Készült: 2024.09.20.12:42:30 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

183. ülésnap (2012.04.24.), 110. felszólalás
Felszólaló Dr. Fónagy János (Fidesz)
Beosztás Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 7:41


Felszólalások:  Előző  110  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, államtitkár úr. (Sic!) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Elöljáróban köszönöm az érdeklődést és az alapjaiban szakmai jellegű vitát. Tekintettel arra, hogy a törvénytervezet általános vitáját tartjuk most, engedjék meg, hogy elsősorban azokra a felvetésekre reflektáljak, amelyek a tervezet általános elvi vagy egyéb megközelítéseit tartalmazzák, előre is kérve azt, hogy az itt elhangzott véleményeiket módosító javaslatokban jelenítsék meg, és azt az előterjesztő természetesen szakmailag figyelembe fogja venni.

A képviselő úr felvetette az állampolgári bizalom kérdését, tehát az egész szabályozással szemben. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az egész tervezet szabályozási köre nem terjed ki a személyes adatokra, tehát semmilyen olyan adatra nem terjed ki, ami állampolgári bizalmat kétségessé tehet. Egyszerűen egy más szabályozási kör. Lévén, hogy nem terjed ki rá, ebből következően az azzal való visszaélés is egyszerűen kizártnak tekinthető.

Még mindig a bizalomhoz. Tulajdonképpen ezeknek az adatbázisoknak, ezeknek az adattömegeknek a forgalmára, kiadására, átadására ma egy élő gyakorlat van, tehát nem arról van szó, hogy egy új területet nyitunk meg a felhasználók körében, hanem a meglévő gyakorlatot igyekszünk egy norma keretei közé szorítani, amely egyrészt megfelel az uniós követelményeknek, de - nagyon hangsúlyozni szeretném - megfelel a hazai adatkezelés biztonságának is.

Schiffer képviselő úr mondanivalójából, amire most az általános vita keretében szeretnék reflektálni, és Staudt képviselő úr is említette, ez a díj kérdése. Az adatfelhasználási törvény és annak a díjképzése nem alkalmas a társadalom minden problémájának és a gazdaság minden problémájának megoldására. Mind a hazai vállalkozások, mind a kkv-k támogatása a kormány számára egy nagyon fontos dolog, de nyilvánvaló, hogy ez egy más szabályozási kör. Itt a díjképzés a törvényben megvan, egy alapvetően költségalapú törvényi szabályozás, minimális nyereségtartalommal. A végrehajtási rendeletben ennek bizonyára meglesznek a keretei, ugyanúgy, ahogy a gáztörvény tartalmazza a gázárképzési képletet, vagy más egyéb díjképzési szabályokban megvannak a figyelembe vehető költségek kereteit és annak mértékét megállapító rendelkezések.

Az általános köbe tartozik annak az egyébként számos hozzászólásban megjelent véleménynek nem is a válasza, hanem az alapja, hogy arra szeretném képviselőtársaim figyelmét felhívni, hogy ez a törvényjavaslat kifejezetten a nagy mennyiségű, rendszeres adatátadást feltételező, professzionális adatigénylések kiszolgálására irányul.

(14.00)

Tehát a dolog jellegéből gyakorlatilag kiesik mindazon másodlagos, harmadlagos adatfelhasználók köre, akik nem ebben a kategóriában igénylik vagy használják fel.

A harmadik ilyen kérdéskör, és ez is mindkét képviselőtársam hozzászólásában megjelent, a hiányolt adatfelsorolások köre. Mindnyájan tudjuk, hogy a taxációs felsorolásoknál mindig gond van, részben azzal, hogy pozitív vagy negatív közlésű legyen, tehát azt közöljük, ami tilos, és minden mást szabad, vagy mindent szabad, ami nem tilos. Ez egy régi, sok évtizedes ideológiai probléma, és azt hiszem, hogy ebből a szempontból mi a pozitív taxáció mellett vagyunk, azt hiszem, abban nincs közöttünk vita; de minden felsorolásnak megvan természetesen a maga veszélye, hogy valami miért van benne, és valami pedig miért maradt ki belőle. Éppen azért, mert ennek a szabályai mobilabbak, azért döntött a javaslattevő, vagy ezért előzetesen úgy foglalt állást a javaslattevő, hogy ezt a végrehajtási rendeletben fogja szabályozni, de ennek a köre természetesen meg fog jelenni és rendelkezésre fog állni.

Kell-e szabályozni, vagy nem kell szabályozni? - ez két alkérdést is felvet. Az egyik, hogy miért így kell szabályozni. Azért, mert 2007-ben már kifogásolták, mi több, 2011-ben egy eljárást indítottak ellenünk, tehát ebben a tekintetben lépéskényszerben vagyunk. Van ennek egy másik kérdésköre is, hiszen azt tudjuk, és az e területtel foglalkozók pontosan tudják, hogy egyébként az Európai Unió az erre vonatkozó új szabályozáson is most dolgozik, és nemcsak a szabályozás szükségessége, hanem időszerűsége is felmerülhet, hogy akkor miért kell nekünk ezt most szabályozni, miért nem várjuk be az újabb szabályozási kört. Egyszerűen azért, mert folyik ellenünk a kötelezettségszegési eljárás, és egyébként az előterjesztői korrektség megkívánja, hogy igen, tettünk kísérletet arra nézve, hogy azt mondjuk: legalább várjuk be, hogy melyek lesznek az új uniós szabályok.

Azt a határozott választ vagy véleményt, állásfoglalást kaptuk, hogy nem, 2007-ben volt türelem, 2011-ben megindult az eljárás, és egy jelenleg előterjesztett szabályozást igényeltek, figyelem nélkül arra, hogy valóban két-három éven belül várható egy európai újraszabályozás is.

(Szilágyi Pétert a jegyzői székben
Hegedűs Lorántné váltja fel.)

Megköszönve az aktív részvételt, még egyszer kérni szeretném képviselőtársaimat és biztatni, hogy a szakmai jobbításra irányuló módosító javaslataikat nyújtsák be, és kérem, hogy a részletes vita során azokat tárgyaljuk ki.

Köszönöm a figyelmüket. Elnök úr, köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  110  Következő    Ülésnap adatai