Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úrnak a vitában elhangzottakra adott válaszát. Tisztelt Országgyűlés! A szavazásokra a holnapi határozathozatalok során kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működésével összefüggő egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Jakab István, Győrffy Balázs, Fidesz, képviselők önálló indítványa T/2088. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A Mezőgazdasági bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát T/2088/10. számon, jelentését pedig T/2088/11. számon megkapták. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/2088/14. számon, az összegző jelentése pedig T/2088/15. számon a honlapon elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi véleménynek az ismertetésére kerül sor. Ezekre összesen 15 perc áll rendelkezésre. Megadom a szót Salacz Lászlónak, a bizottság előadójának.

Parancsoljon, képviselő úr!

SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2014. december 11-i ülésén megtárgyalta a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működésével összefüggő egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló T/2088. számú törvényjavaslatot.

A javaslat benyújtását elsősorban a kamara másfél éves működése során felgyülemlett tapasztalat indokolja. Ennek megfelelően a törvényjavaslattal túlnyomórészt az agrárkamaráról szóló törvény rendelkezéseit módosítja. Ezzel összefüggésben és a benyújtott javaslatot pontosítva bizottságunk megvitatta a Mezőgazdasági bizottság módosító javaslatait, és azokat 21 igen és 11 nem szavazat mellett támogatta. A beérkezett javaslatokról történő állásfoglalás mellett a Törvényalkotási bizottság további módosításra irányuló szándékot is megfogalmazott, amelyek a részletes vitát lezáró módosításokat kiegészítve kerültek benyújtásra, és amelyek formába öntve ugyancsak 21 igen és 11 nem szavazat mellett kerültek elfogadásra.

Hazánk agrárgazdaságának versenyképességét szem előtt tartva a Törvényalkotási bizottság az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést 21 igen és 11 nem szavazat mellett elfogadta. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Lukács László György képviselő úrnak, a bizottság kisebbségi előadójának. Öné a szó.

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint hallhattuk, a Törvényalkotási bizottság az előttünk fekvő törvényjavaslatot a december 11-i ülésen vitatta meg, és az alábbi kisebbségi vélemény fogalmazódott meg. A kisebbségi vélemény megfogalmazódása előtt azonban el kell mondanom azt az egyébként szokatlan tényt is, hogy egy meglepő fordulattal indult az ülés, hiszen egyből előre kellett ezt a napirendi pontot venni, és egyből az elején tárgyaltuk, a második napirendi pontnál, majd ismételten el kellett halasztani a napirendi pont tárgyalását, mert a törvényjavaslat előterjesztője közül senki nem volt képviseltetve a Törvényalkotási bizottság ülésén, ezért a javaslat úgymond ide-oda csúszdázott a napirendi pontok között, mire a törvényjavaslat egyik előterjesztője megjelent, és lényegében előadta az ő álláspontját. De hát itt, ebben a részben a kisebbségi vélemény a fontos.

A kisebbségi vélemény pedig arra alapozott, illetve abban állt, és abból a tényből indult ki, ami itt az általános vitában is lezajlott nézeteltérés, és látom már, államtitkár úr rázza a fejét, de hát államtitkár úr, valóban így volt, hogy ön gyakorlatilag negyedórán keresztül csak a javításokat olvasta fel, amit egyébként az agrárkamarai tisztviselő törvényjavaslatot előterjesztő képviselőtársának szánt javításként. Tehát gyakorlatilag ezt a tényt kár elvitatni. Gyakorlatilag ebben állt a bizottság előtti munkája is, hogy rá kellett bólintani, hogy az, amit a Mezőgazdasági bizottság behozott módosítót, azok egyeznek azzal vagy hellyel-közzel egyeznek azzal, amiket a minisztérium elmondott. De itt jegyezte meg egyébként az ellenzék folyamatosan azokat a hangokat, amelyek folyamatosan felmerültek a jogszabállyal, már az eredeti jogszabállyal kapcsolatban is; úgy is, mint hogy ez a jogszabály nem segít a tagság helyzetén, másrészt nem javítja az agrárkamarának a társadalmi hitelességét sem.

