Felszólalás adatai

DR. SZANYI TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kénytelen leszek a mikrofont a kezemben tartani, mert el van törve, úgyhogy nem tudom fölcsiptetni. Majd a szakaszolásnak megfelelően szeretnék visszatérni bizonyos módosító javaslatokra, azonban néhány dolgot a fogalmak környékén nem lenne ártalmas tisztázni.

A gazdasági reklámtevékenységről szóló törvényt módosító törvényjavaslat elkészítésének és előterjesztésének az volt az elsődleges célja, hogy a szabályozási jogkörben a teljes jogharmonizációt valósítsa meg, tehát olyan szabályokat alakítsunk ki, amelyek minden tekintetben összhangban állnak az Európai Unió irányelveivel és más joganyaggal, nem utolsósorban a római szerződés idevonatkozó rendelkezéseivel.

Ezzel kapcsolatban szükségesnek látom megjegyezni, hogy az előterjesztő és néhány, módosító javaslatot benyújtó képviselőtársam értelmezésében az Európai Unió nem több és nem kevesebb, mint egy nagy, nemzetek feletti fogyasztóvédelmi szervezet. Ez a megközelítés figyelmen kívül hagyja, hogy a fogyasztóvédelmi politika csak egyike a közösségi politikáknak. Nem a fogyasztóvédelmi politika jelentőségét kívánom kisebbíteni, amikor emlékeztetem önöket is és nyilván a tisztelt Országgyűlést, hogy az Európai Gazdasági Közösség létrehozásának alapvető céljai voltak, és itt a fogyasztóvédelmi politikák mellett más politikák is léteznek.

Az eredetileg Gazdasági Közösségnek, gyakran Közös Piacnak nevezett Európai Közösséget a tagállamok azért hozták létre a már említett római szerződéssel, hogy elősegítsék a tagállamok gazdasági integrációját, megkönnyítsék a gazdasági tevékenység folytatását a tagállamok között. Ezek fontos dolgok, tisztelt képviselőtársaim, mert majd meglátjuk, hogy itt a különböző fogalmak mennyire nem ebbe az irányba hatnak.

Az önálló fogyasztóvédelmi politika csak később került a közösségi politikák közé, hasonlóan az Európai Közösségek kereskedelmi kommunikációkkal kapcsolatos politikáihoz. A reklámozás közösségi szabályait így nemcsak a fogyasztóvédelmi tárgyú irányelvek alkotják, de teljes mértékig vonatkoznak rájuk a római szerződés áruk és szolgáltatások szabad áramlását biztosító cikkelyei és nem utolsósorban az ezzel kapcsolatos bírósági gyakorlat, valamint a kereskedelmi szólásszabadság alapjogi jellegű védelmének elve is.

Itt mindannyiszor figyelmeztetni kell a egyes, különböző módosító indítványokat előterjesztőket, hogy az Unió alapelvei minimumot rögzítenek, és nem maximális szabályozásra törekszenek, nagyon nagy teret adnak az önkéntesség elvének, szemben azzal, hogy itt, úgy látszik, égen-földön mindent le akarunk szabályozni, és ebből a rettenetes kötegből, amely itt van a kezemben, meg nem mondom, hány oldal, a különböző módosító és az azt módosító indítványok... - ezekre mind az a jellemző, hogy volt egyszer alaphelyzetben egy túlszabályozás, és innentől belerohantunk egy adott problematikába.

A reklámozás szabadsága így a közösségi jog alapján csak bizonyos korlátok között csorbítható, elsősorban az irányelvekben foglaltak szerint, ha szükséges, itt van, referenciaként el fogom tudni mondani. Amennyiben azonban a tagállami jogalkotó - most adott esetben Magyarországot majdani tagállamnak nézzük - az irányelveken túlterjeszkedik, akkor bizony figyelemmel kell lenni a római szerződés szabályaira, és ezt mindenféleképpen a különböző fogalmak bevezetésekor, tárgyalásakor irányadónak kell tekintsük.

Köszönöm szépen a szót, majd még később ismét jelentkezem.