Felszólalás adatai

Tehát ne haragudjanak meg, de három és fél év után kissé visszás gondolatokat ébreszt az emberben, amikor a ciklus utolsó félévére lényegében leegyszerűsítve azt mondják, hogy várjunk, mert önök egy jogértelmezésre várnak. Nem hiszem el, hogy ez az első évben ne jutott volna eszükbe. Nagyon helyesen említette egyébként a képviselőtársam, hogy szinte az összes hasonló jogértelmezésnél a bankrendszer javára döntöttek, és olyan döntések születtek, amelyek magyar családok életét tették tönkre.

Azt is el kell mondanunk, hogy alapvetően elutasítjuk azt a hármas megosztást, amit önök javasolnak, miszerint harmadrészt a bankok vállaljanak terheket, harmadrészt az ügyfelek és harmadrészt az állami felügyeleti rendszer nevében a költségvetés. Ez magyarul annyit jelent, hogy a magyar polgárok fizetnek kétharmadot és a bankrendszer egyharmadot. Ez nem áll egyenes arányban a felelősség megoszlásával. Megvizsgálván, hogy mennyi a bankok összesített mérlegfőösszege, és ezen belül mennyi azoké, akik részt vettek az úgynevezett devizahitelezésben, azt mondhatjuk, hússzor-harmincszor annyi, mint amennyibe a felvételkori árfolyamon történő forintosítás egyszeri látszólagos költsége kerülne. De ez nem költség, ez a bankok indokolatlan nyeresége egy részének a visszacsoportosítása a polgárok számára. Tehát egyetlen kérdés adódik: mi az a tényező, ami miatt önök fáznak (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a felvételkori árfolyamon történő forintosítástól, mi az, ami miatt nem mernek igazságot tenni? (Taps a Jobbik padsoraiból.)