Ugyanis gyakorlatilag a megszervezése és a tisztségviselőinek a nagy része is mind a Fideszhez, illetve a Fidesz közeli Magoszhoz köthetőek, és hát gyakorlatilag jól mutatja, hogy az agrárkamarai választásokon milyen kevesen képviseltették magukat. Én már ezen a napon beszéltem a kamarai tagságról és a kamarai részvétel fontosságáról. Ugyanolyan, mondhatjuk úgy, legitimációs problémákkal küzd az agrárkamara is, mint az összes többi olyan kamara, amelyet sikerül átpolitizálni, illetve pártfunkcionáriusokat vagy ahhoz közel álló embereket ültetnek bele.

Tehát úgy tűnt, hogy ismételten magával a puszta működésének a módjával vagy az általa képviselt szereppel kapcsolatban hangzott el a kisebbségi vélemény, illetve azzal kapcsolatosan hangzott el a kisebbségi vélemény, hogy jól érezhetően egy feszültség, egy belviszály volt tapintható mind az államtitkárság vagy a minisztériumot képviselő állástitkár úr vagy az államtitkár úr által előadottak és az agrárkamarának a tisztségviselői, illetve a képviselő úr, urak által, illetve urak között. Tehát úgy tűnik, hogy egy nem túl hiteles üzenet ebben az esetben a jogszabály módosítása.

Látjuk, hogy van egy kamarai legitimációs probléma, úgy tűnik, hogy a minisztérium részéről is fogalmazódtak meg komoly problémák és komoly aggályok, és hát ezt érzékelte egyébként az ellenzék is ebben a törvényjavaslatban, így hát ezek alapján született meg ez a kisebbségi vélemény, amelyben az imént ismertetetteket fogalmazta meg a bizottság. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Győrffy Balázs elnök urat, képviselőt mint előterjesztőt, kíván-e most szólni. (Győrffy Balázs: Később.) Ja, a végén, jó. Összesen tíz perc áll majd képviselő úr rendelkezésére.

Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, a kormány részéről kíván-e államtitkár úr szólni. Parancsoljon, államtitkár úr!

DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Csak nagyon röviden, mert Lukács képviselő úr olyan kijelentéseket tett, amit már a bizottsági ülésen is cáfoltam, és egyszerűen itt sem mehetünk el anélkül, hogy ezt ne mondjam el, hogy ne keltsen mesterségesen és ne lásson bele a minisztérium és az agrárkamara működésébe olyan dolgokat, ami nincs.

(21.40)

Ez teljesen képtelen, még az elképzelés is, hogy a szakminisztérium és az ugyanazt a területet képviselő szakmai kamara között feszültségek lennének. Amit ön láthatott, és amit én itt ismertettem a parlament képviselőivel, az egy szakmai álláspont, egy szakmai munka következménye. És ahelyett, hogy azt látta volna meg, hogy igen, a minisztériumban is komoly, nagyon komoly szakmai munka folyik, és a nemzeti agrárkamaránál és nagyon komoly szakmai munka folyik; és igen, az a hiba elkövetődött, az idő gyorsaságára hivatkozva vagy technikai dolgokra hivatkozva, hogy hamarabb került benyújtásra az eredeti kamarai javaslat, mint azt a szakminisztériumok egyeztetni tudták volna. Mindaz, amit én ismertettem, a minisztérium javaslatai a következő tárgyalásokon beépülésre kerültek a kamarai javaslatba. Csak ennyi történt.

És nagyon szeretném kérni képviselő urat arra, hogy ne lásson bele olyan dolgokat a minisztérium és a kamara működésébe, ami nincs, és ne keltsen olyan mesterséges érzetet, ami nehézzé tenné vagy megnehezítené a két szervezet együttműködését. Külön fontos, hogy mind a minisztérium, mind a nemzeti agrárkamara működése kiegyensúlyozott legyen és a szakmai munkáról szóljon nap mint nap. Szeretném önnek jelezni, hogy ez a szakmai munka, ennek az összhangja, ennek az egyeztetésnek a sikere az, ami itt ma este a törvényjavaslatban megjelenik.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a Mezőgazdasági bizottság állásfoglalása és a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetése következik, összesen 6 perces időkeretben.

