Felszólalás adatai
| 61. ülésnap (1999.04.12.), 31-35. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólalás oka | Napirend előtti felszólalások |
| Felszólalás ideje | 12:10
|
Felszólalások: 27-31 31-35 35-39 Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
ELNÖK: Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kuncze Gábor frakcióvezető úr, Szabad Demokraták Szövetsége.
KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy először egy mondatnyi kitérőt tegyek, eltérve a napirend előtti témámtól. A magyar parlamentben a honvédelmi bizottság elnöke részéről nem sokkal ezelőtt elhangzott egy kijelentés, azt mondta, hogy nemcsak Milosevics, hanem az egész szerb nép szélsőséges. Ezt a kijelentést a miniszterelnök úr elmulasztotta visszautasítani, noha lehetősége lett volna rá, ezért kénytelen vagyok én a parlament tekintélye védelme érdekében ezt most megtenni. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiból.)
Tisztelt Képviselőtársaim! A parlament ülésezési rendjéről már volt szó, Szájer József képviselőtársam beszélt erről. Nyugodtan ki merem jelenteni, hogy arcátlannak tartom azt, amit ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban az imént a parlamentben elmondott. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiból.)
Egyrészt hadd emlékeztessem képviselőtársaimat arra, hogy 1990-ben a házbizottság konszenzusos döntést hozott arról, hogy a parlament hetente, hétfőn és kedden ülésezik. 1994-ben került sor a Házszabály módosítására ötpárti konszenzussal, többek között a Fidesz is, többek között Szájer József is megszavazta ezt a módosítást. Ezután újra összeült a házbizottság, 1994-ben helyben hagyta az 1990-es döntését, vagyis azt, hogy a Házszabály értelmében a parlament hetente, hétfőn és kedden ülésezik.
Hadd tegyem hozzá, hogy az a Házszabály-módosítás, amely 1994-ben készült józan, jó szándékú és törvénytisztelő képviselőket és frakciókat feltételezett, ezért azt gondolta, hogy a "hetente" kifejezést mindenki úgy értelmezi majd, hogy minden héten. Nem számoltak a Házszabály-módosítás előterjesztői azzal, hogy lesz időszak, amikor a képviselők lábbal fogják tiporni a Házszabályt. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiból.)
Tisztelt Képviselőtársaim! 1996-ban még mindig érvényesült a józan ész, hiszen az országgyűlési frakciók a házbizottságban konszenzussal erősítették meg minden korábbi, a heti ülésezéssel kapcsolatos döntésüket két alkalommal is. Most a kormánytöbbség egyoldalúan, egy bizottsági, erőltetett értelmezéssel tért el ettől a gyakorlattól. Hozzáteszem, hogy vannak és voltak is erre példák, emlékezzünk a szervezett bűnözés kapcsán, hogy kétharmaddal lehet-e módosítani, vagy feles szavazással lehet-e kétharmados törvényeket módosítani; ilyen a Házszabály-értelmezés, ilyen a televízió kuratóriumi elnöksége négyfős működésének kormánypárti többséggel törvényesnek minősítése.
Most azonban kiderült az Alkotmánybíróság döntéséből, hogy nemcsak helytelen az ilyenfajta egyoldalú értelmezgetés, hanem egyszerűen alkotmányellenes is. Engedjék meg, hogy én is idézzek az Alkotmánybíróság döntéséből: "Az Alkotmánybíróság véleménye szerint a Házszabály idézett rendelkezéseinek nyelvtani és fentebb ismertetett történeti értelmezéséből következik az az álláspont, hogy a Házszabály általánosságban a minden héten történő ülésezésre utal." Ez az Alkotmánybíróság véleménye. (Dr. Salamon László: Tovább is olvasd el!) Nagyon szívesen olvasom tovább, ha ekkora az igény rá, tisztelt képviselőtársam. Azt mondja az Alkotmánybíróság: "A többféle értelmezés nyilvánvalóan azért lehetséges, mert a Házszabály az ülésezési rendre hiányos, nem egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz." (Dr. Répássy Róbert: Köszönjük! - Taps a kormánypártok soraiból.)
Ez az, kedves képviselőtársaim, és ezért mondja az Alkotmánybíróság, hogy alkotmányos mulasztás áll fenn, mert a jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy kétharmados törvényt önök egyszerű feles szavazással megváltoztassanak. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem! - Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.) Ez az alkotmányellenes helyzet, és ez az a helyzet, amellyel önök visszaéltek, és ez az a helyzet, amelynek a fenntartását szándékoznak a továbbiakban gyakorolni.
Ez az, tisztelt képviselőtársaim, ami felrúg minden eddigi gyakorlatot. Nem elegendő, hogy önök azzal veszélyeztetik a jogállamot, hogy egyoldalúan értelmezgetik a törvényeket, hanem most már a rendszerváltás óta eddig soha elő nem forduló gyakorlatot követve, ellentétesen az Alkotmánybíróság döntésének szellemével és tételes szövegével, tudatosan alkotmányellenes helyzetbe kényszerítik a magyar parlamentet. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Ez nem igaz!)
Tisztelt Képviselőtársaim! Annak érdekében, hogy a jogállamot, a jogbiztonságot és a jogkövető magatartást védelmezzük, a Szabad Demokraták Szövetsége nevében felszólítom önöket, hogy térjenek vissza az alkotmányosság talajára, felszólítom önöket, hogy vezessék be újra a heti ülésezést, az elnök urat, hogy tegye meg az ezzel kapcsolatos intézkedéseket, önöket pedig, hogy ösztönözzék és támogassák az elnököt a magyar parlamentarizmus védelmét jelentő intézkedések megtételében.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)
ELNÖK: A kormány nevében Dávid Ibolya igazságügy-miniszter asszony kíván válaszolni az elhangzottakra.
DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Frakcióvezető Urak! Hogy mivel van a baj, azt egyébként az SZDSZ frakcióvezetője majdhogynem pontosan idézte, de engedje meg, hogy az Alkotmánybíróság döntéséből magam egy szakaszt kiemeljek: "Az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet valósított meg azáltal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló országgyűlési határozatban hiányosan, az alkotmány 2. § (2) bekezdésében meghatározott jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményeinek nem megfelelő módon szabályozta a rendes ülésszakokon belüli ülésezési rendet." Ez a bajok forrása. (Kuncze Gábor: Meg az, hogy visszaéltek vele!)
Ez a házszabályi rendelkezés, amit kiemelt az Alkotmánybíróság, 1994. IX. hó 30-án született. Azt a Házszabály-értelmezést és gyakorlatértelmezést, ami a későbbiekben is kialakult, azokat bizony - ahogy Szájer frakcióvezető úr elmondta - egy MSZP-SZDSZ-többségű Országgyűlés hozta meg. (Közbeszólás az SZDSZ soraiból: Ötpárti! - Kuncze Gábor: Ön is megszavazta! - Taps a kormánypártok soraiból.)
Mesterségesen próbálom egészen higgadtan tartani a vita stílusát (Horn Gábor: Nehéz lesz!), hiszen egyikünknek sincs oka arra, hogy felemelje a hangját, tisztelt képviselő úr. Hiszen ha most feltesszük azt a kérdést a frakcióvezető úrnak, hogy ha a jövő héten visszaállna a heti rend, vajon ez az alkotmánybírósági kritériumnak megfelel? Nem felel meg! (Horn Gábor: De megfelel!) Nem felel meg, tisztelt képviselőtársaim, mert nem azt kifogásolta az Alkotmánybíróság, hogy hetente vagy nem hetente, hanem nem szabályozott (Kuncze Gábor közbeszól.) kétharmad módon a Házszabályban. (Taps a kormánypártok soraiból.)
Az a görcsös és lázas igyekvés, amely az önök pártja részéről az ítélet vagy a határozat meghozatala óta a napi sajtóban megjelenik, teljesen érthetetlen számomra. Érthetetlen több okból is: nem mondta ki az Alkotmánybíróság a háromhetes ülésezés alkotmányellenességét, nem mondta ki az Alkotmánybíróság (Kuncze Gábor: Ügyrendi kérdés!), hogy kötelező lenne visszaállítani a korábbi rendet, és az Alkotmánybíróság egyetlenegy pontját sem semmisítette meg a Házszabálynak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Alkotmánybíróság egy olyan döntést hozott, amelyben több mint fél évet biztosított december 15-éig a Magyar Országgyűlésnek arra, hogy megoldást találjon arra a kérdésre, amelyre szeretném még egyszer azt mondani, önök és mi sem, amikor a Házszabályt megalkottuk, nem gondoltunk, nem került bele a Házszabályba.
(14.40)
Ezért ha a képviselő úr arcátlannak nevezte ezt a felszólalást, amelyet a Fidesz frakcióvezetője tett, akkor én az ön kifogásait tartom arcátlannak egy ilyen nyolcéves előkészítés után. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Felmerülhet a kérdés, hogy adódik-e az Alkotmánybíróság határozatából most azonnali és semmiféle halasztást nem tűrő feladat. (Kuncze Gábor: A kétharmadosok után ezt inkább hagyjuk! - Horn Gábor: Jó az Igazságügyi Minisztérium!) Erre mint igazságügy-miniszter is a leghatározottabb nemmel tudok válaszolni a képviselő úrnak. Ezt az álláspontomat szeretném két dologgal alátámasztani. Az egyik az, hogy az Alkotmánybíróság határozata elvi alkotmányossági szinten maradt, a testület tehát nem foglalt állást sem a hetenkénti ülésezés, sem a háromhetenkénti ülésezés tárgyában (Horn Gábor: Az egyoldalú megváltoztatás az alkotmányellenes!), és a határozat nem csupán nem szabta meg követelményként a korábbi években folytatott ülésezési gyakorlathoz való visszatérést, képviselő úr, de nem is semmisítette meg azt az 1999. február 5-én hozott országgyűlési határozatot sem, amelyben a Ház elfogadta az új munkarendet. (Zaj, moraj. - Dr. Kóródi Mária: De nem nyúlhat hozzá! - Kuncze Gábor: Nem is nyúlhat hozzá! - Horn Gábor: Nincs joga hozzá! - Dr. Medgyasszay László: Elnök Úr! Csináljon rendet!)
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt tanácsolom mindenkinek, aki ebben ilyen indulatosan tud megszólalni, vegyen részt az ügyrendi bizottság ülésén, vegyen részt azon az egyetlen autentikus fórumon, amely nem az indulatok színtere, hanem annak a színtere, hogy megtaláljuk a megoldást arra, hogy valóban olyan megoldás legyen, amely biztosíthat egyfajta szabad mozgást az Országgyűlésnek, hiszen eléggé pulzál a szükséglet is, és változó is lehet. Azt hiszem, tisztelt képviselő úr, hogy talán azon az albizottsági ülésen, amelyen nem kívánnak részt venni, kellene szakmai érveiket kifejteni, semmint a hisztériakeltésnek ilyen módjával élni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Elérkeztünk az utolsó napirend előtti felszólaláshoz. Nagy Sándor frakcióvezető-helyettes úr, a Szocialista Párt részéről, jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Megadom a szót.
Felszólalások: 27-31 31-35 35-39 Ülésnap adatai