Készült: 2024.04.26.05:18:35 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

151. ülésnap (2000.06.20.),  1-4. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 7:45


Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Jó napot kívánok! Köszöntöm önöket a mai ülésnapunkon, és köszöntök mindenkit, aki figyelemmel kíséri mai munkánkat. Az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésszakának 2. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szabó Erika és Juhászné Lévai Katalin jegyző asszonyok lesznek segítségemre.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Bejelentem, hogy a magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat zárószavazására a számvitelről szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatalát megelőzően kerül sor. Ennek oka az, hogy a zárószavazásról a MIÉP-frakció név szerinti szavazást kezdeményezett, és az ennek összeszámlálásához szükséges időt biztosítani kívánjuk.

Megkérdezem tisztelt képviselőtársaimat, látja-e valaki akadályát e sorrendváltozásnak. (Nincs jelentkező.) Köszönöm szépen. Egyetlen képviselőtársam sem jelezte kifogását.

 

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gémesi György frakcióvezető-helyettes úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából, "A magyar szabadság napja" címmel. Frakcióvezető-helyettes urat illeti a szó.

 

DR. GÉMESI GYÖRGY (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A hétköznapokhoz, mindennapi küzdelmeinkhez az erőt az ünnepnapokból merítjük. Az igazi ünnepek tartalma, jelentősége kimagasló, ilyenkor azok az alapvető értékek kerülnek az előtérbe, amelyek emberi létünk legfontosabb határait jelölik ki, mert megszabják az erkölcsi határokat, mert elfogadásuk, illetve elutasításuk mentén szétválik a jó és a rossz, a fekete és a fehér.

Ilyen mindenki által elfogadott, soha nem vitatott, hétköznapi gondolkodásunkban és alkotmányos berendezkedésünkben egyaránt megjelenő alapérték a szabadság. A szabadság, amely olyan egyértelműen hozzátartozik az emberi léthez, a szabadság, melynek hiánya egyéneket, közösségeket, társadalmakat, népeket tehet tönkre. Sajnos Magyarország az elmúlt évszázadokban alaposan megtapasztalta, megtapasztalhatta ezt a keserű leckét, átérezhette azt, mit is jelent az idegen megszállás, elnyomás. Történelmünk legnagyobb alakjainak tettei ezért aztán össze is fonódtak a magyar szabadság megteremtésének sorskérdésével.

Amikor a történelemről beszélek, az egészen közelmúlt történelmére is gondolok, hiszen idén június 19-én volt tíz éve, hogy a megszálló szovjet hadsereg utolsó katonája is elhagyta Magyarország területét. Emlékszem, a végleges kivonulást csak június 30-ára időzítették, mégis hamarabb befejeződtek a csapatmozgások, jobbára ez a tíznapnyi nyereség az egyetlen pozitív emlék, amit maguk mögött hagytak.

A tartósra sikerült ideiglenes állomásozás valójában igazi megszállást jelentett, Magyarország földjén a világ egyik legnagyobb és leggonoszabb hatalmának fegyveresei tartózkodtak. Mégis nem célom, hogy felsoroljam az általuk közvetlenül elkövetett bűnöket és mindazokat a tetteket, amiket az ittlétük által hatalomra kerülők elkövettek, mert mindez már a hátunk mögött van, és a magyar kibontakozáshoz előre kell nézni.

Mégis fontos, hogy emlékezzünk, hogy megemlékezzünk történelmünk nagy napjairól. Ezért kezdeményeztük két képviselőtársammal - Orosházi Györggyel és Salamon Lászlóval - együtt, hogy június 19-e nemzeti emléknap legyen, ezért javasoljuk, hogy június utolsó szombatja mostantól a magyar szabadság napja legyen. Szöges ellentétben a sok évtizednyi rossz emlékű hagyománnyal, a magyar szabadság napján ne transzparensekkel, ne jelszavakkal, ne pártpolitikai érdekek bemutatásával, hanem a magyar kultúra legszebb értékeinek felvonultatásával ünnepeljünk.