Megadom a szót Farkas Sándor képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon!

FARKAS SÁNDOR, a Mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Mezőgazdasági bizottság december 9-ei ülésén került sor az előttünk lévő törvényjavaslat részletes vitájára, amely a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működésével összefüggő egyes agrártárgyú törvények módosításáról szól.

Az ülésen a törvényjavaslatot megvizsgáltuk, megállapítottuk, hogy az megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. A vita során röviden tárgyaltunk a módosító javaslatokról, megállapítottuk, hogy azok megfelelnek a szintén határozati házszabály 42. §-ában foglalt követelményeknek. Végül a korábban benyújtott módosító javaslatok közül egyet sem támogatott a bizottság. Ennek oka az volt, hogy az ülésen egy olyan bizottsági módosító is megfogalmazásra került, amely többek között azokat a problémákat is kezelte, amelyek a képviselői módosító javaslatok témái voltak.

A bizottsági módosító indítványokban többnyire vagy részben jogtechnikai módosítások szerepelnek, de több fontos lényegi változást is magában foglal, például a módosítás egyértelműen tisztázza, hogy az őstermelői igazolvány kiállítása és érvényesítése tárgyi díj- és illetékmentes eljárás; vagy az esetleges összeférhetetlenség elkerülése érdekében a szaktanácsadási szolgálat felügyeleti ellenőrzését nem az agrárkamara végzi, nem a hatáskörébe tartozik. A kamarai adóalanyi státus pedig az eddigiekhez képest változatlan maradt.

Az eredeti javaslat még több agrártárgyú törvény rendelkezéseinek módosítását is tartalmazta, ám ezek a bizottsági módosítóval kikerültek az indítványból, többnyire azért, mert a javaslatok később más jogalkotási és egyéb szabályozási eszközzel kerülnek majd megvalósításra. A bizottsági ülést az általunk megfogalmazott módosítási javaslatokat magában foglaló, a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat elfogadását követően egy viszonylag rövid részletes vitával zártuk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Most megadom a szót Legény Zsolt képviselő úrnak, aki a kisebbségi véleményt ismerteti, 3 perces időkeretben. Öné a szó.

DR. LEGÉNY ZSOLT, a Mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottsági ülésen az ellenzéki képviselők körülbelül, mondhatni egyöntetű véleménye a következő volt, amit röviden össze lehet foglalni.

Jóllehet, a módosító javaslatok, amelyeket a törvényjavaslathoz benyújtottak, és amelyről a szakbizottság is tárgyalt, azok szakmai alapon támogathatóak lettek volna, hiszen ahogyan ezt képviselő úr, Győrffy képviselő úr előterjesztőként elmondta a bizottsági ülésen, ezek egyrészt technikai pontosítások, másrészt olyan, az agrárkamara napi működését elősegítő vagy könnyebbé tevő javaslatok, amelyek szakmailag, még egyszer mondom, teljesen érthetőek és elfogadhatóak lettek volna, azonban az ellenzéki képviselők kinyilatkoztatták azt a mezőgazdasági bizottsági ülésen, hogy nem fogják tudni támogatni a törvényjavaslatot. Így a Magyar Szocialista Párt sem fogja tudni támogatni a törvényjavaslatot, már az általános vitára való alkalmasságot is leszavaztuk, illetőleg mi nem szavaztuk meg, és végig nemmel szavaztunk a módosító javaslatoknál is, éppen azért, merthogy abban vagyunk érdekeltek és azt szeretnénk, ha egy politikamentes érdek-képviseleti rendszer működne az agrárium terén is, a magyar mezőgazdaságban is és a magyar élelmiszeriparban is. Meglátásunk és állításunk szerint a nemzeti agrárkamara nem független sem a kormánytól, sem a kormányzó párttól, a Fidesztől.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az agrárkamara elnöke Győrffy Balázs képviselőtársunk, aki egyébként a javaslat előterjesztője és a Fidesz országgyűlési képviselője; vagy a kamara alelnöke Kiss Miklós Zsolt államtitkár úr, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára, illetőleg kilenc olyan megye van, amelynek kivételével a kamarai megyei elnökök a Magosz területi logikán delegált országos elnökségi tagjai.És a Magosz politikai kötődését pedig az mutatja, hogy a Magosz elnöke Jakab István képviselőtársunk, az Országgyűlés alelnöke, aki jelenleg is vezeti az Országgyűlés ülését, vagy a főtitkára Obreczán Ferenc, aki volt fideszes országgyűlési képviselő.

