Felszólalás adatai

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásairól, annak a 29. § (4) bekezdése szerint az egyéni vállalkozó a minimálbér alapulvételével nem köteles a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynek tartama alatt táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja.

Fentiek szerint eddig nem fizetett az egyéni vállalkozó járulékot a gyes időtartama alatt, amennyiben tevékenységet nem végzett, de a vállalkozói igazolványát nem adta vissza. Ez a gyakorlat a törvény hatálybalépése óta, ezt a jogértelmezést támasztotta alá az illetékes hatóságok eddigi jogértelmezési gyakorlata.

2003. március 24-én az APEH Pest Megyei Igazgatósága által kiadott állásfoglalás szerint - idézem - megismétli az állásfoglalás az előbb már idézett jogszabályhelyet, amit azzal kezd, hogy az egyéni vállalkozói jogviszonyban a napi munkaidő nem értelmezhető, és azzal zár, hogy a kifejtettek szerint abban az esetben is, ha az egyéni vállalkozó alkalmazottak vagy segítő családtag foglalkoztatásával folytatja vállalkozói tevékenységét, nem kerülhető el, hogy személyesen közreműködjön a vállalkozásban, ami megalapozza az általános szabályok szerinti járulékfizetési kötelezettséget.

A fentebb idézett jogértelmezés kapcsán több kérdés merül fel. Van-e értelme, hogyan értelmezhető ezek után a társadalombiztosítási törvény 29. § (4) bekezdésének a) pontja? Hiszen ezen értelmezés alapján olyan nem is fordulhat elő, hogy a vállalkozó ne működjön közre. Megvonásra kerül-e a gyed, hiszen az egészségbiztosítási ellátásról szóló törvény, a '97. évi LXXXIII. törvény kimondja, hogy nem jár gyermekgondozási díj, ha hatósági engedélyhez kötött kereső tevékenységét a vállalkozó személyesen folytatja. Ennek alapján jár-e terhességi gyermekágyi segély a vállalkozónak?

Mennyiben felel meg a jogállamiságnak az, ha a törvény írott szövegét egy APEH-állásfoglalással felül lehet írni, megmásítva a törvényalkotó szándékát? Mennyiben felel meg a jogállamiságnak, ha ezt a jogértelmezést nem minden megyében egyformán alkalmazzák? Mennyiben felel meg a jogállamiságnak, ha az APEH-értelmezés alapján adó- és járuléktartozása keletkezik a vállalkozónak, bár valóban nem működik közre személyesen a vállalkozásban? Mennyiben felel meg a jogállamiságnak, hogy a jogértelmezés nem tesz különbséget a gyesen lévő vállalkozó és nem vállalkozó között (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), amennyiben munkavégzés és így kereset hiányában is járulékfizetésre kötelezi az egyiket és a másikat nem?

Mi a helyzet a társas vállalkozások biztosításra kötelezett...

ELNÖK: Képviselő úr!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): ...tagjaival a fenti helyzetben? És mennyiben felel ez meg gyermekbarát...

ELNÖK: Képviselő úr!

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): ...és vállalkozóbarát... (Az elnök kikapcsolja a szónok mikrofonját.)