Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: A következő napirend utáni felszólalásra jelentkezett Lukács László György képviselő úr: „Enni adok, enni kapok - csak egy dobozon múlik mások megsegítése” címmel.

Öné a szó, képviselő úr.

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai felszólalásom egy pécsi zöld dobozról szól, és hogy miért is lehet érdekes egy zöld doboz, és hogy is kerül a bakancs az asztalra, vagy az a doboz az Országgyűlésbe, az a következőkből áll.

„Enni adok - enni kapok” - ez szerepel azon a fémszekrényen, amelyet Morvay Imre, Pio atya kezdeményezésére tettek ki a Pécsi Irgalmasrendi Kórház Munkácsy utcai kerítésére. Ide helyezhetnek el segítő szándékú polgárok olyan élelmiszereket, amelyeket a rászorulóknak szánnak. A Pécsett egyedülálló kezdeményezés szépen működik, karácsonykor és újév napján például ünnepi finomságok kerültek bele.

A működési rendje a doboznak pedig a következő: valaki, akinek az otthonában feleslege van - tehát a feleslegét otthonról -, de még fogyasztható ételét elhelyezheti a rászorulók részére. Enni adnak azzal, hogy visznek maradékokat, bontatlan csomagolású ételeket, hiszen kinek ne lenne otthon a frissen megfőzött ételéből annyi, hogy talán adjon is. Sőt, már vannak olyan családok, akik tudatosan főznek arra, hogy vigyenek a dobozba. A másik oldalról pedig a rászorulók, többen hajléktalanok, de nemcsak ők, hanem nehéz sorban lévő, krízishelyzetben lévő felnőttek, családok pedig napjában akár többször is odamennek és kiszolgálják magukat.

Természetesen a kihelyezők gondoskodnak a karbantartásról, a megfelelő takarításról, fertőtlenítésről, a nem odaillő veszélyes vagy már romlott vagy könnyen romlandó élelmiszerek eltávolításáról.

Ez kiváló kezdeményezés egyben arra is, hogy azoknak, akik név nélkül szeretnének adományozni, ők is megtehessék a magukét. Hogy a kezdeményezés mennyire vált be, a pécsi újság számol be róla, amelyben egy rászoruló mondatát idézik, amelyet a rászoruló a munkatársnak mondott el. A hajléktalan férfi szerint mindenki odajár ételért, és csak annyit visz el, amennyire neki személy szerint szüksége van, a többit meghagyja másoknak. Kenyeret - fűzte hozzá - szinte minden alkalommal találni, sőt van úgy, hogy 3-4 kilót is egyszerre. A férfit egyébként eddig újév napján érte a legkellemesebb meglepetés, hiszen ekkor kocsonya és rántott hús volt a menü - záró­jelben.

A kezdeményezés közben terjed, és már több helyen tervezik bevezetni civilek is. Bár Morvay Pio atya nem külföldi példa alapján valósította meg az adományszekrényt, máshol is van példa hasonló kezdeményezésre. Így például Berlinben hűtőket helyeztek ki a város több pontjára, ahová bárki betérhet, a még jó, otthon megmaradt élelmiszert vagy az ételkészletet is felhalmozhatja ott. A projektben 1500 önkéntes dolgozik, ők szedik össze az élelmiszereket, akár házhoz is mennek, szavatosság szerint szortírozzák azokat, és elosztják, hogy mindenhová nagyjából egyenlően jusson.

(21.50)

Emellett honlapot is üzemeltetnek, az oldal megmutatja, hogy hová lehet vinni ételt, illetve melyik hűtőnél van szükség esetleg felvágottra, sajtra vagy bármilyen más élelmiszerre. Jelenleg huszonegy hűtő van városszerte, az elsőket piacok, nagy vásárcsarnokok környékén helyezték el.

Azonban a magyar kezdeményezés jövőjével kapcsolatosan így fogalmaz az ötletgazda, az atya: „Elképzelhető, hogy a jövőben csak egy adott napszakban fognak ételt osztani, ugyanis többször előfordult már, hogy például egy többgyermekes rászoruló anyuka nem talált élelmiszert benne.”

Mégis ismervén ezt a példát, érdemes leszűrni a fontos tapasztalatokat, a tapasztalatok pedig azok, hogy mire jó egy ilyen kezdeményezés. Például jó arra, hogy az erőszakosan kéregető hajléktalanok megnevelésére szolgáljon, de jó lehet arra is, hogy tanulmányi látogatással szolgáljon a gyermekeknek, akik ezáltal a szociális érzékenységüket, illetve embertársaik iránt érzett szolidaritásukat fejleszthetik. Illetve szolgálhat arra is, tudatosíthatja azt is, hogy azok, akik most pazarolnak, biztosan megtalálhatják, hogy van náluk felesleg, és ezt a felesleget jó célra is használhatják, de tudatosíthatják, hogy minden ilyen kezdeményezés fontos, amikor lyukak tátonganak a szociális hálón.

A követendő kezdeményezés mutatja, hogy van igény az ilyen ládákra, van szükség mások megsegítésére, és nem Brüsszellel kell szellemharcot vívni, hanem letenni valamit az asztalra. Van mit tanulnia a kormánynak, de van mit tanulnunk a kezdeményezésből nekünk is: össze kell fogni, és a lehető legtöbb helyre kell kihelyezni dobozokat, legyen minden templomnál, civil szervezetnél egy zöld doboz, legyen lehetőség arra, hogy egyre több helyen adjanak enni és kapjanak enni. Ez a pécsi zöld doboz története. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)

Felszólalások:   317-318   319-320   321-322      Ülésnap adatai