Éppen ezért mi mind a TAB-módosítóra, mind a bizottsági módosítókra és az összegző jelentésre is nemet mondtunk, és nemet fogunk mondani a végszavazásban is a törvényre.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, kedves képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most további képviselői felszólalások következnek. Megadom a szót Farkas Sándor képviselő úrnak, Fidesz. (Jelzésre:) Képviselő úr jelzi, hogy nem kíván szólni. Akkor megadom a szót Legény Zsolt képviselő úrnak. (Jelzésre:) Ő sem akar szólni.

Tisztelt Országgyűlés! Most a további felszólalásokra csak rátérünk, megadom a szót Sallai Róbert Benedek képviselő úrnak. Parancsoljon!

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. A jogszabálytervezet általános vitájában elmondtam, a pártunk elkötelezett abban, hogy támogasson olyan gazdálkodói érdek-képviseleti szervezetet, amely a kormányzattal szemben tudja képviselni a magyar gazdálkodóknak, az agrár­termelésben érdekelteknek az érdekeit. Épp a korábban elhangzottak miatt azonban komoly aggályaink vannak azzal kapcsolatban, hogy mekkora legitimitása van egy olyan szervezetnek, amelyben a köztestületként való működési elvből adódóan a tagsági jog kötelező, ugyanakkor ez a tagság semmilyen formában nem részesül azokból az információkból, azokból a lehetőségekből, hogy a kamara működik. Tipikus példája ennek ez a jogszabály-módosítás, ahol a kamara egy olyan jogszabály-módosítást igényel, amit a tagság nem támogat.

Éppen ezért a mi véleményünk szerint egy legitim felvetés lett volna az, hogy a társadalmi támogatottságát, a gazdák körében történő elfoga­dottságát a kamara mérje meg azzal, hogy megszünteti a kötelező kamarai tagságot, és tegye lehetővé azt, hogy a gazdálkodók önállóan döntsenek, hogy kívánják-e azokat az adatokat szolgáltatni a saját gazdál­kodásukról, saját tevékenységükről, amelyeket a jogszabály-módosítás után a kamara be fog kérni. A mi véleményünk szerint lenne ennek jogos igénye, hiszen jó néhány esetben a kamara teljes felső veze­tése egy politikai párthoz, illetve a kormányzathoz kötődik, és nyilvánvalóan, miután a gazdák sokszínűek, és sokféle ember vesz ezekben részt, nem elvárható, hogy mindenki ezen vezetéssel azo­no­sulni tudjon és el tudja ezt fogadni.

Ennek érdekében nyújtottam be módosító indítványokat a jogszabálytervezethez, amelyekről szomorúan vettem tudomásul, hogy a Mező­gazdasági bizottság nem támogatta azokat, holott gyakorlatilag a kamara működését tehette volna legitimebbé azáltal, hogy átláthatóbb, tisztább feltételeket teremt, és nem próbál olyan adatokat begyűjteni gazdálkodókról, ami számos esetben Alaptörvénnyel és adatvédelmi jogszabályokkal kapcsolatos aggályokat is felvethet. Hiszen köte­lezzük a tagságra a gazdálkodókat, majd a tagság feltételeként, amire köteleztük, feltételül szabunk ki olyan információk kiadását a tagok számára, amit nem biztos, hogy önként kiadnának.

