannak abban a tekintetben, hogy a jogi szakvizsgához szükséges hároméves időtartam leigazolása jogszabályszerűen történt Czeglédy Csabának. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! A sajtóban megjelent hírek szerint Hadházy Ákos megsértette az országgyűlési képviselők jogállására vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, ugyanis annak ellenére folytatja állatorvosi praxisát, hogy a 2018-as mandátumszerzése óta a vagyonnyilatkozata szerint szünetelteti azt.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hivatalos tájékoztatása alapján 2020 és 2021. március 10e között 101 mikrocsippel megjelölt kisállat vonatkozásában állítottak ki kisállatútlevelet Hadházy Ákos 2762. számú állatorvosi pecsétjével. De ugyanez a pecsét szerepel a Szekszárdi Központi Állatkórház egy idén február 20-án kelt kórlapján is.

Megkereséssel fordultam a Magyar Állatorvosi Kamarához, hogy miként végezhet állatorvosi tevékenységet Hadházy, amikor azt a vagyonnyilatkozata szerint szünetelteti. A kamara arról tájékoztatott, hogy a praxisát szüneteltető állatorvos nem használhatja a kamarai bélyegzőjét, valamint nem igényelhet a kamarától és nem használhat fel egységes európai kisállatútlevelet. A kamara szabályzata ráadásul azt is előírja, hogy aki más, jelen esetben az országgyűlési törvény alapján korlátozva van a keresőtevékenysége folytatásában, annak a praxisának a szüneteltetését kell kérelmeznie.

Felmerül a kérdés, hogy mindezek ellenére mégis hogyan használhatja állatorvosi pecsétjét Hadházy. De ami talán még aggasztóbb ebben a dologban, hogy mennyire etikus, hogy a praxisát szüneteltető Hadházy a jogszabályi korlátozás ellenére díjazást vesz fel a kiállított kisállatútlevelekért.

(17.00)

Mindezek alapján kérdezem államtitkár urat, hogy a jogszabályi korlátozás ellenére miként folytatja állatorvosi tevékenységét Hadházy Ákos. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

DR. BUDAI GYULA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Hadházy Ákosnak nem Budai Gyulával és nem a Fidesz-KDNP-vel van vitája ebben az ügyben, hanem a Magyar Állatorvosi Kamarával, amelynek Hadházy Ákos tagja. A Magyar Állatorvosi Kamara elnökének javaslatára 2021. március 26-án etikai eljárást kezdeményeztem dr. Hadházy Ákos állatorvossal szemben. Az etikai bizottság elnökének válasza alapján az etikai eljárást Hadházy Ákossal szemben a Tolna megyei állatorvosi kamara fogja lefolytatni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)