Felszólalás adatai

GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A megállapodás céljai nagyon dicséretesek. Átolvastuk a szerződést, és azt látjuk, hogy minden szerződésben meghatározott cél nagyon jól hangzik és nagyon dicséretes. Igen, mi is úgy gondoljuk, hogy a Magyarország és Románia közötti együttműködésre szükség van a földgáz- és a villamos távvezetékekkel kapcsolatban; az energiaellátás biztonságának a növelése igenis stratégiai cél; a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésére hangsúlyt kell fektetni; a villamosenergia-kereskedelem fejlesztése fontos a nemzetünk szempontjából; a kölcsönösen előnyös együttműködésre szükség van a szénhidrogén-kutatás és -kitermelés érdekében.

A megállapodást aláíró minisztériumok gazdasági társaságokat jelölnek ki a megállapodás megvalósítása érdekében, tehát azt már látjuk, hogy a megbízott kivitelezők jól fognak járni ennek a szerződésnek az aláírásával. Azonban azt az egyet nem látjuk, hogy a magyar nemzet érdekei miképpen kerülnek előtérbe, milyen módon fogja őket figyelembe venni az ország ennek a törvénynek az elfogadásával. Hiszen a sürgősségi tárgyalást azzal indokolta a bizottság és a tisztelt Ház, hogy egy kötbért kell kifizetni. Nem látjuk indokoltnak e szerződés ilyen gyors ütemű megvitatását és megszavazását.

Az csak az általános indoklásból derül ki, hogy 3300 kilométer hosszúságú gázvezeték megépítése miatt van szükség ennek a gázvezetéknek a kiépítésére. 31 milliárd köbméter gáz szállítására lesz kapacitálva ez a gázvezeték, 2018-ra fog megvalósulni, és mindez 7,8 milliárd euróba fog kerülni. A magyar és a román érdekek érvényesülése mellett összeurópai érdekekre is történik hivatkozás. Úgy gondolom, a sürgősség még nem teljesen indokolt ebben a kérdésben, hiszen azt az egyet még nem tudjuk, hogy a Nabucco-gázvezetékben honnan lesz gáz. A közép-ázsiai térség jelenleg elég sok változáson megy keresztül, jelenlegi ismereteink szerint a gáz mennyisége és mértéke, amennyire a Nabucco-vezetéket kapacitálják, még nem áll rendelkezésre.

Tehát kérdezem én: nem igaz-e az a népi bölcsesség, miszerint először kell mérni és utána vágni? Mielőtt a jelenlegi gazdasági állapotunkban belefogunk egy ilyen költséges projekt kivitelezésébe, aminek a pontos adatairól még semmit nem tudunk, nem lenne-e érdemes elvégezni egy olyan költség-haszon elemzést, amit minden beruházás előtt, minden nemzeti érdekekre hivatkozó ország vagy kormány elvégez? Hogyan lehet diverzifikációról beszélni olyan esetben, amikor nem vagyunk tisztában azzal, hogy honnan fogunk gázt tölteni ezekbe a vezetékekbe? Szabad-e ilyen beruházást megkezdeni akkor, amikor Magyarország egy soha nem látott gazdasági válságból próbál talpra állni?

A jelenlegi helyzetben és a jelenlegi geopolitikai viszonyok között azt lehet, érdemes tudatosítani, hogy a Nabucco nem a legéletképesebb projekt, hiszen nem látjuk - kétséges vállalkozás -, hogy ezt a gázmennyiséget, ami a diverzifikációhoz szükséges lenne, a Nabuccón keresztül meg fogja-e tudni Magyarország kapni. Jelenleg egyetlenegy projekt tűnik kivitelezhetőnek és ésszerűnek, ez pedig a Déli Áramlat és a közelünkben lévő oroszországi gáz megszerzése.

Bennünket azért küldtek a Magyar Országgyűlésbe - nemcsak bennünket, hanem tisztelt képviselőtársaimat is -, hogy felelősen járjunk el a nemzeti szempontból fontos és sorsdöntő kérdésekben. Az energiaellátás ilyen kérdés, ezért kérem önöket, hogy ennek a felelősségnek a tudatában döntsenek egy ilyen hosszú távú kötelezettségvállalásról, és a bizonytalan hasznot hajtó Nabucco-projekt kérdésének eldöntésénél erre is legyenek figyelemmel.

Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)