(21.50)

Gyakorlatilag rá akarunk kérdezni mindazokra az adatokra, amelyeket önkéntesen nem biztos, hogy elmondanának, és így próbálunk kiegészítő feladatokkal olyan jogköröket és információkat adni a kamarának, ami jelen esetben a kormányzatnak sem áll minden esetben rendelkezésére. Olyan feladatokat kíván a kamara magához ragadni, amelyeknek számos esetben nyilvánvalóan kormányzati hatáskörnek kellene lenniük, és az ügyek hatékonyabb és pontosabb elvégzése érdekében kellene az, hogy egy intézményi rendszer segítse azok végrehajtását.

Jelen pillanatban a kamarának azon törekvése, amely ezen hatáskörök és illetékességük kiterjesztésére irányul, véleményünk szerint nem elfogadható, mert nem szolgálja a tagság érdekeit és a gazdálkodók érdekeit.

A mezőgazdasági termelések esetén az agráriumban számos olyan feladat lenne, amelyek kapcsán az adminisztratív lehetőségek egyszerűsítésére, a gazdálkodók életének könnyítésére lenne mód, ezek azonban pont nem azok, hanem újabb adatszolgáltatási kötelezettségek.

Ebből adódóan és abból adódóan, mert a jobbító szándékú módosító indítványaink elvetésre kerültek, pártunk ebben a formában nem tudja támogatni ezt a jogszabály-módosítást, és kérjük a kormány képviselőit, hogy esetleg gondolják át, hogy valóban Magyarország összes gazdálkodójának az érdekeit szolgálja-e ez, ami a mostani módosítás során feláll. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Csak egy megjegyzést kénytelen vagyok hozzáfűzni az elhangzottakhoz, az eddigiekhez: az általános vitán már rég túl vagyunk, képviselőtársaim. Köszönöm megtisztelő figyelmüket és megértésüket.

Most pedig megadom a szót Magyar Zoltán képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Azon az ijedségen már gyorsan túl lettünk, amikor az általános vitában kiderült, hogy komoly aggályok vannak a minisztérium részéről is a javaslattal kapcsolatban, hiszen azért az nem volt senkiben kétség, hogy ezt akár egy pártrendezvényen is meg tudják majd beszélni, hiszen a minisztérium, az agrárkamara és a Magosz tagságában vagy legalábbis vezetői körében elképzelhetetlen lenne az, hogy ezt Fidesz-pártigazolvány nélkül el lehessen látni. Így azért biztosak voltunk abban, hogy nem lesz ebből probléma, és meg fognak tudni egyezni a végszavazásig.

A benyújtott módosító indítvánnyal kapcsolatban, most az összegzőről beszélek, amit állítólag a Mezőgazdasági bizottság nyújtott be ‑ azért mondom, hogy állítólag, mert lehet, hogy technikailag ez így néz ki, a gyakorlatban azonban a Mezőgazdasági bizottság ülésére érkezve kaptuk meg kinyomtatva az anyagot, majd nagylelkűen Font elnök úr felajánlotta, hogy ha igényeljük, akkor öt perc szünetet hajlandó elrendelni, hogy átolvassuk azt az egyébként jó néhány oldalas és részletes módosító javaslatot, amelyet nyilvánvalóan öt perc alatt nem lehetett elsajátítani.

Így szeretném itt is kérni a kormányt, hogy amennyiben erre mód van, akkor engedtessék meg nekünk, ellenzéki, de akár kormánypárti képviselőtársaimnak is, hogy tisztességesen tudjuk ellátni a feladatunkat. Ehhez pedig az kell, hogy időben megkapjuk azokat az anyagokat, amelyekről aztán bizottsági ülésen vagy itt a parlamentben döntést kell hoznunk. Ez így elképesztő, ez így a jogalkotásnak szerintem az arculcsapása.

Így utólag persze, hogy most volt idő, egy hét átnézni, azt tudom mondani, hogy vannak előremutató lépések ebben az összegző módosító indítványban, még az én módosító indítványaim közül is vettek át, amit ezúton is üdvözlök, és örülök, hogy ugyanúgy gondoltuk, hogy ez egy javítandó dolog.

Persze továbbmentek ebben a módosításban is olyan irányba ‑ itt az adatigénylésre térnék ki én is, erre helyezném a legnagyobb hangsúlyt ‑, amit mi visszautasítunk és elfogadhatatlannak tartunk. Én sem értem, hogy miért kell ilyen mélységig a gazdálkodók adataival tisztában lenni, nem látom, hogy a gyakorlatban az agrárkamara sok esetben ezt mire fogja használni, illetve amit sejtek, az nagyon nem egy jó irány. Hadd hangsúlyozzam itt is, hogy ismerve a Fidesznek az állampolgárok adataihoz fűződő viszonyát, hadd vessek fel aggályokat, és ellenzéki képviselőként hadd ne higgyem el, hogy ez pusztán a kamarának a létéhez és működéséhez szükséges.

A kamara bírálatába nem mennék bele, hiszen ahogy az elnök úr figyelmeztetett minket, ez valóban már nem az általános vita, de a korábban elmondott kritikáinkat nem javítja ez a módosítás, így ezért sem tudjuk majd támogatni végül ezt a javaslatot.

Illetve módosító indítványainkkal kapcsolatban is szeretném elmondani azt, hogy több lényeges módosító indítványunkat nem fogadták el, amelyek, úgy gondolom, kifejezetten jobbító szándékúak voltak, és hihettük egy-kettőről még azt is talán, hogy esetleg a jogalkotónak is szándékában állt volna ilyen irányú módosítása a törvénynek; hát, azóta persze látjuk, hogy nem. Kiemelném a többi ellenzéki pártnak a módosítását is, hiszen ott is voltak azért olyanok, amiket érdemes lett volna megszívlelni.

Összességében tehát ez a javaslat a kamarával kapcsolatban fennálló ellenérzéseinket egyáltalán nem puhítja, nem javítja, sőt az adatkezeléssel kapcsolatos aggályainkat tovább növeli, hiszen még mélyebben belelát majd a gazdálkodók adataiba, és még egyszer hangsúlyozom: sokszor ezt abszolút indokolatlannak látjuk. Ha csak abba belegondolunk, hogy a kamarai elnök úr többször mondta, hogy igazam van abban a kritikában, hogy a kamarának több feladatot kellene ellátnia, és többet kellene dolgoznia a gazdák érdekében, itt most arra gondoltunk szerintem mind a ketten, hogy lennének még olyan feladatkörök, amelyeket a kamara átvehetne. Vannak olyan nyugati országok, ahol remek példák vannak arra, hogy hogyan tud úgy működni egy agrárkamara, hogy az érintetteknek jelentősen csökkenti a bürokratikus tevékenységét, hogy tényleg csak a munkára tudjanak összpontosítani. Azt látjuk, hogy ez a módosítás egyáltalán nem ebbe az irányba indul el.

Mivel ilyen fontos és magas rangú összefonódások vannak a kamara, a Magosz és a kormány között, ez felvet további aggályokat. Mert amikor arról beszélgetünk például, hogy majd a kamara fogja a gazdálkodók érdekét képviselni akár jogi ügyekben is ‑ ez is egyébként egy, a Jobbik által követett irány lenne ‑, ez ilyen esetben elég nehezen elképzelhető, amikor mondjuk, az MVH-val szemben, az NFA-val szemben vagy éppen a NAV-val szemben kellene megvédeni sok esetben a gazdálkodók érdekeit; ilyen komoly kormányzati, felsővezetői összefonódások esetén ez mennyire elképzelhető, mennyire reális?

