Felszólalás adatai

DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! A tavaly nyáron hivatalba lépett új kormány első, három évre szóló költségvetési irányelve fekszik az önök asztalán. Az államháztartási törvénynek megfelelően a kormány a hazai gyakorlatban eddig példa nélküli módon most először három évre kezdeményezi az államháztartás mozgásterének Országgyűlés általi jóváhagyását a 2000-2002. évi költségvetési tervezőmunka főbb paramétereinek elfogadását. Ennek keretében több évre kitekintő döntés születhet az államháztartás hiányáról, az állami újraelosztás és jövedelem-központosítás mértékéről, a bruttó hazai termék növekedése és a fogyasztói áremelkedés tervezett változásáról, a közszféra átlagkeresetének növekedéséről. Határozottan állíthatom, hogy egy valóban komoly politikai és szakmai továbblépése ez mind a kormányzati, mind a parlamenti munkának. Nemcsak az újdonsága miatt van így, hanem súlyánál fogva is.

A 2000. évi költségvetés tehát már középtávú tervezési szemlélet alapján készül. Ez megfelel a korszerű nemzetközi elvárásoknak, s egyúttal lehetőséget ad az eddiginél integráltabb, konzisztens tervezésre is. A három évre előretekintő irányelvek a gazdaság kiszámítható fejlődését vetítik előre. Jó alapot teremtenek ezzel a jövő építésére mind a vállalatoknak, mind a magánszemélyeknek.

Az új évezredben új szemlélet alapján is gazdálkodik majd a költségvetés. Feladatközpontú költségvetést készítünk. Végiggondoljuk, hogy mit várnak tőlünk az ország lakói, milyen feladatokat kell elvégeznünk, majd megnézzük, mely feladat elvégzéséhez mennyi pénzre van szükség. Ezt az összeget kapcsoljuk a feladathoz a költségvetésben. A jövőbeni terveink, céljaink megvalósításához rendeljük hozzá a forrásokat. Így lehetőséget kívánunk teremteni arra, hogy az adófizetők jobban lássák, mire fordítják befizetett forintjaikat.

Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő hároméves költségvetési irányelvek kialakítására egy új helyzetben kerül sor. Hosszú évek, évtizedek után először van lehetőségünk arra, hogy tartósan növekvő gazdaságot teremtsünk, olyat, amely stabil, kiszámítható viszonyok között működik. A gyors gazdasági növekedés lehetőséget ad arra, hogy valamennyi állampolgár érezze a gyarapodást.

Nemzetközi és hazai gazdasági környezetünk változása egyszerre hordoz magával számunkra pozitív és negatív elemeket. Az elmúlt évben lezajlott világgazdasági átalakulás Délkelet-Ázsiában, Latin-Amerikában és Oroszországban egy nemzetközi válság szélére sodorta a világot, amelyből azonban a kis magyar gazdaság megerősödve kerülhet ki. A tavaly lezajlott válságok megrengették a befektetők bizalmát az egész közép-kelet-európai térség iránt, néhány hónap elteltével azonban nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország - a nyugati terminológiával élve - már nem Kelet-Európához kötődő fejlődő ország, hanem az Európai Unióba tartó, átalakuló gazdaság. Így lehetséges az, hogy az orosz válság és a világgazdasági válságok ellenére a gazdasági növekedés üteme a tavalyi év negyedik negyedévében is 5 százalék fölötti volt.

Az idei év sem indult jól. Az Európai Unióban lassult a gazdasági növekedés, Magyarországon előbb a rendkívüli havazás, majd az árvíz és a belvíz róttak súlyos terheket a gazdaságra, később a szomszédunkban kitört háború bizonytalanította el a befektetőket.

Rendkívül pozitív jelentőségű azonban a gazdaság szempontjából az a tény, hogy Magyarország néhány nappal a háború kitörése előtt a világ legerősebb katonai szövetségének, a NATO-nak teljes jogú tagjává vált. Így minden magyar állampolgár és minden magyarországi befektető teljes biztonságát a NATO garantálja.

A kedvezőtlen külső feltételek sem okoznak azonban gazdaságunknak lényeges megtorpanást, a pozitív folyamatok a gazdaságban folytatódnak. Minden reményünk megvan arra, hogy a külső nehézségek jobbra fordulása után a gyors gazdasági növekedés az elkövetkező években is tovább folytatódjék. Gazdasági növekedésünk üteme ma legalább kétszerese az Európai Unió növekedésének, és ezt a jövőben is fenn kívánjuk tartani. A növekedés tartós lesz és gyorsuló, előbb évi 4-5, majd 5-6 százalék körüli. A nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően gyors gazdasági növekedés az export és a belső felhasználás növekedésére épül.

A kormány gazdasági programjának megfelelően növelni kívánjuk a magyar vállalatok nemzetközi versenyképességét, amely ösztönzően hat a gyors exportnövekedés fennmaradására. Továbbra is évi 8-12 százalékos exportbővüléssel számolunk, amelyhez egyaránt hozzájárulnak a Magyarországon működő nemzetközi vállalatok és az egyre erősödő belföldi kis- és középvállalatok. Ösztönözni kívánjuk a magyarországi tőkebefektetést, de nemcsak a külföldiek, hanem a belföldiek számára is. Az adóterhelés és a bürokrácia csökkentésével növelni kívánjuk a versenyképességet. A közép- és hosszú távú célkitűzés változatlanul az, hogy Magyarország a jól képzett és innovatív hazai munkaerőre támaszkodva vegyen részt a nemzetközi munkamegosztásban.

Az export mellett a gyors gazdasági növekedés a belföldi felhasználás bővülésére is alapul majd. A következő három évben gyors, évi 8-12 százalékos beruházásbővülést és 3-5 százalékos lakossági fogyasztásbővülést tervezünk. A beruházások szerkezete is javul, egyre növekszik a legújabb technológiát megvalósító beruházások aránya. A lakossági fogyasztás bővülése pedig a reálbérek és nyugdíjak évi 2-3 százalékos növekedése mellett valósul meg.

(9.10)

A gazdasági növekedés értelme az, hogy a családok életszínvonalát javítani lehessen, hogy a reálbéreket fokozatosan növelni tudjuk.

Tisztelt Országgyűlés! A felvázolt makrogazdasági pálya egyik legfontosabb jellemzője az, hogy a gyors gazdasági növekedést az áremelkedések évi ütemének csökkentése, az infláció leszorítása mellett kívánjuk elérni. A pénz értékállóságát az erős forint, az alacsony infláció, a megfékezett árnövekedések biztosítják. A korábbi évek gyakran 20 százalék feletti évi áremelkedési üteme már az idén egy számjegyűre: 9 százalékra csökken; 2000-ben 6-7; 2001-ben 4-5; 2002-ben pedig évi 3,5-4,5 százalékos áremelkedéssel számolunk. Ez a pálya lehetőséget teremt arra, hogy a magyar pénzt, a forintot egyre inkább az Európai Unió fizetőeszközéhez, az euróhoz kössük és az uniós csatlakozásunkat követően néhány évvel mi is tagjai legyünk az Európai Pénzügyi Uniónak.

Az infláció csökkentése rendkívül nehéz feladat, a gazdasági előrelátás, a tervezhetőség növelése és az indokolatlan jövedelmi differenciák kialakulásának és növekedésének megelőzése azonban feltétlenül csökkenő inflációt követel. Ehhez egyaránt szükség van a negatív várakozások pozitív irányba történő megfordítására és a költségvetési, valamint monetáris politikai eszközök összehangolt kezelésére. Az állami költségvetés túlköltekezése, túlzott hiánya inflációt gerjeszt, és felborítja a makrogazdasági egyensúlyt, így az eladósodás növekedéséhez vezet, ezért van szükség az államháztartás hiányának folyamatos csökkentésére. Az 1998-ban a bruttó hazai termék 4,6 százalékát kitevő hiányt fokozatosan csökkenteni kívánjuk, úgy, hogy 2002-ben ne haladja meg a bruttó hazai termék 2-3 százalékát. A tervezett hiánycsökkentést úgy kívánjuk elérni, hogy közben folyamatosan csökkentjük az állami újraelosztást, azaz a gazdaságban megtermelt jövedelmeknek egyre nagyobb részét hagyja vissza az állam a vállalkozások és állampolgárok tulajdonában. A csökkenő adóterhelés meggyőződésünk szerint hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez, ez ösztönzi a gazdasági szereplőket több és hatékonyabb munkára.

Az államháztartás hiányának csökkentése elősegíti a központi költségvetés adósságának csökkentését is. Az adósság ugyan egy darabig forintban még nőni fog, de aránya az évi bruttó hazai termékhez képest a jelenlegi 60 százalék körüli szintről 2002-re 55 százalék alá csökken.

Hölgyeim és Uraim! Az elkövetkező három év költségvetésének új szemlélete elérhetővé teszi azt is, hogy a kedvezően alakuló makrogazdasági folyamatok közepette továbbra is a kormányprogram által fontosnak tartott értékek megvalósítására törekedjünk. Az elkövetkező években is folyamatosan javítani kívánjuk a gyermekes családok helyzetét annak érdekében, hogy mindennapi életükben ők is érezzék a gazdasági növekedés előnyös hatásait. Tovább növekszik a családi pótlék és a gyermeknevelési segély összege, újra bevezetjük a gyermekgondozási díjat, és növelni kívánjuk a gyermekek utáni adókedvezményt is.

Változatlanul fontos célkitűzés a vidékfejlesztés, valamint a kis- és középvállalkozói szektor erősítése. Így kívánunk további munkahelyeket teremteni, ösztönözni a polgári középrétegeket gyarapító vállalkozásokat. A vidékfejlesztést szolgálja jórészt az Európához történő felzárkózásunk miatt is szükséges infrastruktúra-fejlesztés is. Az elkövetkező tíz évben több mint 600 kilométer autópályát és gyorsforgalmi utat kell megépítenünk azért, hogy az eddig nehezen megközelíthető régiókban is felgyorsulhasson a vállalkozások fejlődése.

A költségvetési források ésszerűbb és gazdaságosabb felhasználása érdekében folytatni kívánjuk az úgynevezett államháztartási reformot. Ez elsősorban az egészségügy ellátási színvonalának javítását, a sürgősségi betegellátás rendszerének fejlesztését, a társadalombiztosítás rendszerének hatékonyabb biztosítását, valamint a helyi önkormányzati rendszerek jobb működését célozza.

A hosszú távú célkitűzéseknek megfelelően az oktatás és a kulturáltság általános színvonalának további növelése elengedhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unióban a hagyományaink által meghatározott helyet tudjuk elfoglalni.

Tisztelt Ház! Összefoglalásképpen elmondhatom, hogy az állami költségvetés irányelvei az elkövetkező három évre gyors gazdasági növekedéssel számolnak, amely egyaránt alapul az export és a belső kereslet, a beruházások és a fogyasztás növekedésén, úgy, hogy közben a makrogazdasági egyensúly tovább javul, csökken az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya. Az infláció gyors csökkenése, az adóterhek folyamatos csökkenése, új munkahelyek teremtése, az infrastruktúra fejlesztése egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy minden társadalmi csoport érezze majd életkörülményeinek javulását, lehetőségeinek bővülését az elkövetkező években. Ez az a gazdasági program, amelyet az Európai Unióhoz való csatlakozásunk megkönnyítése érdekében készítettünk.

Kérem, hogy a Magyar Köztársaság 2000-2002. évi költségvetési irányelveit megvitatni, és a költségvetési tervező munka fő paramétereit a javaslatok szerint elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)