Készült: 2024.09.19.11:20:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

100. ülésnap (2019.12.03.), 20. felszólalás
Felszólaló Schanda Tamás János
Beosztás Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:19


Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az a helyzet, hogy nem igazán értettem azt az állítását, amivel kezdte a felszólalását, hiszen ha tegnap itt tartózkodott a teremben, akkor meghallgathatta ezt a vitát már egyszer, de akkor még egyszer megismétlem: a klímaváltozás elleni cselekvés közös feladatunk és közös felelősségünk, a teremtett világ védelme érdekében és a környezeti örökségünk védelme érdekében a kormány minden szükséges lépést meg kíván tenni. Ebben minden, a magyar emberek érdekeit figyelembe vevő hozzászólást és javaslatot pedig örömmel fogad.Képviselő úr, engedje meg, hogy rögtön ezután azzal folytassam, hogy ritka, amikor ellenzéki padsorokból nem cselekvést, hanem több bürokráciát követelnek. Az a helyzet, hogy ellenzéki oldalról azt javasolni  és megszámoltam, négyszer vagy ötször mondta el , hogy új háttérintézményekre van szükség, további bürokráciára van szükség, ez egészen újszerű és speciális javaslat a klímaváltozás elleni küzdelem során. Bevallom őszintén, hogy mi nem újabb háttérintézményeket, nem újabb bürokratikus lépéseket, hanem valódi cselekvést szeretnénk. Erről szólnak a különböző kormányzati intézkedések, hiszen a környezeti örökségünk védelme nemcsak az országnak, nemcsak a nemzetünknek, hanem az egész világnak a jövőjét meghatározza. Egész egyszerűen méltatlan az  és azt gondolom, nem is vezet sikerre , ha ezt az ellenzék önös pártpolitikai érdekből megpróbálja kisajátítani. Ideje lenne, ha nem pártpolitikáról szóló, nem pártpolitikai hozzászólások hangoznának el, hanem sokkal inkább a konkrétumokról beszélne az ellenzék is, és tenné meg a saját javaslatait. (Arató Gergely: Halljuk a konkrétumokat!)

Tisztelt Képviselő Úr! Az a helyzet, hogy Magyarországnak határozott klímavédelmi céljai vannak, határozott célokat, akciótervet és intézkedéseket fogalmaztunk meg. Egyetértünk  még ezt is hadd hangsúlyozzam  az Európai Unió 2030-ig vállalt céljaival, mert ehhez megvan az uniós cselekvési terv, és megvannak az ehhez rendelt források is. Sőt, ráadásul a 2030-as uniós célkitűzéshez képest mi többet vállaltunk. Nemcsak annyit vállaltunk, amennyit szükséges lett volna, hanem ennél többet vállaltunk. Azt vállaltuk, hogy 2030-ra a magyar energiatermelés 90 százaléka kibocsátásmentes lesz. Ezt a vállalásunkat tartani is fogjuk.

Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország számára fontos a környezet védelme és a klímaváltozás elleni küzdelem, hiszen mindannyian tisztább levegőt, tiszta vizet és elviselhetőbb klímát szeretnénk, de ezért csak cselekvéssel lehet fellépni.

És engedje meg, hogy néhány konkrétumot is mondjak. Például az erdőterületek nagyságát 21 százalékról 27 százalékra emeljük Magyarországon. Idén az állami erdőkben csaknem 50 millió fát ültetünk a faültetési program keretében, 2019-ben 6 ezer hektárral kívánjuk növelni a magyar erdők területét, ami, mindannyian jól tudjuk, jelentősen hozzájárul a levegő tisztaságához és a klímaváltozás elleni küzdelemhez is egyaránt.

De megnézhetjük, hogy a környezetszennyezés visszaszorítása érdekében jelentősen támogatjuk az elektromobilitást is. 2018 végéig a kormányzati támogatásoknak köszönhetően több mint 190 elektromos töltőállomás létesült, és jelentős számban történtek lakossági elektromosautó-vásárlások kormányzati támogatással.

És azt is lehet mondani, tisztelt képviselő úr, hogy ráadásul a magyar kormányzati törekvések sikeresek, hiszen 2010 óta 24 százalékkal javult a magyar gazdaság üvegházhatásúgáz-intenzitása, vagyis az egységnyi GDP előállításával járó kibocsátás, ami azt jelzi, hogy a klímavédelem nem gátja a gazdasági növekedésnek, hanem erősítheti is azt. Láthatjuk, hogy a ’18. évi kibocsátási adatok is megerősítik ezt. A GDP-növekedés Magyarországon 4,9 százalék volt, míg az ühg-kibocsátás az elmúlt évek trendjét is egyébként megtörve, 0,6 százalékkal csökkent.

Tehát ez azt mutatja, hogy a GDP növekszik (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a kibocsátás pedig csökken. Az szükséges ahhoz, hogy továbbra is ilyen eredményeket tudjunk elérni, hogy támogassák a kormány (Az elnök ismét csenget.) terveit. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  20  Következő    Ülésnap adatai