Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. TÓTH BERTALAN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon egy olyan nagy horderejű kereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban folytatunk le vitát, amely megkötése esetén rendkívüli módon befolyásolja nemcsak az Európai Unió, hanem Magyarország gazdasági életét is. Ez az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény. Az egyezmény a két gazdaság közötti vámok lebontása mellett az úgynevezett kereskedelemkorlátozó szabályok lebontását is jelenti. Többféle megközelítése létezik a szabadkereskedelmi egyezménynek, egyes tanulmányok az európai gazdaság, köztük Magyarország gazdaságának növekedési lehetőségét, míg több európai és magyar civil szervezet és párt a nemzeti szuverenitás csorbulását, egyes gazdasági ágazatok hanyatlását, munkahelyek megszűnését, az élelmiszer-biztonság romlását látják benne.

A hazai közbeszédben azonban súlyához képest alig van jelen az egyezmény valódi tartalma, amelynek csak egyik oka az, hogy a tárgyalások nagyrészt a nyilvánosság kizárásával zajlottak eddig. A tisztánlátást az is meglehetősen gátolta, hogy a Fidesz-kormány először titkosította azokat a hatástanulmányokat, amelyek az egyezmény magyarországi hatásait vizsgálták. Némelyeket már megismerhettek a képviselők, azonban az összes tanulmány a mai napig nem nyilvános.

Az sem segíti a tisztánlátást, hogy a magyar kormány ebben az ügyben is belpolitikai céljainak megfelelően változtatja álláspontját. Engedjék meg, hogy Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnöke 2014. január 31-én elmondott mondatait idézzem: „Mégis, minden óvatosság mellett is azt kell mondanom, hogy ha az Európai Unió nem lesz képes arra, hogy az Egyesült Államokkal minél hamarabb befektetési és kereskedelmi partnerségi megállapodást kössön, akkor aligha tudjuk a ma meglévő pozíciónkat a világgazdaságban fönntartani, úgyhogy mi, magyarokkonstruktív és hatékony tárgyalásokat szeretnénklátni az Egyesült Államok és az Európai Unió között.”

Az egyes kormánytisztviselők Egyesült Államokból történő korrupciógyanú miatti kitiltási botránya után Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője tavaly december 29-én már egészen másként nyilatkozott erről az egyezményről. Azt mondta: „A nyomásgyakorlás mögött az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény terve áll, amelynek előnyeiről és hátrányairól őszintén kellene beszélni. A megállapodást nem lehet ráerőltetni Közép-Európára, úgy látszik azonban, hogy az Egyesült Államok nagykövetségei nem akarnak nyílt vitát, ki akarják erőszakolni a megállapodás ratifikálását minden európai államban.”

Tisztelt Képviselőtársaim! Ilyen körülmények között ezért leginkább azt érdemes megvizsgálni, ha a szabadkereskedelmi egyezmény végső formát ölt, és megérkezik mint kihívás Magyarország számára, milyen állapotban találja a magyar gazdaságot. Beszélhetünk-e egyáltalán szabad kereskedelemről? Nézzünk néhány példát, néhány területet! Nézzük a kereskedelmi szektort! Ezermilliárdos áfacsalások, trafikmutyi, dohánymutyi, szerencsejáték-mutyi, vasár­­napi zárva tartás, amelynek kedvezményezettje a CBA, egyes piaci szereplők érdekében állami segédlettel történő versenykorlátozás. Nézzük az építőipart: Közgép-hegemónia, Mészáros Lőrinc milliárdos megrendelései, a Simicska-birodalom duzzasztása, irányított közbeszerzések, EU-s pénzek lenyúlása. Nézzük a médiapiacot: ugyancsak a Simicska-birodalom kitömése, adófizetői milliárdokból megvalósuló kormánypropaganda, irányított reklámbeszerzések, majdnem internetadó. Nézzük az energetikai szektort: százmilliárdos államosítások, titkos paktumok, eltitkolt paksi beruházás, Garancsi István MET gázoffshore mutyija, Orbán Viktor vőjének világosítás-korszerűsítési programjai. Nézzük az agrárszektort, a mezőgazdaságot: földmutyi, állami földbérletek politikai alapon történő elosztása, Mészáros Lőrinc és más oligarchák milliárdos EU-s támogatása. Nézzük a multinacionális vállalatokat: stratégiai megállapodások megkötése, jó és rossz multi állami kijelölése. Nézzük a bankszektort: takarékmutyi, adófizetői százmilliárdokból bankvásárlások, a Magyar Nemzeti Bank ingatlanbefektetései, alapítványi támogatások. Sorolhatnám még, de a rendelkezésemre álló öt perc kevés ehhez. A mai vitanapon ezt nyilván még lehet elemezni.

Tisztelt fideszes Képviselőtársaim! Önök szerint van-e szabad kereskedelem Magyarországon, és ha ilyen állapotban éri a magyar gazdaságot a szabadkereskedelmi egyezmény, mi történik Magyarországgal? Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)