A gyakorlatban azt látjuk, hogy ha bármilyen gazdálkodónak vitája támad, mondjuk, az MVH-val, és perre kerül ez az ügy, akkor 99 százalékban az MVH nyeri, mondjuk, az ügyeket. És azért itt ne higgyük azt, hogy 99 százalékban az MVH-nak van igaza, mert tudjuk, hogy ez nincs így. Nagyon sok esetben hibáznak ők is, nagyon sok esetben előfordult az, hogy egy-egy jogszabályt különböző években az MVH különbözőképpen értelmezett, és ebből fakadt joghátránya a gazdálkodónak.

Ha ilyen összefonódásai vannak a kormányzati szintekkel a kamarának, akkor én nem tartom azt reálisnak és nem tartom elvárhatónak, hogy majd ez az arány javulni fog, és elindulunk abba az irányba, hogy a sértett gazdálkodók érdekeit is végre valaki tudja, mondjuk, jogi úton is képviselni. Még ha tudom, hogy a kamarának nem is ez lenne elsődlegesen a feladata, de azt hittem vagy úgy vettem ki a vitából, hogy mind a ketten szeretnénk azért, ha ebbe az irányba is elmozdulna a kamara működése.

Összefoglalva akkor még egyszer csak annyit, hogy ezen hiányosságok miatt a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem fogja tudni támogatni ezt a javaslatot, és remélem, hogy a mostani jogalkotási káoszból, amit ismét produkáltak ezen törvény kapcsán, legalább annyit megtanultak, hogy a jövőben biztosítják nekünk, ellenzéki képviselőknek is a lehetőséget arra, hogy tisztességesen fel tudjunk készülni egy-egy javaslatra, mert megvan bennünk a szándék, a módosító indítványaink szerintem azt mutatják, hogy tényleg értettük azt a problémát, amiről egyébként korábban az államtitkár úr is beszélt. Láttuk azt, hogy az eredeti javaslat nem volt még arra sem alkalmas, amit eredendően szerettek volna vele üzenni és képviselni.

Ezért kérjük ezúton is, hogy többet ilyen ne forduljon elő, és legalább azt a két-három munkanapot biztosítsák egy ilyen fontos javaslatnál, ami azt hiszem, jogosan elvárható a részünkről. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kívánnak-e még az adott napirend keretében további felszólalást tenni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom.

Megkérdezem Győrffy Balázs képviselő urat mint előterjesztőt, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Győrffy Balázs jelzésére:) Igen. Öné a szó, képviselő úr, tízperces időkeretben.

GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Alapvetően én sem kívánnám megismételni az általános vitában elmondottakat, hisz jól látható az itteni felszólalásokból is ‑ és úgy gondolom, aki meg akarta érteni, az megértette ‑, hogy valójában itt technikai pontosításokról van szó, olyan finomhangolásról, ami a már tavaly március óta működő kamarai rendszer működésének az egyszerűsítése irányába hat.

A tagsági jogok gyakorlásának pontosítása, az őstermelői igazolványok körüli feladatok és a tagoktól származó információk, adatok tartalma, kezelése, ezek mind-mind olyan fontos kérdések, amelyekre nekünk egzakt válaszokat kell tudni a tagság részére biztosítani.

Szeretnék köszönetet mondani az érintett szaktárcáknak, a Földművelésügyi Minisztériumnak, a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, az Igazságügyi Minisztériumnak és egyéb más olyan állami szerveknek, akik érdemi lehetőséget biztosítottak ezen szűk időkereten belül is arra, hogy érdemben tudjunk egyeztetni, és mint ahogy az látszik a mostani formájában, ez már mindenki számára konszenzusos megoldásokat kínál.

(22.00)

Több olyan pontosítás kikerült az eredeti elképzelésünkből, ami egy másik jogszabályi környezetben kerül majd tisztázásra. Természetesen mi nem a saját magunk által leírt szövegbe voltunk szerelmesek, nem kötöttük az ebet a karóhoz, alapvetően a problémákra próbáltunk egzakt válaszokat adni.