A méltó megemlékezést szolgálja, hogy a Nemzeti Konzervatív Fórum az ünnep alkalmából díjat alapított, amellyel azoknak a kiemelkedő személyeknek a munkáját akarja elismerni, akik sokat tettek, tesznek Magyarország politikai, gazdasági, katonai és természetesen szellemi függetlenségének megteremtéséért. Az első díjazott Nemeskürty tanár úr lesz, az ő esetében senkinek sem kell bizonyítani, mi mindent tett meg országunk szellemi függetlenségéért, felemelkedéséért. Városomban, Gödöllőn az idén Koltai Gergely "Magyar passió" című történelmi játékkal köszöntjük a magyar szabadság napját. Pártállástól függetlenül valamennyi képviselőtársam megkapta már a meghívót június 24-e estére. Remélem minél nagyobb számban fogadják el az őszinte invitálást, és ez a közös együttlétünk is megmutatja, hogy valamennyien egyformán elköteleztük magunkat a magyar szabadság eszméjében, és valamennyien egyformán elköteleztük magunkat a magyar szabadság védelmében és ápolásában.

Köszönöm a szót. (Taps.)

 

ELNÖK: Köszönöm szépen, frakcióvezető-helyettes úr. A kormány nevében megadom a szót Dávid Ibolya igazságügy-miniszter asszonynak. Miniszter asszony!

 

DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Államiságunk ezredik évfordulóján különös kötelezettségünk az, hogy megemlékezzünk a magyar szabadság napjáról, a visszanyert szabadságunk napjáról. Hazánk földjét sokszor tapodták idegen hadak, Mohács óta sajnos inkább az a helyzet volt kivételes, amikor Magyarország katonailag is független volt. A huszadik században először a trianoni békeparancs által megcsonkított hazánk élvezett valamelyest, de felemás önállóságot.

1944. március 19-én a német, majd a szovjet megszállással pedig minden önállóságunkat elveszítettük, és vele együtt azt a cselekvési szabadságot is, amellyel Magyarország társadalmi és politikai berendezkedését meg tudtuk volna határozni. Ez talán még súlyosabb következményekkel járt, mint a puszta, bár szomorú tény, hogy negyvenhét esztendőn keresztül hívatlanul idegen katonák állomásoztak magyar földön. Az ő békés távozásuk a rossz emlékű huszadik század végének nagy történelmi ajándéka volt.

A teljes függetlenségünk visszanyeréséről és a magyar szabadságküzdelemről való megemlékezés a kiemelkedő jelentőségüknél fogva érdemes és érdemesek arra, hogy azokat az Országgyűlés törvényben méltassa és törvénybe iktassa. A képviselő urak önálló indítványa éppen ezért az emléktörvényeink sorába illeszthető, kifejezve a magyar parlament, a Magyar Országgyűlés elkötelezettségét, a szabad, független és demokratikus Magyarország iránt.

S nem feledkezhetünk meg 1956 fiataljairól, akik közül oly sokan vannak még közöttünk, s hála az égnek, megérhették az utca egykori hangos követelésének valóra váltását: minden ország katonája menjen saját hazájába! S ugyanígy nem feledkezhetünk meg első szabadon választott miniszterelnökünkről, aki a politika minden eszközét felhasználta a Varsói Szerződés lebontása érdekében.

 

 

(12.10)

 

 

Az ő ehhez való személyes hozzájárulása, a világtörténelem egyik ritka kegyelmi pillanatának megragadása számunkra a mai napig is felbecsülhetetlen. Törvényszerűen következik tehát, hogy az Igazságügyi Minisztérium azon előterjesztése, amely javasolja, hogy a kormány az önálló indítványban foglaltakat támogassa, a kormány támogatását is élvezni fogja.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.)

 




Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai