Készült: 2024.09.20.03:33:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

95. ülésnap (2019.11.20.), 219. felszólalás
Felszólaló Schanda Tamás János
Beosztás Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:05


Felszólalások:  Előző  219  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Képviselő úr, én azt gondolom, hogy egész egyszerűen méltatlan volt a hozzászólása, és kikérem magamnak. Az volt a tervem, hogy az előzőhöz hasonlóan végig hallgatom önöket, és aztán válaszolok. (Csárdi Antal: Ezt hívják zárszónak.) Nem, ezt hívják vitának, és egyébként lett volna még ideje hozzászólni. De köszönöm szépen… Akkor kezdjük el!Sok kérdés fölmerült. Az első kérdés, amit érdemes tisztázni, hogy miért nem egy önálló törvény keretében került ez benyújtásra, hanem ennek a salátatörvénynek a részeként. Biztos azt gondoltuk, voltak ilyen hozzászólások, hogy így nem fogják észrevenni. Képviselő úr, az az igazság, hogy mi sok mindent kinézünk önökből, de azt azért nem feltételezzük, hogy nem vennék észre. Ekkora bizalmunk azért mindenképpen van. Az a kérésem tehát, hogy ezzel ne vádoljanak bennünket. Az a helyzet, hogy egy ilyen kis módosításért nem érdemes egy önálló törvényt behozni a tisztelt Országgyűlés elé. Így is van lehetőségünk ezt a vitát lefolytatni.

Az is egészen biztos, hogy itt sok utalás elhangzott az önkormányzati választásra. Az a helyzet, tisztelt képviselő asszonyok és urak, hogy a Fidesz-KDNP 2 millió szavazatot kapott az önkormányzati választásokon, a tarkabarka ellenzék pedig 1,6 millió szavazatot.

Elhangoztak kérdések és hozzászólások a különböző költségvetési helyzetek vonatkozásában, ahogy a fideszes polgármesterek átadták azt az utódaiknak. Az a helyzet, hogy Budapesten a leköszönő fideszes polgármesterek 93 milliárd forintos többlettel adták át a költségvetéseket és az önkormányzatokat, azzal szemben, ami a Demszky-korszak után következett, hogy 200 milliárd forintot kellett átvállalnia az államnak az önkormányzatoktól. Ez a helyzet.

Az a helyzet, hogy a helyi közlekedés, mint kötelező önkormányzati feladat, kizárólag a fővárosnál jelenik meg, mindenütt másutt önként vállalt önkormányzati feladatként jelenik ez meg. Valóban, azt gondoljuk, hogy a helyi közlekedés az egyik legfontosabb, ha nem a legfontosabb feladata a Fővárosi Önkormányzatnak. Ezért is van az, hogy a forrásmegosztási törvény szerint 54 százalékát kapja a főváros, 46 százalékát pedig a kerületek. Ebből a megosztott forrásból szükséges például a BKV finanszírozása.

Nem igazán értem, hogy miért lenne retorzió egy jogszabály pontosítása. Nézzük meg, hogy szólt eddig a törvény érintett szakasza. A Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat a 2. § alapján osztottan megillető bevételekből a Fővárosi Önkormányzatot 54 százalék, a kerületi önkormányzatokat együttesen 46 százalék részesedés illeti meg. A Fővárosi Önkormányzat az őt megillető 54 százalékból a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására az ehhez szükséges összeget köteles a tárgyévben fordítani. Ez eddig is megjelent ebben a törvényben, eddig is a közösségi közlekedés finanszírozására kellett ezt fordítani.

Az jelenik itt most meg, hogy pontosítjuk a jogszabályt, és világossá tesszük, hogy erre a feladatra szükséges elsősorban a rendelkezésre álló forrásokat fordítani. Mert az úgy van, hogy egy önkormányzatnak vannak bevételei, vannak saját bevételei, és a saját bevételeket is a saját feladataira szükséges fordítani. Nem az a helyzet, hogy azokat a bevételeket onnantól kezdve bármire fordíthatja. Vannak önkormányzati feladatok, először a közszolgáltatásokat kell az adott településen élők számára biztosítani, és ezt követően lehet minden másra fordítani. A feladatfinanszírozás nem azt jelenti, hogy az állam az adott feladathoz a száz százalékot biztosítja. Az önkormányzatoknak azért van saját bevételük és azért van saját adóbevételük, hogy abból is a saját feladataikat finanszírozni legyenek képesek.

Nem retorzió és nem bármifajta bosszú az  ahogyan önök fogalmaztak , hogy pontosítjuk az egyébként eddig is meglévő feladatot, és tisztába tesszük, hogy elsősorban mire szükséges fordítani azokat a forrásokat, amik a helyi iparűzési adóból befolynak. Az a helyzet, tisztelt képviselő asszonyok és képviselő urak, hogy amit Tarlós István sikeresen finanszírozni volt képes az elmúlt esztendőkben, az ezt követően Karácsony Gergelynek is menni fog. Mi bízunk benne, hogy menni fog. Itt a lehetőség, mutassák meg, hogyan fogja ezt a főpolgármester megoldani. Ha Tarlós Istvánnak ment, akkor ezek után reméljük, hogy Karácsony Gergelynek is sikerülni fog. S az a helyzet, hogy az állami támogatást, amit a helyi közlekedés megszervezéséhez kizárólag a fővárosnak biztosít a magyar állam, ott ugyanazt a forrást, azt a támogatást, ami az idei évben rendelkezésre állt, a következő időszakban is a kormány az ígéretét betartva továbbra is biztosítani fogja.

S azt követően, ha a kötelező feladatainak eleget tesz a Fővárosi Önkormányzat, olyan tervekre, olyan programokra és olyan akciókra költik a megmaradó bevételeket, amit a Fővárosi Közgyűlés, illetve a főpolgármester helyesnek és fontosnak tart. Az természetesen a helyi döntéshozók joga és felelőssége, hogy ezt meghatározzák.

Azért meg különösen hálás vagyok, hogy ellenzéki térfélen többen aggódnak a Fidesz-KDNP ’22-es választási győzelméért. Kérem, ne tegyék, higgyék el, a magyar választópolgárok bölcsen fognak dönteni, és látják majd azt, hogy a magyar kormány és a magyar kormányt támogató Fidesz-KDNP jól végzi a munkáját. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Ha további kérdés van, természetesen állok rendelkezésre. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(21.30)




Felszólalások:  Előző  219  Következő    Ülésnap adatai