Készült: 2024.09.24.13:55:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

107. ülésnap (1999.12.08.), 8. felszólalás
Felszólaló Dr. Salamon László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó Alkotmányügyi bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 3:04


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SALAMON LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság terjedelmes és alapos vitát folytatott a törvényjavaslatról. A bizottság teljesen egységes volt abban, hogy az államalapításnak, a magyar állam ezer éves fennállásának évfordulóját és ünnepét törvényben örökítsük meg. Vitát keltett azonban a Szent Koronának a törvényben történő megemlítése, illetve a Szent Koronára vonatkozóan javasolt szabályozás egésze. A bizottság MSZP-s és SZDSZ-es tagjai a Szent Koronának és a Szent Korona-tanának a preambulumban történő megemlítésében, a Szent Korona-tanának a mai közjog részévé tételét a Szent Koronának közjogi funkcióval történő felruházását látták.

A törvény rendelkezéseit a köztársasági államformával összeegyeztethetetlennek ítélték. A Szent Koronának a Parlamentben történő elhelyezésével kapcsolatban gyakorlati aggályokat vetettek fel.

A bizottság többsége az említett ellenzéki pártok képviselőinek aggályait nem osztotta. A többség abból indult ki, hogy miként az a törvényjavaslatban is megfogalmazásra került, a Szent Korona, mint a magyar történelem legbecsesebb ereklyetárgya, a magyar állam jelképévé, államiságunk szimbólumává vált. Ez hatályos alkotmányunkban is kifejezésre jut azáltal, hogy a Szent Korona a Magyar Köztársaság címerében benne foglaltatik. A Szent Korona tanát a preambulum a maga történetiségében méltatja, anélkül, hogy a tan tételeit a hatályos alkotmány és közjog részévé tenné.

 

(8.30)

 

A bizottság többsége a Szent Korona törvényben történő méltatását és a Parlamentben történő elhelyezését a köztársasági államformával összeegyeztethetőnek tartja. A Szent Korona az államot, nem pedig az államformát jelképezi, amit önmagában egyértelművé tett az, hogy 1990-ben ismét részévé vált címerünknek. A törvényjavaslat a Szent Koronának semmilyen közjogi funkciót nem tulajdonít. A kormány képviselői a bizottság ülésén részletes és megnyugtató válaszokat adtak a Szent Korona átszállításával kapcsolatos, ellenzéki oldalon megfogalmazódott, műemlékvédelmi és biztonsági aggályokra is.

Összefoglalva, az alkotmány- és igazságügyi bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak ítélte, és azt támogatja.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai