Készült: 2024.09.25.16:11:37 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

38. ülésnap (2014.12.09.),  97-116. felszólalás
Felszólalás oka Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája
Felszólalás ideje 43:41


Felszólalások:   81-96   97-116   117-118      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a jövő héten kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a dohányipari vállalkozások 2015. évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Szatmáry Kristóf, Selmeczi Gabriella képviselők önálló indítványa T/2027. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy Gelencsér Attila képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője arról tájékoztatott, hogy előterjesztőként csatlakozott a törvényhez. A Gazdasági bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát T/2027/4. számon, jelentését pedig T/2027/5. számon megkapták. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/2027/7. számon, összegző jelentése pedig 2027/8. számon a honlapon elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi vélemények ismertetésére kerül sor. Ezekre összesen 15 perc áll rendelkezésre. A bizottsági többségi véleményt Szűcs Lajos képviselő úr adta volna elő, aki azonban nem tudott itt megjelenni, így aztán a kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor. Tájékoztatom önöket, hogy ketten jelentkeztek kisebbségi vélemény előadására, Tóth Bertalan és Lukács László György képviselő urak. Összesen 7 perc áll kettejük rendelkezésére. Elsőként megadom a szót Tóth Bertalan képviselő úrnak. Tessék!

DR. TÓTH BERTALAN, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Törvényalkotási bizottságban egy parázs vita zajlott le a törvényjavaslattal kapcsolatban, illetve a módosító javaslatokkal kapcsolatban, hiszen arra volt kíváncsi az ellenzék, hogy ez a törvényjavaslat most egy egyszeri büntetőadó kivetéséről szól-e, a Fidesz politikájába beillesztethető egyedi törvényalkotásnak, vagy valóban arról szól, hogy az egészségügyi ellátás bevételi oldalát szeretnék növelni és ehhez forrást keresnek. Ezért először azt kérdeztük és tisztáztuk, hogy ez egy egyszeri adótétel-e, a 2014. évi tevékenység alapján 2015-ben kivetendő adóteher-e. Erre a válasz az volt, hogy igen. Ebből mi arra következtetünk, hogy valóban egy egyedi jogalkotásról, egy büntetőadóról van szó.

A másik kérdésünk egy módosító indítvánnyal kapcsolatban, hogy a 2014. évet vizsgálja-e az adóalap szempontjából a jogszabály. Erre a válasz az volt, hogy igen, ez azt jelenti, hogy egy múltbeli gazdasági folyamat és múltbeli gazdasági tevékenység alapján jövőre nézve vet ki adót, ami ‑ azt gondolom ‑ az adójogszabályoknál teljesen vállalhatatlan és nem kezelhető, hiszen a gazdasági társaság így nem tud felkészülni az adózás szempontjából, nem tudja úgy alakítani az üzleti évét, hogy tudná, hogy az adott évben való tevékenysége után a jövő évben adót kell fizetnie. Majd beérkezett egy módosító indítvány, amely arról szólt, hogy nem minden szereplőnek kell ezt az adót teljes mértékben megfizetni, hanem azok a piaci szereplők, akik a 2014. évben beruháztak, megint egy múltbeli gazdasági folyamatról, gazdasági tevékenységről van szó, azok a beruházásuk egyharmadát, maximum az adómérték 80 százalékáig leírhatják, azaz mentesülhetnek az adó megfizetése alól.

Ez még inkább ráerősített arra, hogy egyedi jogalkotás van, Fideszhez közeli dohányipari vállalkozások megint jobban fognak járni, bár nem kaptuk meg azt a választ, hogy ez mely dohányipari cégre vonatkozhat, hiába kérdeztük a kormány képviselőit, holott ők egy hatástanulmányt végeztek, hiszen valamiből csak kiszámolták azt, hogy milyen adóbevételre számíthatnak ennél az adónál. Meghatároztak egy bizonyos összeget, de azt már nem voltak hajlandóak elmondani, hogy ebből a piac szereplői mennyit fognak fizetni. Így azt sem tudtuk meg, hogy mely piaci szereplő az, amelynek majd kedvezni fog ez a módosító indítvány.

(12.40)

Tehát hasonlóan a reklámadós törvényjavaslathoz, hasonlóan sok-sok törvényjavaslathoz, itt már megint valakik mentességet fognak kapni a Fidesz büntetőadója alól. De attól függetlenül, hogy a cél nemes, amelyet Selmeczi Gabriella képviselőtársunk előterjesztőként elmondott, a hátsó szándék sajnos kibukott a Törvényalkotási bizottságban.

A Törvényalkotási bizottság fideszes többsége ezeket a módosító javaslatokat megszavazta, mi nem támogattuk, és teljesen egyértelmű, hogy ilyen egyedi jogalkotási folyamatot a szocialista frakció nem fog támogatni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Lukács László György képviselő urat illeti a szó. Felhívom a figyelmét, hogy durván három és fél perce van. Parancsoljon!

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatva ott, ahol Tóth Bertalan képviselőtársam abbahagyta, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleménye megalapozottan az MSZP-nek és a Jobbik ellenvéleményeire épül, de a többi képviselő is hasonlóan vélekedett erről, akik ellenzéki oldalon állnak.

Egyöntetűen fogalmaztuk meg, hogy ez a jogszabály nem jó eszköz a cél eléréséhez, és egyöntetűen foglaltunk állást abban is, hogy ez egy valakire ráfabrikált, valakire előre kreált jogszabálynak tűnik. Így hát többször felmerült, és nyugodtan kimondhatjuk ebben a körben, hogy a Continental dohányipari vállalatról volt szó, akire ez, úgy tűnik, hogy rá lett szabva, illetve úgy tűnik, hogy bizonyos piaci törekvések vezérelték ebben az egész törvényjavaslatban, de a törvényjavaslathoz benyújtott képviselői módosító javaslatban is egyéni érdekek képviselői vezették ebben a kormányt.

Mondtuk, hogy a célt támogatni lehetne, és ebben egyöntetűen mindenki egyetértett, hogy a cél támogatása az egészségügyi hozzájárulás, és az egészségügyben való tevékenykedés még elfogadható lenne, de hát úgy látszik, itt a Mikulás idejében a beöltözős bulik elharapództak a kormánynál is, hiszen itt is egy dohányipari adót próbáltak egy egészségügyi hozzájárulás sapkával megtoldani, hátha nem tűnik fel senkinek. Az elhangzott módosítónál még nyilvánvalóbb lett, hogy a Continental fogja az előnyöket élvezni, hiszen a 10-12 milliárd forintos elvárt bevételből például ‑ ennek az utólagos toldozgatás-foldozgatásnak hála ‑ egy jó 600 millió forinttal csökkenthetik a saját adófizetési kötelezettségüket.

De egyébként merültek fel még olyan nevek is, akik ennél jóval nagyobb volumenben tudják csökkenteni, tehát az eredetileg elvárt 10-12 milliárd hozzávetőleg ‑ és ezek óvatos becslések ‑ 3-4 milliárddal is csökkenhet bevételben. És egyöntetűen foglalt állást egyébként mind az MSZP, mind a Jobbik és az ellenzéki képviselők, hogy ez nem lesz az egészségügynek számottevő, hiszen csak egyetlenegy évre szól, míg az egészségügyben folyamatos tendenciaszerű tervezéssel kell számolni. Tehát egy egyszeri megsegítés, bár segítség, de nem elegendő segítség.

Egyöntetűen megfogalmaztuk azt az álláspontot, hogy eddig is egy legitimációs válság volt ezzel a jogszabállyal kapcsolatosan, amely legitimációs válságot ‑ tehát ugye, hogy nem érnek össze az elérni kívánt célok az eszközzel ‑ tovább erősítette ez a módosítás, aminél már, úgy látszik ‑ ahogy korábban is fogalmaztunk ‑, már nemcsak egy lóláb, hanem egy egész lovarda lógott ki ez alól a jogszabály alól. Hát ezt megfogalmazni továbbra is teljesen célravezető.

Így hát teljesen jogosan és teljesen alaposan valamennyi ellenzéki párt arra jutott, hogy ezt a törvényjavaslatot ilyen módon támogatni nem lehet, és ennek adtak hangot a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményében és az ahhoz fűzött felszólalásokban. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Én is köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztők jelezték, hogy majd a vita végén kívánnak szólni. Megkérdezem a kormány képviselőjét, hogy most kíván-e szólni. Államtitkár úr jelzi, hogy nem.

Ebben az esetben, minthogy a kijelölt Gazdasági bizottság nem kívánt előadót állítani, most képviselői felszólalások következnek a napirend szerinti időkeretekben. Elsőként megadom a szót Gelencsér Attila képviselő úrnak, az Országgyűlés jegyzőjének, Fidesz. Parancsoljon!

GELENCSÉR ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A dohányzás elleni küzdelem egyik eszköze a dohánytermékek megfelelő mértékű jövedéki adóztatása. Ahogyan a törvényjavaslat általános indoklása fogalmaz, ez a teher döntően a fogyasztókon csapódik le, miközben nem lehetnek kizárólag ők a dohányzás egyéni, társadalmi költségeinek viselői. A dohány­gyártók a jövedéki adót könnyedén hárítják át a dohányzó népességre, amely egészségpolitikailag ugyan döntő részben talán elfogadható, ugyanakkor a dohánygyártók személyes tehervállalása is feltétlenül indokolt.

A közelmúltban kezdődött meg az egészségügyi rendszer átalakításának, illetve hatékonyabbá tételének folyamata. Az egészségügyi ellátás színvonalának növelése pedig olyan kiemelt közpolitikai cél, amelyhez a szükséges anyagi forrásokat mindenképpen biztosítani kell.

A törvényjavaslat általános célja a fentiekre tekintettel tehát kettős. Egyszerre kíván érvényt szerezni az igazságos közteherviselés alapvető célkitűzésének akkor, amikor a dohánygyártók, illetve bejegyzett kereskedők teherviselését is előírja, ugyanakkor segíteni kívánja az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó kormányzati elképzeléseket is további források bevonásával. A hozzájárulásból befolyó összeg a központi költségvetés bevétele, amely tehát kizárólag az államháztartás egészségügyi alrendszereinek finanszírozására fordítható. A hozzájárulás fizetésére az a jogi személy köteles, amelyik Magyarországon dohánytermék gyártására és kereskedelmére irányuló tevékenységet folytat vagy folytatott. A törvényjavaslat sávosan határozza meg a fizetendő hozzájárulás mértékét. A hozzájárulás mértéke az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 százalék, de legalább 30 millió forint. Az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 60 milliárd forintot meg nem haladó része után 2,5 százalék, az adóalap 60 milliárdot meghaladó része után pedig 4,5 százalék.

A Törvényalkotási bizottság indítványa finomít az eredetileg benyújtott javaslaton, azokra a dohányipari vállalkozásokra tekintettel, amelyek a 2014-es évben termelő beruházást valósítottak meg Magyarországon, hiszen ők egy fontos közpolitikai célhoz, a hazai ipari foglalkoztatás növeléséhez járultak hozzá jelentős mértékben és önkéntes módon. Ezért indokolt számukra lehetővé tenni, hogy az általuk fizetendő adót a megvalósított beruházás összegének egy részével csökkentsék.

Az összegző módosító javaslat szerint így az adófizetési kötelezettség legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékig csökkenthető a 2014. évben beruházásként elszámolt összeg 30 százalékának és a beruházás megvalósításához igénybe vett állami vagy uniós támogatások összegének különbözetével. Erre való tekintettel kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Soron következik Józsa István képviselő úr, MSZP. Tessék!

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos, ismét tanúi lehetünk egy alkotmánysértő módosításnak; persze, ha Magyarországnak lenne alkotmánya és jogállam lenne. Ugyanis, ahogy Tóth Bertalan képviselőtársam elmondta, eleve az előterjesztés is alkotmányos alapjogot sért, amennyiben visszamenőleges hatályú adókivetést tartalmaz, a 2014., gyakorlatilag realizált év alapján vet ki különadót, és akkor erre tesz még rá a módosító javaslat egy lapáttal, hogy nem azonnal vágja le az egészet, hanem a szintén 2014-ben realizált termelő beruházás 30 százalékát le lehet vonni az adóból.

Hát mondhatom, nagy kegy, sokkal jobban örülnénk, ha a Fidesz-kormány az alkotmányos rendet, a jogbiztonságot tartaná szem előtt. Ez persze nem mond ellent annak, hogy a hirdetett céljával, hogy a dohányzás visszaszorítására lépéseket kell tenni Magyarországon, az MSZP-frakció ne értene egyet. Ugyanakkor ezek a lépések, amelyek jól hangzóan a dohányzás visszaszorításának a céljával fogalmazódnak meg, elég egyértelműen behatárolhatóan egy Fidesz-holdudvar, konkrétan Lázár János baráti körébe tartozó Sánta úr és az ő Continental tabak művek újabb kedvezményezését jelenti. Na persze, hogy a látszat valamelyest megmaradjon, őrájuk is kivetnek adót, de hát sokkal kevesebbet, mint az összes többire.

(12.50)

A törvényjavaslat sávosan határozza meg a fizetendő, úgynevezett egészségügyi hozzájárulást, valójában működési adó mértékét. A kicsiknek úgymond csak 0,2 százalékot, de mindenkinek, aki dohányipari termék forgalmazásával foglalkozik, kiveti, hogy 30 milliárd forintot meghaladó és 60 milliárdnál kevesebb forgalom ‑ na, ebbe esik Lázár János baráti köre, ők 2,5 százalék, másutt iparűzésinek nevezett vagy működési adót fizet ‑, akinek meghaladja a 30 milliárd forintot az éves forgalma, ez után 4,5 százalékot, tehát elég jelentős adót kell fizetni.

Azt hiszem, nem csak feltételezés az, hogy előbb-utóbb ez az adó is meg fog jelenni a fogyasztói árakban, a kiskereskedelmi árakban, ugyanis az árréseket is úgy határozzák meg, hogy nem tehetnek mást a gazdaság szereplői. Tehát azzal együtt, hogy maga ez a módosító javaslat, ha nem lenne alkotmánysértő olyan értelemben, hogy már lezárt gazdasági tevékenység után szab ki visszamenőleges hatállyal adót, illetve adókedvezményt, akkor akár támogatható is lenne, mert valóban termelő beruházást vesz figyelembe az adókedvezménynél, de egy olyan adóról van szó, amelyet önök úgy hirdetnek meg, hogy egyszeri, tehát elvileg ez a jogszabály 2015. február 1-jén lép hatályba és 2015. december 31-éig lesz érvényben, de mondták ezt más különadóknál is, hogy csak egyszeri lesz, aztán mit tesz isten, nem úgy lett, azóta is fizetni kell, és lassan beépülnek az árakba.

Szeretném arra kérni többségi képviselőtársaimat, fideszes képviselőtársaimat, hogy az egyébként jól hangzó célokat, mint például az egészségügy finanszírozása, inkább a kormány presztízsberuházásainak mérséklésével ‑ mondjuk, a miniszterelnök sürgős Várba költözésének az elhalasztásával; ez körülbelül ugyanilyen léptékű, 10 milliárd forintos költséget feltételez, tehát hogyha nem akarna olyan sürgősen a Várba költözni a miniszterelnök, akkor erre a különadóra se biztos, hogy szükség lenne ‑, biztosítani lehetne az egészségügyi ellátásnak azt a 10-12 milliárdot más forrásból. Nem minthogyha a dohánykereskedőkért kellene hogy megszakadjon bárkinek a szíve, így a mi szívünk se értük szakad meg. Azzal is egyetértünk, hogy lépéseket kell tenni a dohányzás visszaszorítására. Ugyanakkor az ilyen jellegű törvények rombolják a jogbiztonságba vetett bizalmat, és ez, ha más területen, de vissza fog ütni a beruházások elmaradásában azzal, hogy Magyar­ország megítélése a befektetők körében egy olyan ország képét festi, ahol nincs tilalma a visszamenőleges hatályú adónak, ahol senkinek az üzlete, működése nincs biztonságban, ebből adódóan nem lehet befektetési területnek tekinteni.

Tehát hogyha Magyarország működésében, a gazdaság működésében gondolkodnak, annak fellendítésében gondolkodnak, nemcsak ilyen hektikusan, ciklikusan, hogy egyik hónapban nő az ipari termelés, októberben éppen visszaesett az előző hónaphoz viszonyítva 2,6 százalékkal, akkor nem ilyen jogszabályokkal kellene előhozakodni, hanem egy stabil, kiszámítható gazdaságpolitikát és stabil, kiszámítható jogalkotást, jogbiztonságot kellene önöknek megteremteni. A jó kormányzás, amire tegnap a miniszterelnök hivatkozott a szegénység elleni küzdelemben, ami sajnos nő, a szegénység egyre nő Magyarországon, az önök véleményével ellentétben ‑ kérdezzék meg a saját választókörzetükben az embereket, már a középosztálybeliek is a lecsúszástól félnek ‑, ennek ellenszerét csak egy erősödő gazdasággal lehetne megteremteni, az erősödő gazdasághoz befektetők kellenek, beruházások kellenek, a befektetőket pedig pont ilyen törvényekkel lehet elriasztani.

Tehát azzal együtt, hogy az előterjesztés hangzatos célja nem vitatható, tényleg lépéseket kell tenni mind a dohányzás visszaszorítására, mind az egészségügy erőteljesebb finanszírozására, ez a törvényjavaslat véleményünk szerint káros, ezért nem javasoljuk az elfogadását. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Soron következik Szilágyi György képviselő úr. Felhívom a figyelmét, hogy a Jobbik-frakció időkerete terhére, nem csak két percben beszélhet.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Két dolog: az egyik, hogy a törvényjavaslatot önök megint nemes céllal, az egészségügy fontos helyzetének és annak javításával indokolják, majd hiába hívjuk föl az önök figyelmét arra, hogy ezeket a pluszterheket a dohánygyártók rá fogják terhelni a fogyasztókra, így akár 80 forinttal is nőhet, mondjuk, például egy-egy doboz cigaretta ára, ami azt fogja eredményezni, két dolgot, az egyik, hogy nőni fog a feketekereskedelem, a másik pedig, hogy a fogyasztók majd az olcsóbb s rosszabb minőségű termékek felé fognak fordulni, ami növelheti az egyébként is magas egészségügyi kockázatot; ilyenkor ugye már nem számít az egészségügyi probléma.

A másik, amit kifejeztek önök, és a bizottsági ülésen is elmondták ‑ és azért mondom el itt, mert szinte megszüntették a részletes vitát, tehát hogy tisztában legyenek esetleg azok, akik követik ezt a mai napot, hogy mi is hangzott el a bizottsági ülésen ‑, hogy itt az egészségügy fontos bevételhez jut, és az egészségügybe tudják befordítani ezt a pénzt. De az már nem érdekli önöket, hogy közben benyújtanak egy módosító javaslatot, amely módosító javaslatnál csökkentik majd ezt a befizetendő adómértéket azokkal, akik valamilyen beruházást végeztek el 2014-ben, és így csökkentik azt a pénzt is, amit az egészségügybe be tudnak rakni; itt már nem fontos, hogy mennyit kap az egészségügy.

Megkérdeztük, hogy milyen háttérszámítások vannak emögött, megnézték, hogy ez mennyi bevételkiesést fog eredményezni az egészségügynek, s akkor azt mondta Balla képviselő úr ‑ mert az LMP is, mi is szóvá tettük ‑, hogy úgy néz ki, hogy az LMP meg a Jobbik összeér. Nekünk nem az a bajunk ezzel a törvényjavaslattal egyébként, és nem az a lényege, hogy az LMP meg a Jobbik összeér, az a bajunk pont, hogy ebben a törvényjavaslatban és ebben a módosításban is az látszik, hogy a kormány és a Continental összeér jelen pillanatban, és ez a törvényjavaslat és a módosító javaslatok egy cégnek szolgálják egyértelműen az érdekét, ez pedig a Continental. Ez a legnagyobb problémánk ezzel a javaslattal és a módosításaival is. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Soron következik Schiffer András képviselő úr, LMP. Tessék!

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen. Hatalmas élmény egy újabb állami piacrablási törvényről a korrupcióellenes világnapon beszélni úgy, hogy a mai napon önök már megtagadták a tárgysorozatba vételét az antikorrupciós törvénycsomagunknak és a politikusok kötelező vagyongyarapodásáról szóló törvényjavaslatunknak is, és talán nem véletlenül, ma két ellenzéki párt is tartott volna sajtótájékoztatót a korrupcióellenes világnapon, és ‑ nyilván teljesen véletlenül ‑ a közszolgálati Magyar Távirati Iroda egyik eseményt sem tartotta fontosnak, hogy közvetítse.

Azért hozom ezt ide, mert a közkeletű félreértésekkel ellentétben a korrupció nemcsak az, ami a büntető törvénykönyvben le van írva. Köznapi, szociológiai értelemben az is korrupció, amikor mondjuk, egy érdekcsoport a laptopjáról beküld egy szabályozási javaslatot, vagy lehet, hogy most már óvatosabbak, és nem a laptopjukról küldik, hanem mindenféle kerülőutakon fülbe súgják. De legyen világos, egy olyan törvénycsomag, illetve egy olyan törvénycsomagnak az egyik szelete ‑ ez van itt előttünk ‑, amelyik nyilvánvalóan egy érdekkör számára teremt kedvező piaci lehetőséget, ez is korrupció, vagy ha úgy tetszik, ez az intézményesített korrupció, amikor még törvényt is ácsolnak. Szó nincs itt bűncselekményről, szó nincs itt büntetőjogi kategóriákról, hiszen maga a törvényalkotás szolgál ki bizonyos nagytőkés érdekeket.

Tisztelt Országgyűlés! Két dolgot szeretnék tisztázni. Az egyik az, hogy nyilvánvaló ‑ ezt elmondtuk az általános vitában is ‑, az egészségvédelmi célokkal egyetértünk, mint ahogy azt gondolom, hogy minden normális ember egyetért. Továbbmegyek: elmondtuk az elmúlt négy évben, hogy önmagában a szektorális adók kivetését, azt, hogy az elmúlt években, évtizedekben pofátlanul magas extraprofitot termelő multinacionális cégeket vagy az ilyen jellegű szektorokat megadóztatják szektorális adókkal, ezt sem tartjuk ördögtől valónak. Helyeseltük a bankadó bevezetését is. Itt viszont egészen másról van szó. A legfőbb hiányossága, illetve a legnagyobb aggály, ami miatt úgy fogalmaztam, hogy nemcsak a lóláb lóg ki, hanem egy teljes lovarda az újabb állami piacrablási törvénycsomagnál, az ott érhető tetten, hogy semmiféle hatástanulmányt a tárca ide nem hozott.

(13.00)

És ahogy igaz ez a Szatmáry Kristóf képviselőtársunk által benyújtott törvényjavaslat egészére, na, ez ugyanígy igaz arra a módosító javaslatra, amelyet egyébként a Törvényalkotási bizottság elfogadott. Nem véletlen, hogy a Törvényalkotási bizottság ülésén Szilágyi képviselőtársammal pontosan az iránt érdeklődtünk, hogy ugyan a fideszes képviselők felmérték-e, hogy ez a módosítás hogyan fog kihatni, mondjuk, a Continental üzletmenetére, tudniillik még erre nézve sem hoztak ide számítást. Honnan tudják, hogy ez a kívánt jogpolitikai célt szolgálni fogja-e? Nem lehet, hogy véletlenül itt a módosító javaslattal esetleg lábon lövik magukat?

Nyilvánvaló az a politika, amit követnek: rátenyerelnek jól jövedelmező piacokra, első körben olyan piacokra, amelyeknek a letarolása, állami eszközökkel, törvényhozási eszközökkel való elrablása viszonylag jól becsomagolható egy kommunikációs mázba. Az a szabály, amit most elfogadott a Törvényalkotási bizottság, az a mentesítési szabály adott esetben lehet, hogy támogatható, de fogalmunk nincsen, hogy önmagában ez a piacra milyen hatással van, az esetleges piacrablási törekvésekre milyen hatással van, és nem tudjuk azt, hogy egyébként a munkahelyekre, munkahelyteremtésre milyen hatással van.

Melyik az a párt, amelyik azt mondja, hogy mondjuk, dohányipari cégek mellett tüntetést szervez? Nyilvánvaló, hogy önök először azokra a piacokra mennek rá, amelyeknek a megítélése kedvezőtlen. Kommunikációs kérdés tisztán, hogy mikor melyik piaci szegmensre teszik rá a mancsukat. Ezért mondtuk azt, hogy nem egészségvédelmi célokról szól ez a javaslat, még csak nem is arról szól, hogy a nagy sápot húzó szektorokat akarnák igazságosan adóztatni, hiszen akkor nem ilyen furcsa sávos rendszerrel operálnának. És nem egészségvédelmi célokról van szó, azért, mert ha valóban egészségvédelmi célokat szolgálna ez a javaslat, pontosan leírták volna azt, hogy ez egyébként az egészségügynek melyik szegmensét kívánná fejleszteni, és akkor nem beszélnének egyszeri adókivetésről. Ott teljesen álságos ez a javaslat, hogy önök ‑ legalábbis ezt állította Szatmáry képviselőtársunk ‑ kizárólag a 2015-ös költségvetési évre akarják bevezetni ezt az újabb adót. Ha valóban egészségvédelmiek a célok, akkor miért nem hosszú távra terveznek?

Egyszerűen az egész törvénycsomag, ez a javaslat és a hozzá tartozó két másik törvényjavaslat arról szól, hogy folyik a fideszes oligarchák feltőkésítése, folyik a nemzeti cinizmus rendszere győzteseinek a kijelölése. Erről van szó (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), nem pedig a fiatalkorúak egészségének védelméről. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Soron következik Józsa István képviselő úr, MSZP. Tessék!

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A vitában elhangzott vélemények alapján egy összefüggést szeretnék még kifejteni.

Messzemenően egyetértek azokkal, akik megfogalmazták, hogy ez a törvényjavaslat is sajnálatos módon a feketekereskedelem bővüléséhez fog vezetni, mert minden áremelkedés, ami a trafiktörvény eredeti bevezetése után is előállt, a feketekereskedelem irányába visz sok olyan embert, aki nem tudja megfizetni a számára szükséges dohánytermékeket.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Szerény szakértői becslések szerint a dohányipari termékek feketekereskedelme miatt 45-50 milliárdos az adókiesése a költségvetésnek. Önök most itt beszednek 10 milliárdot ‑ mondom, annak a költségét, amivel Orbán Viktor fel tud költözni a Várba ‑, ugyanakkor nem gondolnak arra az egészségügyi összefüggésre, hogy az ellenőrizetlen, a feketepiacon forgó termékek egészségügyi kockázata sokkal nagyobb. Azokról a termékekről egyetlen hatóság se tanúsította, hogy forgalomba hozhatók, mert nem is látta őket, azért feketekereskedelem.

Tehát ilyetén módon ez a törvény a feketekereskedelembe bekerülő áruk nagyobb mennyisége és ellenőrizetlen volta miatt sajnos éppen az egészségügyi kockázatokat fogja növelni oly módon, hogy azt is csak becsülni lehet. Mint ahogy becslés az, hogy 45-50 milliárd nem jut be az adóbevételek ágán a feketekereskedelem miatt, ugyanakkor az egészségügyi negatív hatások a szintén ellenőrizetlen dohánytermékek oldalán meg fognak jelenni; lehet, hogy az orvosok fognak majd visszajelezni pont önöknek, hogy lehet, hogy nagyobb ellenőrzésre lenne szükség, és normálisabb szabályozására a dohányipari kereskedelemnek is. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszöntöm képviselőtársaimat. Most Szilágyi György képviselő úrnak adom meg a szót.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Valóban, kapcsolódnom kell Schiffer Andráshoz, hogy a korrupcióellenesség diszkrét bája az, hogy ma tárgyalunk például erről a törvényről, hiszen az eddig benyújtott törvényjavaslataik, amelyek a dohánytermeléshez, a dohányértékesítéshez kapcsolódtak, és akármilyen mázba öltöztették, mind-mind a korrupció egyik ágát mutatják, hiszen korrupció nemcsak úgy jöhet létre, ha valakit effektíven pénzzel megvesznek, hanem úgy, hogy a kapcsolatait kihasználva a törvényeket úgy alakítják önök itt bent a parlamentben, hogy azok valakiknek egyértelműen kedvezzenek. Ezt lehet tagadni, akkor is általában így van.

És ez egy másik kérdés egyébként, hogy hogyan működik ez az ország. Hogyan működik az az ország, amikor két ellenzéki párt ‑ két olyan ellenzéki párt, hozzáteszem, az LMP és a Jobbik, amelyeket vád sem érhet, hogy részt vettek az elmúlt 25 év szabadrablásában, részt vettek az olajszőkítésben, a privatizációban, az ország szétrablásában, a korrupció különböző ágaiban ‑ tartani szeretne a korrupcióellenes világnap alkalmából sajtótájékoztatót külön-külön, és arra a független Magyar Távirati Iroda egyszerűen nem megy el? Nem megy el, mert nem hajlandó tudósítani arról, hogy ez a két párt teljes mértékben hitelesen el tudná mondani azt, hogy mi történt itt az elmúlt 25 évben.

Mert kiállhat ugyan a Fidesz és az MSZP is, és elmondhatja a korrupcióellenes világnap alkalmával, hogy ők aztán majd mostantól kezdve meg fogják változtatni a hazánkban működő rendszert, elmondhatják nyugodtan, csak az a probléma, hogy vagy tevőlegesen, vagy csak asszisztálva és hallgatólagosan, de mind a két párt részt vett az elmúlt 25 évben: részt vett az olajszőkítésben; részt vett a privatizációban; mind a két pártban a semmiből nőttek ki milliárdosok hirtelen és gazdagodtak meg; mind a két pártban az urambátyámrendszer nagyon jól működik, ez látható az ilyen törvényekből is jelen pillanatban; mind a két párt alatt a közbeszerzések nagyon súlyos módon történtek és működtek, az uniós pályázatok. Sorolhatnánk végig ezeket a dolgokat, és minden olyan törvényjavaslatot, amely a tisztább és átláthatóbb közéletet szolgálta volna, rendre önök leszavazzák, mint ahogy leszavazták ez előtt két nappal a Jobbik javaslatát is, hogy nyilvánosak legyenek a vagyonnyilatkozatok.

És hozzákapcsolódik ahhoz, hogy olyanokat meg megszavaznak, mint például ez a törvény, ami jelen pillanatban itt van előttünk az ő saját maga módosítóival is, ami ‑ mint elmondtam már egyszer ‑ egy cégcsoportnak kedvez nagymértékben, egy cégcsoportot hoz helyzetbe. (Balla György: Melyik az cégcsoport?) Azt a cégcsoportot, amelyiket már egyébként helyzetbe hozták önök akkor is, amikor a koncessziókat osztogatták ebben az országban, és még sorolhatnám, hogy milyen törvényekkel hozták ezeket a cégcsoportokat helyzetbe.

De azt is elmondhatom, hogy olyan törvényeket is önök elfogadnak és behoznak a Ház elé, amely törvények nemhogy elősegítenék, mondjuk, ezt a korrupcióellenes harcot, hanem gátolják, sőt még inkább kinyitják a kiskapukat. Hiszen nem lehet mást feltételezni: a költségvetést megalapozó törvényeknél önök ide behozták a Ház elé, és el is fogják fogadni, ne legyen kétségünk efelől, megszüntették az összeférhetetlenséget, és most már az elbíráló a saját cégének is oszthat pályázatokat, meg a feleségének is meg a barátainak meg mindenki másnak. (Közbeszólás: Szégyen!) Ezek mind-mind hozzátartoznak, államtitkár úr!

De nem ez a szégyen. Tudja, mi a szégyen? Az a szégyen, hogy önök behoznak ilyen törvényeket a Ház elé, és beöltöztetik olyan köntösbe, amely során a fiatalok dohányzásról való leszoktatását vagy egyáltalán a dohánytermékekhez való hozzáférését, mondják önök, hogy ezt segíti ez elő; amelyben önök azt mondják, hogy itt egészségügyi hozzájárulásról van szó, és majd ez az egészségügyi hozzájárulás milyen nagy mértékben hozzá fog járulni ahhoz, hogy Magyarországon kevesebb legyen a dohányos.

Közben pont az ellenkező hatást csinálják, és az nem érdekli önöket. Tehát nem érdekli önöket az, hogy mondjuk, megnövelik az egészségügyi kockázatot akkor, ha majd rosszabb minőségű és olcsóbb termékeket fognak fogyasztani ezek a dohányosok. Államtitkár úr, amikor majd ellenőrizetlen termékeket ‑ hiszen elmondtuk annak idején is, amikor önök a dohánytörvényt hozták, hogy a feketekereskedelem nagymértékben nőni fog, és a feketekereskedelem nagymértékben nőtt, ezt mindenki elismeri, sőt most ezután még nagyobb mértékben fog nőni a feketekereskedelem, és azt sem fogják tudni. Persze, lehet dölyfösen hátradőlni a székében, tisztelt államtitkár úr, lehet lenézőnek lenni az ellenzékkel, lehet lenézőnek lenni azokkal, akiknek más a véleményük (Tállai András: Ne személyeskedjél!), önök jelen pillanatban még megtehetik ezt, mert kétharmad birtokában vannak. (Tállai András: Összevissza beszélsz!)

Egy dolgot felejt el, államtitkár úr: azt, ha elmondjuk folyamatosan az embereknek, hogy a korrupció ellen a legnagyobb harcot pont ők vívhatják, és avval vívhatják a legnagyobb harcot, hogy majd amikor megint szavazniuk kell menni, akkor olyan pártokra vagy olyan politikusokra ne szavazzanak, akikre a korrupció árnyéka rávetül, akkor majd lehet, hogy nem fognak kétharmaddal itt ülni a parlamentben, és meg fog változni ez az ország. (Taps a Jobbik soraiban. ‑ Tállai András: Örülni fogsz…)

(13.10)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Demeter Márta képviselő asszony kért szót. 18 másodperc áll rendelkezésére. Tessék!

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Bár a képviselőtársaim tökéletesen összefoglalták ennek a javaslatnak a lényegét, csak Tállai államtitkár úr kedvéért szeretném nagyon röviden elmondani a véleményemet.

Ez, hogy egészségvédelmi intézkedésnek álcáznak javaslatokat, ennek álcázzák a haverok további kedvezményezését, ennek álcázzák a személyre szabott és cégre szabott jogalkotást, ez a probléma, és ez az, amit joggal kritizál a magyar társadalom. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. További hozzászólót nem látok, ezért megkérdezem, kíván-e még valaki hozzászólni, elsősorban a kormánypártok részéről. (Nincs jelzés.) Nem jelezték. Akkor a vitát most lezárom.

Kérdezem az előterjesztőt, hogy kíván-e válaszolni. (Jelzésre:) Igen,Szatmáry Kristóf, öné a szó, képviselő úr.

SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Megpróbálnám itt a vita végén némileg higgadtan visszaterelni a szót az eredeti javaslathoz.

Bár volt a vitában néhány olyan mondat, amit, azt gondolom, nem lehet szó nélkül hagyni, de szeretném a poént lelőni az elején a tekintetben, hogy a kvázi részletes vitában, ahol a módosító indítványról vitatkozunk, és itt több képviselőtársunktól elhangzott, hogy lényegében a benyújtott módosítóval, ami az adókedvezmények érvényesíthetőségéről szól bizonyos beruházások tekintetében, amivel csökkent volna ez a bevétel, kvázi kilóg a lóláb, és ezzel egyértelműen kiderült, hogy itt valamiféle célzott vagy valamiféle durva beavatkozás lenne a piacba.

Szeretném jelezni az előterjesztők oldaláról, hogy a bizottsági vélemény ellenére nem támogatjuk a javaslatot. Tehát megnyugtatásként mondom, hogy semmi olyan javaslatot, ami az eredetileg tervezett bevételt ‑ azt a körülbelül 10-12 milliárd forintot, ami a tervek szerint valóban egyszeri módon a költségvetést, illetve azon belül is az egészségügyi kiadásokat gyarapítaná ‑ csökkenti, nem támogatunk, tehát még ha a benyújtott módosító javaslatnak egyébként lenne is gazdasági racionalitása, hogy bizonyos beruházásokat az adóból leírhatóvá tegyünk, pontosan az ügy egészségügyi volta miatt… (Szilágyi György közbeszólása.) Az egy dolog, én az előterjesztők… (Szilágyi György közbeszólása.) Elnézést, képviselőtársam, a parlamentnek megvannak bizonyos szabályai, ha itt kérdeznek a vitában, én el tudom mondani, hogy előterjesztőként ezt a javaslatot nem támogatjuk, és én azt fogom javasolni, egyeztetve a frakcióval, hogy ezt a javaslatot a végszavazáson sem fogjuk támogatni, tehát minden ilyen lólábkilógás vagy ennek az emlegetése ebből a szempontból értelmetlenné válik.

Azért van a vitában néhány olyan dolog, ami egyrészt talán ideológiai útra is elment. Szilágyi képviselőtársam, bár bírom a kritikát, de azért visszaválaszolok, hogy igazából szerintem annak van némi diszkrét bája, ne haragudjon, hogy önök, akik alapvetően bizonyos tekintetben radikálisabban kell hogy lássák a világot, mint a fideszes képviselők, most az MSZP-vel egy úton védik azt, hogy a nagy nemzetközi cégek lehetőleg ne fizessenek ilyen különadót. (Balla György: Így van! Ezt csináljátok!) Én ezt most zárójelbe tenném, én ezt egy gyenge kilengésnek gondolom (Szilágyi György: Persze…) a Jobbik oldaláról és nem egy tendenciának, de mindenesetre ennek inkább van diszkrét bája. Képviselő úr, nem is tudom, azt hiszem, intézményesített korrupcióról beszélt itt bárki, azért azt gondolom, hogy a demokráciának vannak bizonyos szabályai. Bármilyen törvényt hozunk, legyen az adótörvény, legyen az különadó, legyen egy egészségügyi törvény, értelemszerűen az a célja a kormányzatnak, hogy valakit jobban terheljen, valakit kevésbé terheljen. Azt kell megnézni, bármilyen törvényt hozunk, az a demokráciának az alapja, hogy azért kapunk felhatalmazást, kétharmaddal, többséggel, bármilyen módon, hogy az emberek életét jelentős módon érintő törvények tekintetében mérlegeljünk. Én vállalom azt, hogy ennek a törvénynek a benyújtott sávos adózása arról szól, hogy igen, van egy világtendencia, ami Magyarországon is igaz, hogy két-három nagy nemzetközi cég uralja a dohányipar nagy részét. Az adó úgy lett megállapítva, hogy azok, akik egyébként adott módon a piac legnagyobb részét lefedik, fizessék a többadót. Én azt gondolom, hogy egyébként ebben épp a Jobbikkal bizonyos tekintetben a véleményünk egyezik is.

Arra vonatkozólag pedig még egyszer szeretném leszögezni, és talán ki is kérni magamnak: adót mindenki fizet. Ha elolvasták a javaslatot, különböző mértékben, sávosan, de az adót a piac minden szereplője bizonyos mértékig megfizeti, még azok is, akiket önök itt bizonyos közel álló vagy haveri cégeknek neveztek, ők is hozzájárulnak azáltal, hogy mindenkinek, aki ebbe a körbe tartozik, ezt az adót meg kell fizetni.

És hogy miért egyszeri adó, és ez igaz talán a feketekereskedelemre is: azért egyszeri adónak indul, mert vannak a jövő évi költségvetésnek olyan egyszeri egészségügyi kiadásai, amelyek remélhetőleg a későbbiekben nem jelentkeznek ‑ ilyen a kórházak adósságrendezése. A 2014-es, most elfogadott, 2015-re vonatkozó költségvetés azt a célt tűzte ki, hogy a kórházak adósságát a következő évben lehetőleg hosszú távra rendezze, megszüntesse. Ez egy egyszeri kiadás, amihez többek között ez a dohányipari cégektől bejövő 10-12 milliárd adó is hozzá tud járulni, és ez igaz remélhetőleg a törvény benyújtói akaratának kifejtésére is, hogy ez nem fog a feketegazdaságban lecsapódni, ugyanis a feketegazdaság növekedéséről akkor tudunk beszélni alapvetően, ha azt feltételezzük, hogy ez mindenképpen az árakban teljes mértékben megjelenik. Ha nem jelenik meg az árakban, és a piaci szereplőkkel azért van némi kommunikáció e tekintetben, meg van némi elemzés arra vonatkozólag, hogy mivel egyszeri adóról van szó, a verseny elég komoly ezen a piacon, nem valószínű, hogy a dohánygyárak akár kivonulnának, akár drasztikus áremelésekkel az egyszeri adó megfizetésének terhére emelnék egyébként az áraikat. Egyébként, még egyszer, a javaslat alapvetően arra vonatkozik, hogy nem a fogyasztóknak, hanem a dohány-előállítók­nak, -kereskedőknek kell megfizetni, tehát minden reményünk megvan arra, hogy nem fog az árakban az egyszeri volt miatt sem megjelenni.

Én nem akarnék még egyszer visszatérni a részletes vitában a dohányzás okozta károk és problémák orvoslására. Én azt gondolom, hogy a javaslat vállalható; nemcsak vállalható, hanem jó javaslat is, hiszen egy olyan szektortól próbál egyszeri hozzájárulást kérni a költségvetésben, amely nagyrészt előidézője és haszonélvezője egy népegészségügyileg nagyon-nagyon rossz folyamatnak, a dohányzás okozta károknak és az erre vonatkozó egészségügyi kiadásoknak. Annak figyelembevételével, hogy ‑ még egyszer ‑ előterjesztőként nem támogatjuk a benyújtott módosítót, még ha gazdasági alapja egyébként lenne is, de a dolog kényes voltára, egészségügyi voltára tekintettel nem javasolnánk olyan módosító támogatását, ami csökkenti a bevételeket, én kérném a képviselőtársaimat, hogy támogassák a benyújtott javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:   81-96   97-116   117-118      Ülésnap adatai