Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Darák Péter Elnök Úr! Tekintettel arra, hogy rendkívül fontos témáról van szó, hiszen a hatalommegosztásnak az egyik legfőbb ága az igazságszolgáltatás, azon belül is a Kúria vezető szerepe, ezért úgy gondoltam, hogy a vezérszónoklatot innen a pulpitusról fogom elmondani, hasonlóan a bizottság elnökéhez. Köszöntöm még Hajas Barnabást, az új igazságügyi államtitkárt, aki első fellépésének lehetünk tanúi, egyben sok sikert kívánunk. (Dr. Hajas Barnabás: Köszönöm.)A Kúria elnökének mint hazánk legfőbb bírói szervezete vezetőjének törvényen alapuló kötelezettsége, hogy minden évben beszámoljon az Országgyűlésnek a Kúriának az adott tárgyévben végzett tevékenységéről és működéséről. A beszámoló a tavalyi év második felében érkezett, és ahogy Vejkey elnök úr említette, a novemberi ülésén tárgyalta meg az Igazságügyi bizottság. Ezen a meghallgatáson megvitattuk a beszámoló értékeit, a lezajlott tevékenységeket, és azt is szeretném ismertetni a tisztelt Házzal, hogy egyhangú döntéssel fogadta el az Igazságügyi bizottság, ezúton pedig szeretném a beszámolóval kapcsolatos értékelést a tisztelt képviselőtársakkal is megosztani, a figyelmükbe ajánlani.

Magyarország legfelsőbb bírói fóruma számos figyelemre méltó szakmai cél elérését tűzte ki maga elé 2018-ban. Ezek közül talán a legfontosabbakat szeretném ismertetni: az egységes és magas színvonalú ítélkezési gyakorlat biztosítása az új jogegységi eszközökben rejlő lehetőségek kiaknázásával; a Kúria jogegységi aktusainak felülvizsgálata, ami a jogbiztonság védelme érdekében az egyik elengedhetetlen szempont; az új polgári perrendtartás és polgári törvénykönyv alkalmazása során felmerülő jogértelmezési kérdések vizsgálata; a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos jogalkalmazási problémák feltárása; a gyakornoki program folytatása; a főtanácsadói rendszer kiépítése; és a Kúria szakmai és erkölcsi tekintélyének a megőrzése érdekében a legfelsőbb bírói fórum visszatérésének lehetősége a régi Igazságügyi Palotába.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezek közül a Kúria egyik legfontosabb célja a bírói jogalkalmazás gyakorlatának egységesítése, amelynek érdekében kifejtett tevékenysége során többek között egységes álláspont alakult ki a büntetőügyekben a vád törvényességének a fogalma, ismérvei tárgyában, a gyermekpornográfia bűntettének bűncselekményi egységében történő megállapításának a feltételeiben, és végül, de nem utolsósorban a különféle ügyészségi hatáskörök tisztázásában, mint például a vádirat benyújtásáig a házi őrizet részleges feloldása vonatkozásában.

Tisztelt Képviselőtársak! A joggyakorlat egységesítése tárgyában történt előremutató eredményeket a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjai végzik, volt büntető joggyakorlat-, aztán közigazgatási és munkaügyi, valamint polgári és gazdasági joggyakorlat-elemző csoport. A büntető ítélkezési tevékenység vizsgálata körében kiemelném az elemzőcsoport felállítását.

Az elnök úr is szólt ezekről az elemzőcsoportokról, ilyen többek között az országos büntetéskiszabási gyakorlat vizsgálatát ellátó, a ténybeli javítás jogerő után, a perújítás a büntetőeljárásban nevű munkacsoport, valamint a jogági határvonalak az egyéni és közösségi igény érvényesítése terén, a magánélet védelme körében vizsgálatot folytató munkacsoport. S nyilván mindannyian, akik most hozzá fogunk szólni az elnök úr beszámolójához, átfedéseket fogunk érzékelni, hiszen lehetne szólni még itt a munkaügyi vagy akár a gazdasági és polgári elemző-munkacsoportokról is, de azt gondolom, hogy erre majd a vita során bővebben is lesz alkalom.

Megemlíteném, hogy már a 2017. esztendőben felállításra került a büntetés-végrehajtás bírói gyakorlatát vizsgáló joggyakorlat-elemző csoport, amely egyébként ’18-ban fejezte be a munkáját, és külön figyelmet fordított ennek az új jogintézménynek  amely, ha jól emlékszem, 2014 óta él , az úgynevezett önkéntes reintegrációs őrizet, azaz a társadalomba való visszahelyezés, a visszatérés lehetőségének a biztosítására. Ennek során ez a munkacsoport megállapította többek között, hogy például a Be. szerinti kötelező védelem nem úgy érvényesül, mint egyébként a tárgyaláson, itt a jogi garanciát maga a bv. bíró személye adja, aki aztán utólagos eljárással korrigálhatja akár a saját végzését is.

Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati normakontroll körében az elnök úr jó néhány példával is illusztrált gyakorlatot ismertetett. Én néhány statisztikai adattal szeretnék szolgálni az önök számára. Az Önkormányzati Tanácshoz az önkormányzati rendeletek vizsgálatával kapcsolatban 42 ügy érkezett, ebből 29, az összes ügy 69 százaléka bírói kezdeményezés, 12 kormányhivatali kezdeményezés, és az elnök úr is említette az alapvető jogok biztosának indítványát abban a bizonyos adóügyben. Mindezt rávetítve a ’14 óta fennálló statisztikákra, a bírói kezdeményezések száma a legnagyobb az elmúlt esztendőkben, ez így volt 2018-ban is.

Tisztelt Országgyűlés! Az éves gyakornoki program is kiemelt jelentőségű, mivel egyrészt a doktoranduszok hatékonyan végezhetik a kutatói tevékenységüket, gyakorlati környezetben tudnak megismerkedni a jó gyakorlatokkal az ítéletek tanulmányozása során, és a Kúriának főtanácsadó szinten hosszabb távon akár utánpótlást is jelenthetnek ezek a doktoranduszok.

Tisztelt Országgyűlés! Kiemelném még, hogy a 2018. év az eljárásjogi kódexek teljes körű reformját hozta a Pp., tehát a polgári perrendtartás, a büntető eljárásjog és a közigazgatási perrendtartás területén egyaránt. A beszámolóból kiderül, hogy a Kúriát mindez nem érte váratlanul, hiszen egy hosszú előkészítési folyamat volt  magam is dolgoztam ezekben az ügyekben Hajas államtitkár úrral együtt az Igazságügyi Minisztériumban , és az új eljárási jogszabályok alkalmazására való felkészülésnek a megfelelő ideje, az új szabályok alkalmazásának az első évében a legfelsőbb bírói fórum terveinek megfelelően megkezdte az új jogintézmény, a felülvizsgálatieljárás-engedélyezés egységes gyakorlatának kialakítását.

Mindezeket alapul véve a Kúria kidolgozta a ’19. esztendőre vonatkozó szakmai célkitűzéseit  ezt nyilván a következő beszámolóból meg fogjuk ismerni , néhány dologra irányítanám rá a figyelmet. Az alábbi öt vizsgálati tárgykörben állított fel ’18-ban joggyakorlat-elemző csoportokat: jogos védelem gyakorlati kérdései; a keresetlevél visszautasítására vezető okok vizsgálata; a gondnokság alá helyezési perek bírósági gyakorlata; a gyógyulási, túlélési esély csökkenésével, elvesztésével kapcsolatos ítélkezési gyakorlat vizsgálata; és az érvénytelenség a munkaviszonyban tárgykörökben.

Tisztelt Országgyűlés! Összességében elmondható, hogy a Kúria magas színvonalon, hatékonyan végezte feladatait, javítva ezzel a társadalom igazságszolgáltatásba vetett bizalmának erősödését. Mindezek mellett a Kúria nemcsak a legfelsőbb ítélkezés feladatait gyakorolja, hanem intézményként ő saját maga is a jogszokás keletkezésének, megszilárdulásának a helye, valamint a magyar jogi tradíció megteremtője is.

Tisztelt Országgyűlés! Mindezekre figyelemmel a beszámolóban foglaltakat a Fidesz képviselőcsoportja támogatja, és kérem, hogy a többi frakció is támogassa. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)