Köszönöm ellenzéki képviselőtársaimnak az érdeklődést és a láthatóan egyébként jobbító szándékú módosító javaslatokat, ugyanakkor azt kell látni, hogy amit mi letettünk az asztalra, ahhoz képest érdemi módosító nem érkezett. Ami módosító beérkezett, az mind a kamarai törvény koncepcionális kérdéseit feszegette, amit nem meglepő módon, nem kívánunk módosítani.

És most is ezt hallottuk. Dr. Lukács László György képviselőtársunk tartalmi kérdést nem fogalmazott meg, ahogyan a többiek sem igazából egyes részekre vonatkozóan, hogy mégis milyen okból utasítják el. Végül mindegyik hozzászólás arra kerekedett ki, hogy a koncepcionális kamarai struktúrával nem értenek egyet, amiben közöttünk érdemi nézetkülönbség van, de természetesen én ezt tudomásul veszem, és értettem azt is, hogy a módosítók miért ebbe az iránya hatottak.

Ugyanerre tudok utalni Legény Zsolt képviselőtársam esetében is. Sallai R. Benedek pedig megfogalmazta azt a koncepcionális vitát, ami a kötelező vagy az önkéntes tagságban jelenik meg. Azért annyit hadd említsek meg a kötelező tagság mellett, hogy nagyon sok olyan eszköz áll rendelkezésére a kamarának mint gazdasági önkormányzatnak, amivel komolyan tudunk lépni mindenki érdekében. Azzal, hogy kötelező tagság mellett tudunk egy etikai kódexet létrehozni, azáltal nemcsak jogszabályi, de etikai kereteket is tudunk biztosítani a tagság számára. Ez pedig azt jelenti, hogy a legálisan, a fehérgazdaságon belül működő vállalkozásoknak tudunk teret biztosítani, és a szürkezónában mozgóknak pedig szeretnénk megnehezíteni azt a tevékenységet, amit nem a legális keretek között folytatnak.

Arról nem is beszélve, hogy ez a 380 ezer tag egyfajta fogyasztói csoportként is értelmezhető, tehát mindenképpen szeretnénk nekik olyan érdemi segítséget nyújtani akár az inputpiacaikon, akár például a pénzügyi szolgáltatások területén, amivel forin­tálisan is mérhető segítséget tudunk nyújtani a számukra.

Nem véletlen, hogy a kamara egy biztosítási alkuszcéget hozott létre, amivel az a célunk, hogy a biztosítási piacon sokkal jobb pozíciót tudjanak fogni majd a tagjaink, amikor is tárgyalnak különböző biztosítási termékekről.

Magyar Zoltán képviselőtársamat szeretném biztosítani arról, hogy az adatokat a jogszabályi keretek között fogjuk kezelni. Engedje meg, hogy visszautasítsam azt a feltételezést, miszerint mi ezzel bármilyen formában vissza szeretnénk élni, ugyanakkor élni viszont kötelességünk, hiszen a hatályos jogszabály most nem módosított része úgy fogalmaz, hogy a kamarának kötelező feladata egy gazdaságszerkezeti nyilvántartást vezetni.

Nem titkolt célunk ezzel, hogy a gazdasági adatok konkrét ismeretével akár a politikai, gazdaságpolitikai döntéshozatalt tudjuk érdemben segíteni, hisz hallhatták már többször tőlem: nagyon sokszor meg tudjuk fogalmazni egzakt módon azt, hogy hova szeretnénk eljutni, de ahhoz, hogy az utat ki tudjuk jelölni, fontos volna tudni azt is, hogy pillanatnyilag hol vagyunk. Ez esetben szerintem nagyon sok információ hiányzik még. Azt gondolom, hogy nekünk erre van mandátumunk, hogy ezeket az adatokat megszerezve, ezekkel ‑ még egyszer hangsúlyozom ‑ élve és nem visszaélve tudjuk a gazdaságfejlesztést érdemben szolgálni.

Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy így a módosítókkal minden szempontnak megfelelő javaslatunkat szavazatukkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   260-271   272-287   288-297      Ülésnap adatai