Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Óriási gond van, a hazai és európai méhészek tömegesen adják fel ezt a hivatást. Azzal kapcsolatban, ami miatt úgy éreztem, hogy itt a Ház falai között újra meg kell szólalnom ebben a kérdésben, az az, hogy a vadbeporzók eltűnése tovább súlyosbítja a helyzetet, már a tekintetben, hogy a méhészcsaládokon kívül még milyen széles társadalmi réteget érint ez a probléma. De beszélhetnénk a biológiai sokszínűség visszaszorulásáról, vagy éppen az élelmiszereink hatékony beporzásának hiányából fakadó nemzetbiztonsági kockázatról. Egyébként világszinten a méztermelés egyharmadát az Európai Unióban fogyasztjuk el, ez 550 ezer tonnát jelent évente, és ennek mintegy felét tudjuk az Európai Unióban előállítani, a másik része értelemszerűen harmadik ország irányából érkezik. Ez jellemzően egyébként Kína, Ukrajna, Argentína és Mexikó, ez a négy állam adja az Európába behozott méznek több mint 80 százalékát. És egyre többet hoznak be erre a piacra. Amikor a méhészcsaládok problémájáról, a magyar mézről beszélek, akkor azért emlegetem ennyit Európát, hiszen ne felejtsük el, hogy egy közös agrárpolitika keretében együtt kell gondolkodjunk, együtt kell működjünk, már csak azért is, mert az a feltételrendszer, amiben működnek ezek a gazdaságok, az egységes.

Egyébként, amikor azt mondom, hogy óriási gondban vannak a méhészek, az számszerűen annyit jelent, hogy csak az elmúlt egy évben 20 százalékkal csökkent a méz felvásárlási ára Magyarországon, de ha tíz évre kivetítem, akkor 60 százalékos csökkenésről beszélünk. Egész egyszerűen ki kell jelenteni, hogy így nem lehet megélni. Hála az égnek, tényleg egy szigorú élelmiszer-biztonsági rendszer van az Európai Unión belül, de sajnos a konkurenciának, ami megjelenik ezen a piacon, nem kell megfelelnie ennek a szigorú élelmiszer-biztonsági feltételrendszernek.

Csak egy példát kiragadva, Kínában például egyáltalán nem tiltják azt, hogy a mézhez hozzátegyenek anyagokat vagy onnan kivegyenek anyagokat. Az úgynevezett gyantaszűrt méz, ami Kínából származik, gyakorlatilag beazonosíthatatlanná teszi az adott mézet, ami, lássuk be, komoly problémát jelent, a hamisítóknak ez egy valóságos aranybánya. Arról nem is beszélve, hogy így azok a szermaradványok sem mutathatók ki a mézből, amelyek komoly veszélyt jelenthetnek a mi egészségünkre. De ahogy már mondtam, mégis bejöhet ez a méz az európai piacra, és így egyáltalán nem korrekt módon versenyezhet azon méhészeti termékekkel, amelyek betartják a jóval szigorúbb feltételrendszert. Ennek pedig nyilvánvalóan az az oka, hogy jellemzően a német autóipar oltárán feláldoztuk az európai agráriumot, és olyan kereskedelmi megállapodásokat kötöttünk a világ nagy részével, melyek azt irányozzák elő, hogy minél kevesebb vámmal, minél kevesebb jogszabályi különbözőséggel találkozzunk a piacok között, és ennek sajnos a magyar és az európai vidék és termelők isszák meg a levét.

Egyébként a hazai méhészek által termelt méz nagyjából kétharmadát külföldön értékesítjük. Sajnos javarészt javító mézként jelenik meg a magyar méz más mézekben, tehát a behozott, gyakran kínai vagy más országból származó hamisítvány vagy silány minőségű mézet ezzel javítják fel, keverik össze, és így már európai mézként jelenik meg nagyon gyakran a piacokon. Az egyharmadát fogyasztjuk el idehaza.

Számszerűen egyébként ez a csökkenés a felvásárlási árakban úgy néz ki, hogy mintegy 2,4 eurót kapott egy magyar méhész tíz évvel ezelőtt egy kilogramm virágmézért, ma már ez csak 1,7 euró. Ezen a helyzeten az sem segít, hogy a kormány, talán látva, érzékelve a segélykiáltásokat, némi lépéseket ígért be, azaz jövőre a jelenlegi 500 forintos méhcsaládonkénti támogatás 1000 forintra fog emelkedni, és valamiféle európai védjegyrendszer is kialakulóban van. De sajnos a támogatások még mindig utófinanszírozásúak, ami egy régi követelése a méhészeknek. Szeretnék, ha ezen változtatások történnének, és a következő uniós ciklusban már nem ilyen formában kapnák meg az esetleges támogatásokat; illetve a marketing területén is még rengeteg teendőnk van.

Ezzel a felszólalással is szerettem volna felhívni az ágazat problémáira a figyelmet, és arra sarkallni a kormánypárti képviselőtársaimat, hogy nagyon gyorsan tegyünk valamit. Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)